Jobbik-jelenség- megjelent Róna Dániel könyve
Tanulmánykötetet írt a Jobbik megerősödéséről a TEV kutatási igazgatója, Róna Dániel. A múlt héten bemutatott kötet elemzi a 2006 utáni politikai folyamatokat, a Jobbik ifjúságpolitikáját és az úgynevezett néppártosodás hatásait is.
Szalai Kálmán (TEV) és Róna Dániel, a könyv szerzője
A December elején mutatták be Róna Dániel politológus könyvét, a Jobbik-jelenséget. Róna Dániel a Corvinus Politikatudomány Intézetének tanára, egyben a TEV kutatási igazgatója az Antiszemita előítéletesség a magyar társadalomban című kutatási jelentések társszerzője, valamint a Havi antiszemita gyűlöletcselekmények és incidensek monitoringjelentés szerzője is.
Most megjelent írásának alapja még doktori értekezése volt (a doktori teljes terjedelemben olvasható itt), amit később az MTA könyvpályázatát megnyerve, olvasóbarátabbá téve és a párt néppártosodásának elemzésével kiegészítve adott ki könyvként.
„A Jobbik-jelenség biztos helyet kap majd a Politikatudományi Intézet könyvtárában, sokáig hivatkozási alap maradhat politológus-körökben” – írta a könyvről a 444.hu szerzője. Róna Dániel a Jobbik 2009-es, EP-választási sikerét követően kezdte el kutatni a párt sikerének okait. Mint írja, a Jobbik-jelenség gyökerei régre nyúlnak vissza, és ahogy Európa más országaiban, a szélsőjobb megerősödése Magyarországon is a politikai elittel szembeni bizalmatlanságból eredt.
Bár 2006-ra egy rendkívül stabilnak látszó pártrendszer alakult ki – ezen a választáson 5 százalék alatt teljesítettek a szélsőjobbos pártok –, az állami vezetőkbe vetett bizalom folyamatosan csökkent (ez a tendencia máig folytatódik, ezt jól példázza Göncz Árpád még 70 százalék körüli elfogadottsági rátája Áder János 43 százalékával szemben, aki ma így is még messze a legnépszerűbb, illetve legkevésbé népszerűtlen politikus). Az elit elutasítottságával együtt pedig növekedett a demokratikus intézményekkel szembeni bizalmatlanság is.
Ezt a már meglévő elégedetlenséget tudták becsatornázni először 2006-os tüntetések szervezői, majd Jobbik. Róna Dániel hozzáteszi: a Jobbik sikerének ezzel együtt megágyaztak a már meglévő előítéletek is, különösen a cigányellenesség, ami olyan esetek, mint a Cozma-gyilkosság hatására a figyelem középpontjába került. Fontos ok volt az is, hogy sok területen lényegében csak a Jobbik folytatott kampányt. A könyv szerint a vidéki, például a borsodi fiatalokat más a mai napig nem is próbálja megszólítani, ami meg is látszik abban, mennyire népszerű a párt a régióban: Borsodban az egyetemisták körében verik a Fideszt, de még a teljes népesség körében is komoly kihívónak számítanak. Róna Dániel hozzáteszi, az, hogy sok fiatal lett jobbikos, nem annyira a családból hozott politikai értékek következménye. Az egyik faktor a szélsőjobb tudatos szubkultúra-építése a nemzeti rock-koncertekkel, egyetemi rendezvényeken való részvételekkel, a másik pedig az, hogy a politika iránt érdeklő fiatalok között igen nagy az igény az új politikai elitre.
Ez utóbbi lehet azonban az is, ami később gondot okozhat a Jobbiknak, írja. Ugyan az úgynevezett néppártosodás a várakozásokhoz képest viszonylag kevés törzsszavazót ábrándított ki, a következő években egy esetlegesen fellépő új, rendszeren kívüli pártnak jó esélye lenne arra, hogy tömegével szívjon el szavazókat a Jobbiktól, akik sokak szemében maguk is a politikai elit részévé váltak.
