Jelentés az európai zsidó közhangulatról nyolc európai országból
A válaszolók háromnegyede szerint az utóbbi öt évben rosszabbodott a helyzet.
Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) ma délelőtt tette közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve: „Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban.” A jelentés készítői nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust.
A felmérést 2012 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közreműködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerű valószínűségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.
A kutatás főbb eredményeit a vele egy időben közzétett sajtóanyag így foglalja össze:
A válaszadók 66%-a szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76% pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.
A felmérést megelőző 12 hónapban az összes válaszadó 21%-a tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2%-a volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak.
A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76%-a a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.
A nyilvántartásba vett esetek száma elmarad a valóságtól: a korlátozott adatgyűjtési mechanizmusokból következően az antiszemita támadások sok EU-tagállamban nem teljes körűen kerülnek be a nyilvántartásba.
A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetőbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.
A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
A felmérés alapján az országok között is jelentős különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözőségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérő alakulását mutatja.
Például:
– Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9%-a nyilatkozta azt, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59%-ot.
– A felmérés szerint Lettországban csak a válaszadók 8%-a állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28%, Franciaországban pedig már 73% volt ez az arány.
A cikk folytatását ide kattintva olvashatja el.
forrás: szombat.org
