Ismét inzultálták az ismert polemistát, Eric Zemmourt
Az utcán inzultálta, követte egy férfi az éppen a bevásárlását intéző Eric Zemmourt, a Le Figaro és a Cnews publicistáját. A támadó azt állította, le is köpte az újságírót, sőt, a támadást rögzítette, majd az interneten kommentálta. Pontosabban az újságíró támadója a közösségi médiában dicsekedett a tettével, Haram La Gratuité (@haramdims) név alatt, köszönve az iszlám-csőcselék támogatását. Tettét egyébként azzal magyarázta, hogy Zemmourral nem lehet beszélni.
Az ügyészség megkezdte a nyomozást. Sajtóhírek szerint gyorsan halad az ügy, ugyanis az elkövető megvan és szeptember 9-én bíróság elé áll, bűnügyi felügyelet alá került. Az illető később sajnálatát fejezte ki, és azt állította, hogy elragadtatta magát, de valójában nem köpte le Zemmourt. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy ilyen történik: már márciusban is lehetett hallani arról, hogy belekötöttek az utcán sétáló Zemmourba (akkor csak azzal piszkálták, hogy balszerencse, most nincs iszlám, csak részleges munkanélküliség [vagyis amikor a munkaszerződés- és viszony megmarad a nehéz helyzetben lécő cégnél, de az állam már fizet a munkavállalónak]).
Egyes sajtóhírek szerint a polemistát a legutóbbi eset után még a köztársasági elnök, Emmanuel Macron is felhívta, hogy szolidaritásáról biztosítsa. A Valeurs Actuelles című konzervatív lap úgy tudja, hogy Macron és Zemmour mintegy 45 percig beszélgettek egymással telefonon. A lap emlékeztet, hogy 2019 februárjában Emmanuel Macron a szintén inzultált Alain Finkielkraut flozófusnak is telefonált. Marlène Schiappa Schiappa, a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőségért és a diszkrimináció elleni harcért felelős államtitkár is szolidaritását fejezte ki, aláhúzva, hogy elvi kérdés a zaklatás elítélése, akárkit ér (ő egyébként korábban arról is beszélt, hogy udvarias, kedves embernek tartja Zemmourt, bár semmivel nem ért egyet, amit képvisel). Nem Macron és Schiappa az egyetlen az eszmei ellenfelek közül, akik támogatásukról biztosították a polemistát.
Maga Zemmour – utalva az iszlám-csőcselék kifejezésre is, melye az elkövető használt – civilizációs keretben értelmezte a történteket. Azt mondta, értékelte az elnök gesztusát, noha lát benne politikai hátsó szándékot. A civilizációs értelmezési keret az újságíró részéről nem meglepő. Eric Zemmour ugyanis a francia közéleti viták egyik leginkább vitatott személyisége, aki nem hezitál vallási kérdésekben megnyilvánulni, s akit gyakran iszlámellenesnek szokás tételezni. De – az egyébként zsidó szárrmazású – polemista korábban azzal is vitát generált például, amikor a kollaboráns Vichy állam és Pétain marsall zsidómentő tevékenységéről értekezett.
A legnagyobb felhördülést azonban 2019 őszén okozta. Mint arról a TEV oldalain is beszámoltunk, Zemmour ekkor beszédet mondott Marion Maréchal (korábban Marion Maréchal-Le Pen) egy rendezvényén: „Zemmour ezúttal többek között arról beszélt, hogy Franciaország bevándorlással nehezített problémáit súlyosbítja az iszlám. Gyarmatosító bevándorlókról értekezett, és a Franciaországban szélsőjobboldalinak számító „népességcsere”-tézist is megfogalmazta. Úgy vélekedett, hogy ki akarják írtani a katolikus, heteroszexuális fehér férfit. Zemmour később totalitárius vallásnak nevezte az iszlámot, miközben kitartott a polgárháborús harcokat vizionáló, etnikai és vallási törésvonalakat hangsúlyozó beszéde mellett (a rendezvény szervezői pedig a szólásszabadság jegyében mellette álltak ki, és hasonló érvekkel két republikánus pártelnök-jelölt is támogatásáról biztosította).” Utóbbi ügyben a publicistának faji gyülöletkeltés és sértés miatt éppen május 13-án kell megjelennie a bíróság előtt.
Soós Eszter Petronella
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
