A Jobbik a terroristák pártján

Tárgyalás nélkül szabadon bocsátaná a „néppártosodó” Jobbik a terrorizmussal vádolt Budaházy Györgyöt és társait. Bár a párt politikusai szeretnék ezt a látszatot kelteni, a szélsőjobboldali aktivistát és társai nem a rendőrség elleni utcai harcok miatt ítélték el első fokon terrorizmus miatt, hanem fegyvertelen civilek megtámadásáért.

Jegyiroda, szórakozóhelyek felgyújtása, újságíró megverése is szerepel Budaházy György és társai rovásán a nemrég megszületett ítélet szerint. A bíróság döntése szerint ezeket és hasonló cselekményeket tudatosan politikai, megfélemlítési céllal követték el, ráadásul súlyosabb, akár emberéletet követelő akciókat is terveztek, ezzel kimerítve a terrorizmus tényállását. A Jobbik kiáll Budaházy mellett, a súlyos vádak ellenére is eltörölné az ellene folyó eljárást. Úgy tűnik, az úgynevezett néppárt rendpártisága azokra nem terjed ki, akik antiszemita, rasszista vagy homofób bűncselekmények miatt kerülnek bíróság elé, és nem mellesleg régóta kapcsolatot ápolnak a párttal.

Fontos tisztázni, milyen cselekmények miatt hozott a bíróság első fokon terrorcselekmény elkövetése miatt elmarasztaló ítéletet. A Budaházy György elleni, a közelmúltban született ítélettel kapcsolatban sokan a 2006-os rendőri túlkapásokat emlegették, mondván, ellentmondásos, hogy míg azokban az ügyekben csak enyhe büntetések születtek, addig Budaházynak 13 év fegyházat ítélt a bíróság. Ezzel az érveléssel az a baj, hogy Budaházy ellen most olyan ügyekben folyik az eljárás, amiknek a 2006-os időszakhoz nincs közük.

Budaházy ellen valóban folytak eljárások a 2006-os tüntetéseken való cselekményeiért, ezek azonban mára lezárultak: egy alkalommal felmentették az államrend megdöntésére való felhívás vádja alól (a vád apropója az volt, hogy a rendőrökkel szembeni ellenállásra szólított fel), később hivatalos személy elleni erőszak miatt 50 nap közérdekű munkát kapott. Vagyis ugyanabban a kontextusban – a 2006-os tüntetésekben és oszlatásokban – Budaházy szintén kifejezetten enyhe büntetést kapott.

A mostani per azonban egy ezektől független ügyben folyik: a vádlottak az elsőfokú ítélet szerint a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg tagjai voltak és terrorcselekményeket követtek el. A BTK szerint terrorizmus alatt „személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt” értünk, aminek a célja a lakosság, vagy annak egyes csoportjának megfélemlítése és/vagy az állam kényszerítése valamire. Amennyiben valóban ők követték el a vádat képező cselekményeket, azokat nehéz másként értelmezni, mint terrorcselekményeknek.

A Magyarok Nyilaihoz köthető a Hollán Ernő utcai Brodway jegyiroda felgyújtása, amit több szélsőjobboldali portálon folyó, kifejezetten antiszemita kampány előzött meg. A Molotov-koktélos támadás után a sajtónak az alábbi tartalmú levelet juttatták el: „A politikusokat már figyelmeztettük. A Vörös Csepel és a Broadway legyen tanulság a civil szféra számára, hogy a magyarellenességet, a hazaárulást megtoroljuk. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.” A Vörös Csepel nevű kocsmát valószínűleg a neve és a kommunista rendszereket idéző dekorációja miatt gyújthatták fel korábban, szintén Molotov-koktéllal.

Az antiszemita indokot megerősíti, hogy Budaházynak nem egy hasonló megnyilvánulása volt korábban. 2008-ban (ekkor egyébként már a Magyarok Nyilai színeiben aktív volt) az Echo TV műsorában olyan pólóban jelent meg, amin egy figura a Dávid-csillagot dobott egy szemétkosárba. Később ugyanebben a műsorban kijelentette, hogy a holokauszt magyar áldozatait nem tartja magyarnak, illetve, hogy „vannak a nemzetiszocializmusnak olyan gondolatai, amiket helyesnek tart és egyetért” velük. Budaházy az ítélethirdetés utáni percekben újra zsidózott.

