Így élik meg a zsidók a franciaországi antiszemitizmust

Franciaországban tavaly jelentős mértékben nőtt a rasszista, s ezen belül az antiszemita cselekmények száma. Köztudott azonban, hogy az ismertté vált
cselekmények statisztikája az antiszemita jelenség teljességét nem tárja fel ajelentős látencia miatt – hiszen minden beszólással, esetleg verbális fenyegetéssel nem megy minden áldozat a rendőrségre.
A rasszista cselekmények magas látenciája miatt készített felmérést egy francia kutatóintézet, hogy megtudja, az áldozatok valójában hogy látják a franciaországi
antiszemitizmus mélységét és mértékét. Ezt tanulmányt és megállapításait mutatjuk most be.

A franciaországi antiszemitizmus röntgenképe című tanulmányt a liberális-européer
Fondapol kutatója, Dominique Reynié készítette az American Jewish Committee párizsi
irodájával együttműködésben. A Fondapolnál nem ez az első témába vágó elemzés-
mérés, beszámoltunk már egynéhányról korábban a TEV oldalain is. Az elemzés alapjául
szolgáló méréseket az Ifop közvélemény-kutató intézet csinálta. 505 fő zsidó vallású és
kultúrájú embert kérdeztek, illetve volt egy teljes népességet reprezentáló kontroll-minta is,
hogy vizsgálni lehessen a zsidók és a teljes népesség közérzete, véleménye közötti
különbségeket. Az eltérések az antiszemitizmus okainak a vizsgálatakor, mint látni fogjuk,
különösen érdekesek lehetnek.
A kutatásból, pontosabban annak az 5-7. oldalon található elemzésből kiderül, hogy mind
a zsidók, mind a teljes népesség magasnak ítéli a franciaországi antiszemitizmus mértékét
(67% és 47%-os arányban vélekedtek így), ráadásul a zsidók 77-a, a kontroll-minta 53%-
ban úgy gondolja, hogy a jelenség növekszik, erősödik. A megkérdezett zsidók 42%-a
mondta egyébként, hogy nem érzi magát fenyegetve a hovatartozása miatt, egyharmad
(34%) pedig arról számolt be, hogy gyakran vagy néha fenyegetve érzi magát (ez volt az
egyik leggyakrabban kiemelt adat a sajtóban). A 35 év alattiak és a vallásgyakorlók
nagyobb arányban érzik magukat veszélyeztetve, mint a többiek, ami összefügghet azzal
is, hogy a felmérés szerint az iskola és az utca az erőszak egyik kiemelt területe.
A megkérdezett zsidó vallású és kultúrájú emberek 70%-a azt mondta a
kérdezőbiztosoknak, hogy volt az élete során antiszemita esemény áldozata, sőt, 23%
fizikai támadást is elszenvedett, 10% többször is. Védekezésképpen a megkérdezett
zsidók egy része öltözködésében igyekszik elfedni zsidóságát, esetleg fontolgatja a
költözést (vö. a belső aliya jellegzetessége, amikor a biztonságosabbnak ítélet
kerületekbe, településekre költöznek a közösség tagjai). A megkérdezettek 52%-a
mérlegelte már, hogy esetleg elhagyná Franciaországot, de nem mindenki az
antiszemitizmus miatt.
Ami az antiszemitizmus mögötti okokat illeti, a kontrollminta – vagyis a teljes népesség –
az előítéleteket tartja kiemelt problémának (58%), itt a megkérdezettek 36%-ban mondták
az antiszemizitmus okaként az iszlamizmust (fontos, hogy több választ is lehetett adni). A
zsidók az iszlamizmust helyezték az első helyre okként (45%), az előítéleteket „csak”
42%-ban mondták. A zsidók közel azonos kockázatként ítélik meg a szélsőbalt és a
szélsőjobbot antiszemitizmus-szempontból, a teljes minta viszont nagyobb veszélynek
gondolja a szélsőjobbot, mint a szélsőbalt.

Utóbbi azért is érdekes, mert Franciaországban is egyre komolyabb és hangosabb viták
vannak arról, hogy antiszemita-e az Izrael-ellenes, illetve palesztin-barát szélsőbaloldal. A
brit választás – és az antiszemitizmussal váldolt Jeremy Corbyn veresége – után a francia
radikális baloldali politikus, Jean-Luc Mélenchon például a Crif, a francia (!) zsidó
ernyőszervezet arrogáns közösségelvű ukázairól írt például, amivel nyíltan kivívta a zsidó
szervezet haragját:

Érdekes továbbá az is a felmérésből, hogy a zsidók az iszlamizmust súlyosabb
problémának ítélik meg, mint a teljes népesség. Ez arra utal, hogy a muszlimok és a
zsidóság közötti feszültség, a közel-keleti konfliktusok importja továbbra is erőteljesen
létező, az antiszemita jelenség velejéhez tartozó dolog, amelyről érdemes többet beszélni,
illetve a jelenséggel alaposabban foglalkozni.

 

Soós Eszter Petronella