Az oktatás lehet a kulcs az antiszemitizmus visszaszorításában
A magyar modell az EU illetékesei szerint is figyelemreméltó
Krakkó – 2021. 11. 08.: Vallási és világi zsidó közösségek vezetői mellett az európai politika több meghatározó szereplője is részt vesz az Európai Zsidó Szövetség (EJA) és az Európai Tett és Védelem Liga (APL) Krakkóban megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciáján. Az APL legújabb európai antiszemitizmus kutatásának aggasztó eredményei nyomán az esemény kiemelten foglalkozik az oktatás eszközrendszerének használatával az előítéletesség elleni küzdelemben. A tankönyvek ilyen szempontú vizsgálatának Magyarországon kidolgozott modellje az EU illetékesei szerint is figyelemreméltó, helyi adaptálásáról már több ország oktatási kormányzatával folynak tárgyalások.
Európai Zsidó Szövetség (EJA) és az Európai Tett és Védelem Liga (APL) nemzetközi konferenciáját a Kristályéjszaka 83. évfordulójára emlékezve november 8-9-én tartják Krakkóban. A találkozón rabbik és a zsidó közösségek képviselői mellett az európai politika vezető tisztségviselői közül is többen részt vesznek. A kétnapos eseményen áttekintik a SOA emlékezetével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, és kiemelten foglalkoznak a zsidókkal szembeni fokozódó előítéletesség megállításával, ami hosszabb távon elsősorban az oktatás eszközrendszerének bővítésével valósítható meg. Az eseményen több ország is oktatási kormányzatának felső vezetőivel képviselteti magát, így a vendégek és előadók között megtaláljuk a brit kormány újonnan kinevezett, oktatásért felelős miniszterét, továbbá Horvátország és Észak-Rajna-Vesztfália oktatási minisztereit is.
A résztvevők kegyeleti látogatást tesznek az Auschwitz-Birkenaui haláltábor területén található emlékhelyen is. Az itteni múzeumban hiteles forrásból ismerhetik meg a közel nyolcvan évvel ezelőtti emberirtás valóságát, és meggyőződhetnek a rasszizmus és antiszemitizmus elleni fellépés fontosságáról.
A konferencián Szalai Kálmán, az Európai Tett és Védelem Liga titkára az antiszemita előítéletesség csökkentésének fontos eszközeként jelölte meg az oktatást, és kiemelte: a felnövő generációk számára átadásra kerülő ismeretek alapvetően befolyásolhatják az érett korban kialakuló értékválasztást. Szalai bemutatta a szervezete által megvalósított tankönyv-felülvizsgálati projektet, melyben a magyar zsidó közösségek szakértőinek bevonásával vizsgálták meg a zsidó vallás, kultúra, az ókori és modern Izrael, valamint a Holokauszttal kapcsolatos ismeretanyag megjelenését a tankönyvekben, majd ajánlásokat fogalmaztak meg a szerkesztők, kiadók felé az szükségesnek vélt módosításokkal kapcsolatban. A magyar oktatási kormányzat Európában elsőként karolta fel ezt a kezdeményezést, és az új tankönyvek kiadásánál már figyelembe vették a szakértőik ajánlásait.
A Tett és Védelem Liga brüsszeli irodájának vezetője, Tamir Wertzberger a projekt kapcsán beszámolt arról, hogy több EU tagállam oktatási kormányzatával felvették a kapcsolatot a projekt helyi adaptálása érdekében, valamint az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosával is tárgyalnak annak európai kiterjesztésének lehetőségéről. Jelenleg Lengyelországban és Szlovákiában dolgoznak a Magyarországi modell mintájára a helyi „fehér könyv” kidolgozásán, amely azokat a tartalmi normákat határozná meg, amelyek viszonyítási alapként szolgálhatnak a helyi nemzeti tantervek és tankönyvek vizsgálata során. Wertzberger elmondta, hogy a Brüsszelben októberben bemutatott, 16 európai országot érintő antiszemitizmus előítéletesség kutatás és átfogó európai antiszemitizmus index is szemléletesen mutatja, hogy az antiszemita gyűlölet sajnálatos módon minden európai országban jelen van. Nyugat-Európai országokban az antiszemita jellegű fizikai támadások elkövetői elsősorban a helyi muszlim közösség soraiból kerülnek ki. A Közel-Keletről érkező migránsok körében, integrációjuk szempontjából is kiemelten fontos a zsidósággal kapcsolatos előítéletesség elleni fellépés a nemzeti közoktatási rendszeren belül, ugyanis közösségeikben jellemzően káros hatásoknak vannak kitéve, aminek ellensúlyozására a formális oktatás eszközén túl kevés lehetőség adódik. A következő hónapokban a szervezet brüsszeli irodája azon fog dolgozni, hogy meggyőzze az ügy fontosságáról azokat az európai országokat, amelyekben jelentősebb zsidó közösség él. Így pl. Németország, Franciaország és Belgium.
Ennek kapcsán Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár kiemelte, hogy az ötévente felülvizsgált Nemzeti Alaptanterv nyomán megjelenő új tankönyvek szerkesztésekor együttműködnek az APL szakértőivel annak érdekében, hogy a zsidó közösséget érintő tartalmak valós és hiteles zsidóságképet adjanak át a felnövekvő generáció számára.
