Speciális kurzus indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
„Nagy szükség van egyetemünkön az előítéletek hátterét bemutató kurzusra, hiszen az itt tanuló hallgatók a későbbi munkájuk során gyakran találkozhatnak gyűlölet-bűncselekményekkel. Fontos, hogy ezeket megtanulják felismerni és kezelni” – fejtette ki Kozáry Andrea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának szociológia oktatója.
A 2014-es tavaszi félévben indult el „A gyűlölet-bűncselekmények háttere és társadalmi következményei” című kurzus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi karának Szent György szakkollégiuma szervezésében. Az előadássorozat, illetve szeminárium a Tett és Védelem Alapítvány által fejlesztett tananyagra épül és az alapítvány oktatóinak aktív közreműködésével valósult meg. A szakkollégistáknak meghirdetett foglalkozásokra az egyetem mindhárom – Rendészettudományi, Közigazgatás-tudományi valamint Hadtudományi és Honvédtisztképző – karáról érkeztek a diákok. Jelenleg 12, első- és másodéves hallgató vesz részt a fakultatív szemináriumokon, melynek tananyagát Barna Ildikó szociológus, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszék vezetője és Bodó Kristóf jogász állították össze, és akik a foglalkozásokat is vezetik.
Az érintetteket is bevonják
A kurzus célja, ahogy a tematikában olvashatjuk, hogy a „hallgatókat interaktívan, az érintettek bevonásával ismertesse meg az előítéletek szociálpszichológiai és szociológiai hátterével, valamint az előítéletek motiválta gyűlölet-bűncselekményekkel”. A foglalkozások elsődlegesen nem a lexikális tudás átadását szolgálják, hanem azt, hogy a hallgatók megértsék és megérezzék az ilyen cselekmények hátterét és társadalmi következményeit. A kurzust a félév során 6 alkalommal, alkalmanként 3 órában tartják meg.
A bevezető előadáson az előítéletre hajlamosító tényezőkről, a gyűlölet-bűncselekmények elkövetésének motivációiról esik szó, és számba veszik az előítéleteknek leginkább kitett csoportokat. A második alkalommal a hallgatók olyan zsidó és cigány fiatallal találkoznak, akik származásuk miatt többször találkoztak már gyűlöletbeszéddel vagy akár közösség elleni uszítással. A diákok bevonásával, interaktív módon próbálják meghatározni, hogy hol húzódik a határ a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd, valamint a gyűlöletbeszéd és a közösség elleni uszítás között.
A kurzus során a diákoknak arra is lehetőségük nyílik, hogy egy holokauszt túlélővel és egy, a kommunista rendszer üldözöttjével találkozzanak. Természetesen megismerik a gyűlölet-bűncselekmények törvényi hátterét és azt közösen, interaktívan értelmezik. Szó esik majd a gyűlöletkeltő szimbólumokról és azok negatív hatásáról is. A követező kérdések megvitatására is sor kerül: Milyen eszközök állnak a társadalom rendelkezésére az előítéletek csökkentése érdekében? Mi a különbség a gyűlölet-bűncselekmények és más bűncselekmények között? Miért különösen fontos a gyűlölet-cselekmények megelőzése?
Az utolsó alkalommal a hallgatók látogatás tesznek az óbudai zsinagógában, és feltehetik kérdéseiket Köves Slomónak, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbijának.
Pozitív visszajelzések
Mint azt Kozáry Andrea elmondta, az elmúlt tanévben már sor került egy hasonló kurzusra a Rendészettudományi Karon. Akkor egy Európai Uniós pályázat (ComPHEE= Commonality in Police Higher Education in Europe) keretében, kéthetes, „Gyűlölet bűncselekmények” című angol nyelvű, intenzív pilot kurzuson sajátíthatták el az ismereteket a holland, magyar és német hallgatók. „Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől” – tette hozzá Kozáry Andrea, a projekt vezetője.
Az egyetem tervei szerint, a TEV által fejlesztett „A gyűlölet-bűncselekmények háttere és társadalmi következményei” stúdium oktatása a BA képzésben, a szabadon választható tárgyak keretében, magasabb óraszámban folytatódhat a következő tanévtől.
