Szijjártó Péter: Izrael számíthat Magyarországra az ENSZ és az EU fórumain
Magyarország továbbra is Izrael mellett áll az EU-ban, az ENSZ-ben és a Nemzetközi Büntetőbíróságon, a zsidó állam számíthat Budapest korrekt és kiegyensúlyozott álláspontjára – biztosította Szijjártó Péter Gabi Askenázi izraeli külügyminisztert. A magyar külügyminiszter telefonon beszélt izraeli kollégájával, akinek megígérte, Magyarország a jövőben sem támogatja az Izraelt elítélő nyilatkozatokat sem az EU-ban, sem az ENSZ-ben, valamint megalapozatlannak tartja a nemzetközi büntetőbíróság Izrael elleni eljárását is.
A két tárcavezető közti telefonbeszélgetésre azt követően került sor, hogy nyolc uniós tagállam, köztük Magyarország is, ellenezte az Európai Unió külügyi főbiztosának, Josep Borrellnek azon kezdeményezését, hogy a tagállamok együttesen ítéljék el Izraelt Ciszjordánia „megszállt területeinek a nemzetközi jogszabályokba ütköző annektálása” miatt. A közös nyilatkozat elfogadása a nyolc tagállam fellépése miatt hiúsult meg.
A Borell-nyilatkozat kapcsán Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter leszögezte: országa elutasítja az Izraelt érő előítéleteket és az újonnan megalakult izraeli kormány és az Unió közti párbeszédet sürgette. Ausztria és Magyarország e mellett meghívta az új izraeli külügyminisztert, Gabi Ashkenazit az EU külügyi bizottságába is.
Donald Trump amerikai elnök januárban kétállami megoldást javasolt a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. A Trump által javasolt kétállami megoldás értelmében Washington elismerte Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, továbbá Washington Jeruzsálemet Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismerte el. A béketerv szerint Izrael szuverenitást gyakorolhatna a Jordán völgye és a Holt-tenger északi része fölött, ami Ciszjordánia területének 30 százalékát teszi ki. Az amerikai elnök nem pontosította, hogy hol lennének Izrael határai a ciszjordániai területeken, viszont elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. A térség fennmaradó részét egy jövendő palesztin állam számára jelölnék ki, amelyet nemzetközileg is elismernének és jelentős gazdasági támogatásokban részesítenének, amennyiben az teljesíti a demilitarizálásra és a polgári jogok biztosítására vonatkozó feltételeket. Szerdán az ENSZ BT öt európai tagja – Németország, Észtország, Belgium, Franciaország és az Egyesült Királyság – fejezte ki aggodalmát az izraeli annektálási tervek miatt. Nicolas de Rivière, francia ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott, hogy az ilyen lépések nem maradnának következmények nélkül az EU és Izrael közötti kapcsolatokra nézve. Az annektálás rossz fényt vetne Izraelnek a világon betöltött szerepére, hátráltatná a regionális környezetébe való integrációját és hátrányosan befolyásolná Izrael partneri kapcsolatait.
forrás: www.jpost.com
