Náci jelképek a Kitörés túrán
Fasiszta félelemkeltők tucatjai vonultak fel Budapesten és környékén a múlt hétvégén. Antifasiszta ellentüntetők fogadták az ezúttal is önkényuralmi jelekkel masírozókat. A TEV feljelentést tesz az ügyben.
A második világháború kollaboráns magyar csapatainak budai Várból kitörő egységeire – nemzetközi neonáci szervezeteket vendégül látva – évtizedek óta emlékeznek Budapesten. A hagyományőrzőnek hírdetett és történelmi megemlékezésként beállított rendezvényre február 9-én ismét hazánkba érkeztek olyan szélsőséges elemek, akik ruházatukkal, zászlóikkal, kopasz fejükkel megidézik mindazt, ami a rendszerváltás utáni Magyarországon első alkalommal rémísztette meg a holokausztot túlélő nemzedékeket: skinheadek, neonáciak seregét.
Jelen törvényi szabályozások értelmében ordas eszmék hírdetőit is megilleti a szólás és gyülekezés szabadsága. Ezért lehet az, hogy a magyar rendvédelmi hatóságoknak minden évben próbatételt jelent a kitörés napjára érkezők csoportja. A BRFK ebben az évben is megtagadta hozzájárulást a szervezők eredeti találkozóhelyéhez, a budai Várnegyedhez. „Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására” – fogalmazott a rendőrség határozatában, különösképp kiemelve azt, hogy a Kapisztrán tér országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősül.
A rendezőknek még idejében sikerült egy másik, talán kevésbé frekventált helyszínre engedélyt szereznie, igy szombaton délután a budai Városmajor idillikus parkjában gyülekezhettek. Különböző sajtójelentések szerint a „Dicsőség a hősöknek”-szlogennel fémjelzett hagyományőrzők még délelőtt egy – a pesti oldalnál horgonyzó – rendezvényhajón tartották meg első szeánszukat: ezen főleg külföldi kollaboránsok fogalmazták meg „a fehér faj védelmében” vallott nézeteiket.
A délutáni főeseményt nagy rendőri felvezetés kisérte, hiszen a feketeruhások több helyszinen is antifasiszták ellentáborával találták magukat szemben. A rendőrség jelenléte miatt a felek között mind a Bécsi kapunál, mind pedig a Széll Kálmán térnél csak hangos ideológiai szócsatározás zajlott. Információnkra és személyes élményeinkre alapozva kijelenthető, hogy a militáns, feketeruhás, klasszikus náci felszerelésben érkező becsületnapi felvonulók több budapesti emberben keltettek becstelenül félelmet.
Egyes híradások arról számoltak be, hogy a hivatalos rendezvény végeztével, rendőri jelenlét hiányában, egy kisebb csoport később tettlegesen is bántalmazott pár ellentüntetőt, akiktől zászlókat is elkoboztak. A közösségi hírportál a vadhajtasok.hu weblapra hivatkozva azt jelentette, hogy az akció egy ismert szélső jobboldali agitátorhoz, Bede Zsolthoz köthető.
A neonáci, hungarista és más szélsőjobboldali szervezetek több mint húsz éve megemlékeznek arról, hogy a budai Várba szorult német és magyar csapatok 1945. február 11-én megpróbáltak kitörni a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Voltak évek, amikor a hatóságok egyáltalán nem engedték megtartani a fővárosban a „becsület napját”, máskor Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Mint eddig mindig, a rendezvény zároakkordja egy éjszakai gyalogos teljesítménytúra volt. Az Index.hu tudósítójának beszámolója szerint a túrán többeknél előkerült a nácik fő szimbóluma, a horogkereszt is. A törvény értelmében, aki önkényuralmi jelképet köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon használ, közszemlére tesz elzárással büntetendő, ennek alapján a TEV feljelentést tesz az ügyben.
(képek: Index)
