Fogy a lendület a Jobbiknál – megbocsájtás a vallásgyalázóknak

Úgy tűnik – szemben azzal, amit Vona Gábor a Forward amerikai zsidó lapnak nyilatkozott nemrég – mégis megtűri az antiszemita megnyilvánulásokat a Jobbik vezetése a pártban. A közelmúltban csak megrovásban részesítették Szabó Attilát, a Jobbik vecsési elnökét tavaly decemberben trágár üzenetben kommentálta a pártelnök hanuka alkalmából írt üdvözletét.

Vona Gábor még decemberben kezdeményezett etikai eljárást a vecsési Jobbik Facebook-oldalán megjelent „vallásgyalázó, a Jobbik és a párt elnöke álláspontjával teljesen szembeforduló nyilatkozat” miatt. A párt hivatalos közleményében írták: „az ilyen tartalmú megnyilatkozásnak nincs helye a pártban”. A poszt (amit, mint később kiderült, szerzője, a vecsési alapszervezet elnöke írt) egyfajta elhatárolódás volt Vona Gábortól, aki nem sokkal korábban írt nyílt üdvözlő levelet a magyar zsidóság egyházainak hanuka alkalmából.

Úgy tűnik azonban, mégis van, a korábbi fenyegetésekkel szemben Szabó Attilát nem zárták ki. A vecsési elnök elmondta, hogy a csütörtökön kézhez vett határozatban felhívták a figyelmét, ha még egy hasonló eset történik, akár már kizárással is sújthatják.

Az említett hanukai üdvözletet egyébként Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is kritizálta, a zsido.com-on nyilvánosságra hozott válaszlevélben felidézett több korábbi zsidóellenes jobbikos nyilatkozatot, amiket nem vontak vissza, vagy nem mondták, hogy tévedtek. Szerinte elsősorban bocsánatkérésre lenne szükség ezek miatt, és „azokon a fórumokon kellene hangot adni az ilyen gesztusaiknak (ha és amennyiben ezek őszinték), ahol eddig a gyalázat, a gyűlölet és nem utolsó sorban a sötétség nyert teret, nem a fény.”

Bár a párt belső Szabó Attila a vecsési Jobbik elnöke az Nemzeti Televízió egy műsorában Fotó: N1TV

működésébe nehéz belelátni, annyi tudható, hogy az ügyben a Jobbik etikai bizottsága döntött. Ennek tagjai Fehér Zsolt, Lázár Tamás, dr. Staudt Gábor, Szabó György mellett Apáti István volt alelnök is. Ő tavaly azok között volt, akik Vona Gábor személyes vétója miatt nem indulhattak újra az elnökségi tagságért.

Az elnökség jó részének leváltását sokan úgy értelmezték, mint a „néppártosodás” egy újabb állomását, és a radikális irányvonal gyengítését, hiszen a megvétózott elnökségi tagok között kifejezetten a Jobbik szélsőjobboldalához tartozó politikusok (Novák Előd, Hegedűs Lorántné) voltak. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a radikálisok még így is komoly befolyással bírnak a párton belül, például Apátin keresztül az etikai bizottságban is, aminek köze lehet az egy hetes késéssel meghozott ítéletnek.

Megjegyzendő viszont az is, hogy az etikai bizottságon túl Vonának és a Jobbik új, elvileg „néppárti” elnökségének még jónéhány eszköze lett volna arra, hogy érdemben lépjenek fel a vecsési ügyben. Az elnökségnek lenne lehetősége például az alapszervezet vezetőjének visszahívására, vagy akár az alapszervezet feloszlatására is. Sőt, arra is volt már példa, hogy valakit az elnökség döntése alapján zártak ki a Jobbikból. 2014-ben ügynökmúltja miatt Tasnádi László elnököt zárták ki, az országos elnökség szavazása nyomán.

Ugyan Vona Gábor az utóbbi időben többször hangoztatta, hogy a Jobbikban nincs helye a rasszista vagy antiszemita nézeteknek, egyelőre egyetlen olyan tagról sem tudni, akit ilyenek hangoztatása miatt zártak volna ki a pártból. Egyelőre a Jobbik vezetése ugyanazt a politikát folytatja ezen a téren, amit korábban is. Hiszen 2014 előtt is jellemző volt a kettős beszéd – ezen belül mára csak az arányok változtak, ma már több a demokrata-imázst erősítő megnyilvánulás, mint a gyűlöletbeszéd, azonban érdemi következménye az utóbbinak továbbra sincs.