Átlagon felüli iskolázottság a zsidó polgárok körében Magyarországon
Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel átfogó, szociológiai felmérés készült a magyarországi zsidóságról Kovács András és Barna Ildikó vezetésével. A kutatási eredményeket bemutató sorozatunkban ma a zsidó lakosság iskolázottságával kapcsolatos adatokat ismertetjük.
A felmérés a zsidó népesség átlagot meghaladó iskolázottságát mutatják: a zsidó népességben a diplomások aránya (78%), ami nemcsak az országos átlagnál (18%), de a budapestieken belüli aránynál (32%) is lényegesen magasabb.
A kutatás kimutatta, hogy a férfiak körében valamivel több a diplomás, mint a nőkében, de ez elsősorban az egyetemi végzettségre igaz; a nők főiskolai végzettségben tapasztalható enyhe fölénye valamelyest kiegyenlíti a képet. Az elmúlt csaknem két évtizedben, az újabb évjáratok belépésével a zsidó népesség iskolázottsági szintje a korábbinál is magasabb lett, és különösen a nők körében ugrott meg jelentősen a diplomások aránya (az 1999-es 47 százalékról a mostani 75 százalékra).
Iskolázottság szempontjából a párkapcsolatokat nagyfokú homogenitás jellemzi: az esetek 69 százalékában a megkérdezett és (jelenlegi vagy korábbi) házas- vagy élettársa egyaránt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. A kutatók azt is megállapították, hogy az iskolázottságban tapasztalt meredek növekedés nagyfokú intergenerációs mobilitás során jött létre: a mai zsidó népesség jelentős részének magasabb a végzettsége, mint a felmenőié volt.
A zsidó népesség magas iskolázottsága értelemszerűen hatással van a foglalkozással, munkaviszonnyal kapcsolatos tényezőkre, a foglalkozási hierarchiában való elhelyezkedésre is. Először is feltűnő az aktívak viszonylag magas aránya: az aktívak (a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak) aránya 66 százalék, és még a 65 éves és idősebb korcsoportban is 18 százalék. A zsidó népességben tehát jóval elterjedtebb a magasabb életkorban is megőrzött aktivitás, ami nyilvánvalóan nem független a foglalkozás szerinti összetételtől, a szellemi munkakörök és az önálló, vállalkozói pályák dominanciájától.
Ha ugyanis a zsidó népesség budapesti részét a teljes budapesti népességhez hasonlítjuk, elsőre szembetűnik, hogy a zsidók körében számottevően magasabb a szellemi munkakörökben dolgozók valamint a vállalkozók, és jelentősen alacsonyabb a fizikai munkaköröket betöltők aránya. Ezek a különbségek már 1999-ben is fennálltak, de a mértékük mára tovább nőtt – írják az elemzés készítői.
