Kicsorbult a "csodafegyver": Strasbourg után oszlóban a Magyar Gárda

Bár a héten a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által is feloszlatásra ítélt Magyar Gárda képviselője szerint van még jogorvoslati lehetőség, a döntés valójában csak tetézte a sok sebből vérző Jobbik-közeli szervezet bajait. Az egykor szebb napokat látott félkatonai szervezet mára legalább három részre szakadt. A Hetek írása.

Pedig milyen szépen indult – legalábbis jobbikos szemszögből nézve: a 2006-ban a Jobbik elnökévé választott Vona Gábor 2007 júniusában jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet, ami pedig megalapította a Magyar Gárdát. Az első gárdistaavatásra 2007 augusztus végén került sor a Budai Várban Vona Gábor, a fideszes Bencsik András Demokrata-főszerkesztő, Usztics Mátyás tiszteletbeli főkapitány és színész, Für Lajos egykori MDF-elnök és honvédelmi miniszter, Pörzse Sándor és sokan mások közreműködésével. Az alapító nyilatkozat szerint a gárda „része vagy gerince” kívánt lenni a Jobbik által felállítandó nemzetőrségnek, továbbá aktívan részt kívánt venni szociális és karitatív missziókban, a katasztrófaelhárításban, a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában.

Egy év elteltével szép mérleget vonhatott a gárda: az összlétszám ezer fölé nőtt, túl voltak húsz – egyenként száz-háromszáz fő részvételével lezajlott – jelentős médiavisszhangot keltő vonuláson, szinte minden napra jutott valamilyen rendezvény: bemutatkozó jellegű lakossági fórum, toborzó, ünnepség, karitatív akció – Mikulás-napi ajándékozás, kenyérosztás a Kossuth téren – vagy éppen tanulmányi verseny.

A Magyar Gárda miatt lépett ki a Jobbikból Vona elődje

„Sajnálatos, hogy szerteágazó tevékenységük ellenére a sajtóban egy egydimenziós gárdakép jelenik meg, főképp a vonulások kapcsán, és azon belül is leginkább a cigánykérdéssel összefüggésben” – nyilatkozta a Heteknek 2008-ban Vona Gábor. A szervezet azonban nemcsak a társadalmat osztotta meg, hanem a Jobbikot is: 2008 tavaszán kilépett a pártból Kovács Dávid, a Jobbik alapító elnöke és Nagy Ervin választmányi elnök, mert indoklásuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”.

Alig fél évvel később nyilvánvalóvá vált, hogy Kovács és Nagy jól látta a jövőt: 2008 őszére a Magyar Gárda Mozgalom egy része, élén Dósa István főkapitánnyal, fokozatosan szembefordult a Jobbikkal, mert Dósa szerint a Jobbik csak a párt népszerűségét növelő eszközként tekintett a gárdára. Az első szakadásra 2008 szeptemberében került sor: a Jobbikhoz hű gárda élére Kiss Róbert került, míg Dósa vezetésével megalakult a Magyar Gárda Őrző Szárnya.

A tatárszentgyörgyi vonulás vágta ki a biztosítékot

A párttal szembefordult Dósát – szélsőjobbos szokás szerint – ügynöközni kezdték, Dósáék viszont a Kiss-féle gárdát minősítették illegitimnek. A szakadás ellenére még felfelé ívelt a gárdisták napja, mind­két szárny avatott és akciózott, a létszám még növekedett. A párthoz hű Új Magyar Gárda első avatását – 620 gárdistát eskettek fel, és felállították az első csendőrszakaszt is – Szentendrén, magánterületen tartották 2009 augusztusában. Azért kellett magánterületre menniük, mert a rendőrség a gárdát feloszlató Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyásával megtiltotta a Hősök terére tervezett rendezvényt. Az első jogi lépéseket egyébként már jóval korábban, a 2007 decemberi tatárszentgyörgyi felvonulás után megtették a hatóságok, mikor is a Fővárosi Főügyészség a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte az egyesület feloszlatását. 2009 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla – megerősítve az első fokú ítéletet – másodfokon jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat. Az ügyészi állásponttal egyetértő ítélet szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végezte, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak nagyfokú sérelmével járt.

A Jobbik 2010-es választási sikerében a jogerős határozat és a szakadás ellenére is kiemelkedő szerepet játszottak a gárdisták, nem véletlen, hogy Vona Gábor gárdista mellényben tette le parlamenti esküjét. A félkatonai szervezet „tisztjeként” kezdte jobbikos karrierjét a ma már pártalelnök Volner János is, de ott volt a mozgalom születésénél Szabó Gábor pártigazgató, Staudt Gábor, Murányi Levente és más, azóta képviselővé választott jobbikos politikus.

Belső bajok, lemorzsolódás

A párt parlamentbe jutásával azonban érdekes módon fokozódtak a belső harcok. 2010 őszén Pősze Lajos jobbikos képviselő károsnak nevezte a gárdát: nyilatkozatáért kizárták a párt frakciójából. Ugyanabban az időszakban a Jobbik-közeli, neonáci kurucinfón jelentették meg azt a videót, melyen a házas Kiss Róbert egy idegen nővel csókolózik. A gárdakapitány lemondásra kényszerült, a videó mögött többen egy Vona Gábor elleni támadást emlegettek, mivel Kiss Vona embere volt. Kisst egy újabb főkapitány, Ináncsi József követte a gárda élén, őt viszont Vona nevezte alkalmatlannak a posztra. Időközben durva erkölcsi botrányok is mélyítették a szervezet válságát: egy gárdista nőről kiderült, hogy pornószínész, egy másik gárdistát pedig letartóztattak, mert éveken keresztül fajtalankodott a lányával. Jelenleg három gárda tevékenykedik, és hiába ígérte Vona Gábor, hogy egyesíteni fogja őket, ez mindmáig elmaradt. A három szervezet – a Jobbikhoz hű Új Magyar Gárda, az „Őrző” Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda – együttes létszáma is csak a töredéke a fénykorban jegyzett közel háromezer főnek.

Borsodban a párthoz lojális aktív gárdisták száma a korábbi 150-ről 15-re csökkent, de hasonló nagyságrendről számolhat be a két másik szervezet is, tudta meg a Hetek egy, a párt és csatolt szervezeteinek működését belülről ismerő forrástól. Mindeközben egy másik Jobbik-közeli félkatonai szervezet, a Nemzeti Őrsereg is agonizál: a gárdánál is durvább fellépésű brigád aktív tagjainak száma a néhány tucat felé konvergál, és kapcsolata szintén megromlott a párttal. Mindezek fényében a Jobbikhoz hű gárda feloszlatását kimondó strasbourgi ítélet már szinte alig számít, inkább afféle kegyelemdöfésnek minősíthető, értékelte a döntést fentebb már idézett forrásunk. A Jobbik – úgy tűnik – két szék között a pad alá esett, hiszen a „szakpolitika vagy utcai radikalizmus?” vitát az utóbbi szárny nyerte a pártban, ám a radikalizmus is egyre kevesebb szimpatizánst képes megmozgatni. Friss példa erre a néhányszáz fősre sikeredett májusi anticionista „nagygyűlés”, illetve a napokban zárult, folyamatosan csökkenő létszámú, enyhe érdektelenségbe fulladó Magyar Sziget Fesztivál.

Hetek, Szlazsánszky Ferenc

forrás: atv.hu