A rendőrt fejbe lövő hungarista vezér jobban utálta a többi hungaristát, mint a zsidókat
A bőnyi rendőrgyilkosság miatt a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) újra a figyelem középpontjába került, pedig mára a hungarista szervezet szinte teljesen eljelentéktelenedett. Azok a nézetek, amiket Győrkös Istvánék képviseltek, még a sokat látott magyar szélsőjobbnak is túl zavarosak voltak. Több szakadáson átesve így szalámizódtak fel annyira, hogy végül csak Thürmer Gyula Munkáspártja és Putyin propagandistái álltak szóba velük.
„Győrkös István igazsághoz való hozzáállása teljesen megváltozott”
A hazai szkinhed mozgalom tagjai az 1999-ben közösen megszervezett Becsület napi felvonulás után hagyták ott az MNA-t. Úgy érezték, hogy Győrkös nem állt ki mellettük, miután a rohamrendőrség szétverte a bulijukat a Viking Klubban, és több embert közülük bíróság elé is állítottak.
A szakításról az egyikük egy interjúban azt mondta, hogy ekkoriban „Győrkös István igazsághoz való hozzáállása teljesen megváltozott”. Ráadásul ebben az időben Győrkös lapjában „barna inges bolsevistáknak” és „alkoholista bajkeverőknek” nevezte őket, ezért eltávolodtak az Arcvonaltól.
A szélsőjobboldali körökben sokan kiakadtak rá 2006-ban is, amikor az utcai zavargások idején hiába kérték Győrköstől, hogy ő is vonuljon fel a pesti utcákon az embereivel, akiket elvileg kiképzett, ő kifejezetten megtiltotta az MNA-tagoknak, hogy részt vegyenek az összecsapásokban. Akkor még pont Győrkös volt, aki azt szajkózta a tagoknak, hogy „magyar rendőr, magyar katona nem lehet ellenség”.
Ezek után a zavargók szócsövének számító Kurucinfó nem éppen baráti hangon írt Győrkösről és az MNA-ről. 2010-ben már egyenesen hazaárulónak nevezték őket, amiért a szlovák és szerb szélsőjobboldali szervezetekkel együtt részt vettek Komáromban a „Mondj nemet a sovinizmusra!” nevű rendezvényen.
A teljes cikk itt olvasható.
444.hu