Hasonló, a sajtónak küldött közleménnyel vállalt magára a szervezet két MSZP-s politikus háza ellen intézett Molotov-koktélos támadást, Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezető megverését, valamint egy korábban roma tüntetőket szállító busz felrobbantását. A közleményekből nyilvánvaló, hogy a támadásokat mind politikai okokból, megfélemlítő célzattal követték el, kimerítve az idézett BTK-tényállást. Bár közlemény nem érkezett erről, de az elsőfokú ítélet szerint szintén Budaházyék dobtak benzinespalackot két melegbárra, ezek közül az egyikben vendégek is tartózkodtak.

Az állítólag „néppártosodó” Jobbik Budaházy melletti kiállással reagált a mostani ítéletre. A frissen kinevezett alelnök, aki egyben Budaházy régi harcostársa, Toroczkai László tüntetéssorozatot jelentett be, ahol az elítéltek szabadon bocsátását követelik. Azt is bejelentette, hogy a Jobbik-frakció „javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely a 2006 és 2010 közötti politikai ügyek miatt indult büntetőeljárások szereplőinek rehabilitálását fogja szolgálni.”

Vona Gábor (tőle mára már megszokott módon) a sajtó kérdéseire nem foglalt egyértelműen állást például abban a kérdésben, támogatja-e a Toroczkai által bejelentett tüntetést. Annyit végül elmondott, hogy a törvényjavaslattal egyetért. Ezután a Jobbik elnöke is a rendőri túlkapásokra terelte a szót, pedig azok nem mentik fel Budaházyékat az esetleges, harmadik személyek (jegyiroda, szórakozóhelyek stb.) ellen elkövetett bűncselekmények miatt.

Érdemes visszatérni az említett jobbikos törvényjavaslatra is. Az alapján, amit eddig a pártpolitikusok mondtak, ez minden eljárást megszüntetne például Budaházyék ellen, mert ezek szerintük „politikai ügyek”. Az ítélettel lehet nem egyetérteni – így tesznek a vádlottak is, hiszen fellebeztek. Azonban egy ilyen törvényjavaslat elfogadása esetén politikai alapon döntenének a vádlottak bűnösségéről.

A vádak ráadásul rendkívül súlyosak. Ha a terrorizmus tényállását nem is merítenék ki, a több rendben elkövetett, súlyos károkat okozó rongálás (bár a védelem és a későbbi jobbikos nyilatkozatok igyekeztek kisebbíteni a rongálások súlyát, a jegyiroda és a szórakozóhelyek felgyújtásával okozott kárt több milliósra becsülik), súlyos testi sértés, veszélyeztetés vagy akár emberölési kísérlet is súlyos büntetésekkel kell járjon. Az egyik tanú vallomása szerint a Magyarok Nyilai tagjai nem bánták volna, ha egy akciójuk emberéletet követel, akár valamelyik célpont gyereke lesz az áldozat, mert úgymond „nagyobb lenne a visszhangja”. Egy magát rendpártinak nevező párttól azt várhatnánk, hogy egy ilyen súlyos cselekmény gyanúsítottjának alapos rendőrségi és bírósági kivizsgálásra kell számítania, ehhez képest politikai alapon egy tollvonással megszüntetnék az eljárást.

A Jobbik motivációja persze elég egyértelmű. Kapcsolatuk Budaházyékkal rendkívül régre nyúlik vissza. A párt politikusai (akik közül Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a legutóbbi tárgyaláson is részt vett nézőként, tiltakozva az ítélet ellen) már több éve kampányolnak Budaházy mellett, aki a párt rendezvényein is felszólalt, például kevesebb mint egy éve Dunaújvárosban beszélt. A meghívón a neve mellett az állt, hogy „hazafi”. Toroczkai kapcsolata ennél is szorosabb Budaházyval: a 2006-os tüntetések jó részét közösen szervezték, és közösen alapították azt a Hunnia Mozgalmat, ami a gyanú szerint a Magyarok Nyilainak is a bölcsője volt. Toroczkait a perben egyébként tanúként is kihallgatták.

A Jobbik motivációját igazán maga a pártelnök sem titkolja. Egy tavaly megjelent cikkben Vona Gábor azt írta „ha Budaházyról be tudják bizonyítani, hogy terrorista, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az ellene folyó jogi eljárást számtalanszor kritizáló Morvai Krisztinán és Gaudi-Nagy Tamáson keresztül azt mondják, a Jobbik is az.”