Minden, amit a magyarországi zsidóságról tudni érdemes
A hazai zsidóságról készült átfogó kutatás szerint az elmúlt négy-öt évben erősödött a zsidósághoz tartozás tudata a közösség tagjaiban. Az EMIH nemzetközi konferenciát rendez a pozitív identitásról, arról a viszonyról, amely a mai zsidó közösségeket, hagyományaikhoz, önmagukhoz és a világhoz fűzik.
Tizennyolc év telt el azóta, hogy Kovács András szociológus professzor és munkatársai – a rendszerváltozás után először – kérdőíves vizsgálatot végeztek a magyarországi zsidóságról. Időközben felnövekedett egy új zsidó generáció és a körülmények is jelentősen megváltoztak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) további magyar és nemzetközi zsidó szervezetekkel együttműködésben szorgalmazta és jelentős összegekkel támogatta a korábbi kutatás megismétlését. Az eredmény egy minden igényt kielégítő, alapos tanulmány lett, amely választ ad a mai magyarországi zsidósággal kapcsolatos legfontosabb szociológiai kérdésekre. Az EMIH büszke arra, hogy a kutatás elkészülésében, illetve az annak eredményeit bemutató Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címet viselő kiadvány megszületésében részt vállalhatott.
A zsidók toleránsak és leginkább a Kutyapártra szavaznának
A Szombat kiadó gondozásában megjelent kötet naprakész ismereteket nyújt a magyarországi zsidóság demográfiai jellegzetességeiről, gazdasági helyzetéről, társadalmi státusáról, identitásáról, illetve térbeli és társadalmi mobilitásáról. A többségi társadalommal összehasonlító kutatási adatokból kiderül például, hogy a zsidó közösség tagjai, a diplomás budapestieknél is jóval toleránsabbak és liberálisabb értékeket vallanak. Ugyanakkor a politikai pártpreferenciák tekintetében megdőlt az a sztereotípia miszerint a magyarországi zsidók elsősorban MSZP szavazók lennének (7%). 2017-ben elsődleges pártpreferenciájuk a Kétfarkú Kutya Párt (18%) volt, amely a hagyományos pártokkal kapcsolatos elégedetlenségre enged következtetni.
Erősödik a zsidó identitás, fogynak a zsidó ateisták
Ugyanakkor az identitás tekintetében egyértelműen a hagyományőrzés, az istenhit és az erősödő zsidóságtudat felé mozdultak el a megkérdezettek.
„Az EMIH különösen jelentőségteljes fordulatnak tartja, hogy a legutóbbi felmérés óta eltelt időben nagymértékben erősödött a hazai közösség zsidó identitása, és a hagyományőrzésnek is jóval nagyobb fontosságot tulajdonít.” – emelte ki a felmérés kapcsán Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Ennek megfelelően jóval többen vannak azok is, akik visszatértek a tradíciókhoz. Utóbbiak az előző kutatás során a magyarországi zsidóság valamivel több mint egytizedét tették ki, most több mint egynegyedét. Ugyanígy 12-ről 20%-ra növekedett a nem vallásos, de a hagyomány szimbolikus kifejezésre juttatására komoly hangsúlyt fektető, úgynevezett szimbolikus tradícióőrzők csoportjának aránya is. Mindezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a nem vallásosok (32%) és különösen az ateisták (18%) aránya.
Egyre több a „visszatérő”
Legalább ilyen fontos, hogy a megkérdezettek csaknem felének (49%) az elmúlt négy-öt évben erősödött a zsidósághoz tartozás tudata, míg azok aránya, akiknek ezen idő alatt gyengült, elenyésző (6%). A hagyományokhoz közelebb álló megkérdezetteket erősebb zsidó identitás jellemezte. Hasonló tendenciákra enged következtetni az a kutatási eredmény, amelyből kiderül, hogy ma lényegesen nagyobb számban vannak a „visszatérők” a zsidó közösségben aktívak között, mint húsz évvel ezelőtt. A kutatásból kiderül, hogy a ma affiáltak családjában, gyerekkorban csak 58%-nak volt valamilyen mértékben jellemző a zsidó hagyomány a mai 87%-al szemben. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek kétharmada (63%) valamilyen formában hagyományőrző.
Tanulság a zsidó szervezetek számára: oktatás, karitász és kultúra
Az EMIH fontos jelzésnek tekinti a fenti adatokat a saját munkája kapcsán, mint ahogy azt is, hogy a megkérdezettek szerint a zsidó vallási szervezetek közül az EMIH végzi a legjobban munkáját 3,8-4,5 (5-ös skálán). Ugyanígy a zsidó identitás és erősödéséről tesz tanúbizonyságot, hogy a megkérdezettek szerint a három legfontosabb feladata a zsidó szervezeteknek: a szociális tevékenység, az oktatás és a kultúra ápolása.
Ugyanakkor, a pozitív tendenciákkal párhuzamosan fontos feladatot jelölnek ki azok az adatok is, amelyekből kiderül, hogy a megkérdezettek nagyobbik része még mindig csak ritkán vagy soha sem jár zsinagógába (54%), és csak 26% tagja valamilyen zsidó vallási szervezetnek. Azonban a megkérdezettek jelentős része szívesen lenne aktív a zsidó közösségekben, ha jobban ismernék őket.
A hiánypótló kiadvány megjelenésének apropóján az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség nemzetközi tudományos konferenciát rendez a kortárs zsidó közösségek számos jeles kutatója részvételével. A szakértők a tanácskozás során a világ zsidóságának világnézetében, politikai és társadalmi attitűdjeiben, illetve a hagyományokhoz való viszonyulásában végbemenő változásokat, és az ezekből levonható tanulságokat fogják körüljárni.
