Náci karlendítéssel emlékeztek a Vasgárda vezetőjére Bukarest mellett

Mintegy hetvenen gyűltek össze szombaton a Bukaresti melletti Tâncăbești-en, hogy a fasiszta legionárius mozgalom vezetőjére, Corneliu Zelea Codreanura emlékezzen halálának 86. évfordulóján. 

A Vasgárda kapitányát 1938-ban tartóztatták le és ítélték életfogytiglani kényszermunkára, de még abban az évben több társával együtt agyonlőtték, II. Károly román király személyes parancsára.

Fotó: Andrei Pungovschi / Scena9.ro

A beszámolók szerint a megemlékezést annál a keresztnél tartották, amit a legionáriusok vezérének meggyilkolásának helyszínén, a tâncăbești erdő szélén emeltek. Az eseményen a nyugdíjasok mellett a fiatal generációk tagjai is képviseltették magukat.

A román nemzeti zászlókkal teletűzdelt megemlékezésen szép számmal akadtak vasgárdista és legionárius jelképek, egy standon pedig a mozgalomhoz köthető  kitűzőket, könyveket és egyéb tárgyakat lehetett vásárolni, holott a törvény tiltja ezek forgalmazását.

Fotó: Andrei Pungovschi / Scena9.ro

Az eseményen vallásos ceremóniát is celebráltak, legionárius énekeket énekeltek, Nagy-Románia- és Vasgárda-zászlókat lobogtattak, és a náci karlendítés sem maradt el.

Az Ilfov megyei rendőrség vasárnap bejelentette, hogy bűnvádi eljárást indítottak az ügyben és folyamatban van az eseményen részt vevők azonosítása, mivel a törvény tiltja a náci, fasiszta és idegengyűlölő propagandát.

A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én Mihály Arkangyal Légiója néven, és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették. Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre.

Fotó: Andrei Pungovschi / Scena9.ro

A Vasgárda tagjai zöld egyenruhát hordtak, ami a megújulást szimbolizálta, emiatt zöldingeseknek is hívták őket. Karlendítéssel, azaz a római üdvözléssel köszöntötték egymást. Fő szimbólumuk a hármaskereszt volt, amely börtönráccsá állt össze. Ez a mártíriumot jelképezte, és a gárdisták Mihály arkangyal keresztjének nevezték.

A vasgárdisták részt vettek a zsidók elleni a pogromokban Ó-Romániában, Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken.

A szervezetet a második világháború után betiltották, de a Codreanu által kialakított és képviselt ideológiának mind a mai napig számos követője van.