A Tett és Védelem alapítvány titkára, Szalai Kálmán kapta idén a Scheiber-díjat
A kulturális miniszter által évente adományozott Scheiber Sándor-díjat azok kaphatják, akik kiemelkedőt alkottak a zsidósághoz kapcsolódó tudományok, illetve a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén. A civil kezdeményezésként 2013-ban alakult Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a zsidó tradíciókat követve lép fel a szóbeli és tettleges antiszemita agresszió ellen.
Az 1913 és 1985 között élt Scheiber Sándor nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora, századunk legjelentősebb hebraistája, a magyar és nemzetközi folklorisztika kiemelkedő személyisége, az egyik legnagyobb magyar filológus volt. A neológ zsidóság kiemelkedő alakjaként újjászervezte és igazgatta a budapesti Rabbiképző Intézetet. A díjat Scheiber Sándor tiszteletére 1995-ben alapították, és évente egyszer adományozza a kulturális miniszter. Az elmúlt években olyan személyiségek munkáját ismerték el a díjjal, mint Komoróczy Géza történész, Schweitzer József országos főrabbi, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vagy Perczel Anna építész.
A kutatással, oktatással és jogvédelemmel foglalkozó TEV 2013-ban alakult. Jogsegélyszolgálatuk fogadja az antiszemita cselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket, teljes körű jogsegélyt, tanácsadást biztosít, és szükség esetén a hatóságok felé is eljár. Az Alapítvány kuratóriumában a legjelentősebb hazai zsidó vallási irányzatokat és a civil szférát megjelenítő küldöttek foglaltak helyet.
Szalai Kálmánt méltatva Oberlander Báruch rabbi, a Budapest Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője elmondta: „A TEV az elmúlt 6 évben többek között rendszeres havi monitoring jelentést ad ki a magyarországi antiszemita atrocitásokról az EBESZ által javasolt módszertan alapján. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével minden évben reprezentatív felmérést készítenek a magyar társadalomban tapasztalható antiszemita előítéletesség alakulásáról. Jogi munkájuk részeként eddig mintegy 100 eljárást kezdeményeztek Holokauszt-tagadás, közösségek méltóságának megsértése és más gyűlöletcselekmények ügyében. 2014-ben kezdeményezésüknek köszönhetően törölték a kuruc.info több mint hetvenezres követővel rendelkező Facebook oldalát, valamint sikerült elérniük a kuruc.info domain bejegyzőjének és tulajdonosának letartóztatását. A TEV részt vett az Alaptörvény 4. Módosításának előkészítésében és a Btk közösség elleni uszítás bűncselekményének az európai kerettörvénynek megfelelő harmonizációjában. Mindemellett közreműködtek az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó törvény módosításában is.”
Oberlander Báruch hozzátette: „Oktatási programjuk keretében 37 középiskolában több mint 2000 diáknak tartottak ismeretterjesztő előadást. A Holokauszt-emlékezet tárgyában indított tanárképzési programjukban eddig 298 tanár vett részt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen kidolgozott tananyag segítségével fiatal rendőrtisztek ismerhetik meg a zsidóság alapfogalmait, valamint a gyűlölet-bűncselekmények természetét és az ellenük való fellépés jogszabályi kereteit.
Mindezekben Szalai Kálmán meghatározó szerepet vállalt. Ezért amikor a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, a zsidóság, illetve a többségi társadalom tagjaira is fenyegetést jelentő kirekesztés és erőszak elleni küzdelemre gondol valaki, ma már gyakran Szalai Kálmán jut először az eszébe.”
A TEV létezése fontos paradigmaváltás: az antiszemitizmus elleni fellépés akkor működik, ha ez alól a zsidó közösség tagjai nem vonják ki magukat, és nem az államra várnak. Az antiszemitizmus ugyanakkor az egész társadalmat mérgező, annak immunrendszerét kikezdő jelensége túlmutat a zsidó közösség felelősségén. Ahogy Szalai Kálmán, a díj átvételekor elmondta: „A magyar zsidó közösség tagjai büszkék hagyományaikra, egyben önérzetes magyar hazafiak, akik Magyarországot otthonuknak tekintve szeretnének emelt fővel hazájukban élni, hitüket, értékeiket megosztani a társadalom békés többségével. Az elmúlt években a többségi társadalomban határozott szándék alakult ki a párbeszédre. Ezekhez kellettek olyan partnerek, akik megértették és felvállalták a zsidó közösséget leginkább zavaró tényezők elleni határozott fellépés szükségességét. A közelmúltban az Alaptörvény közösségek méltóságát garantáló rendelkezéseinek megalkotásában vettünk részt, és az új BTK közösségek védelmét biztosító törvények megalkotásánál az általunk javasolt jogintézményeket építették be a törvényszövegbe.”
Szalai Kálmán hozzátette: „Fontos lenne, ha legalább az antiszemitizmus elleni fellépés ügyében a zsidó szervezetek együtt tudnának működni. A megtisztelő Scheiber Sándor-díj kijelölése is konszenzuson alapul. Ez a konszenzus talán elhozza azt a várt állapotot, hogy ismét egységben tud munkálkodni a magyar zsidó közösség mindhárom vallási szervezete.”
A fenti tevékenység sikerességét jelzi, hogy a múlt héten az Árkádban történ támadás kapcsán is eredményesen léptek fel. Egy ismeretlen feketeruhás személy megtámadta a Peszách ünnepére családjával Magyarországra látogató kanadai rabbit az Árkád Üzletház egyik üzletében. A rabbival tartózkodó családtagoknak sikerült felvételt készíteni az elkövetőről, melynek alapján a Tett és Védelem Alapítvány jogsegélyszolgálatának közreműködésével feljelentést tettek a rendőrségen. A rendőrség példaértékű nyomozásának köszönhetően másnapra elfogták az elkövetőt és közösség tagja elleni erőszak vádjával gyorsított eljárás keretében továbbították az ügyet a Bíróságra.
A TEV feljelentést tett egy holokauszttagadó megnyilvánulás miatt. 2014-ben egy ügyben példaértékű ítélet született, majd a későbbiek során több esetben végződött sikerrel – pénzbüntetés kiszabásával vagy pártfogó felügyeleti eljárás elrendelésével.
Az Alapítvány sikerrel lépett fel antiszemita tartalmú YouTube videók eltávolíttatása érdekében.
A Tett és Védelem Alapítvány az Alaptörvény negyedik módosítását megelőzően részt vett a javaslattal kapcsolatos konzultációban, melynek következtében Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása alapelvi szinten deklarálta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi a közösségek méltósága, egyúttal megteremtette a sérelmet szenvedett közösség tagja számára a bíróság előtti jogérvényesítés lehetőségét. Az új Polgári Törvénykönyv, illetőleg a vele együtt módosított Polgári Perrendtartás az Alaptörvény rendelkezései alapján kialakította ennek anyagi, jogi és eljárásjogi szabályait is.
Budapest, 2018. április 11.
