Küldetés

ELNÖKI KÖSZÖNTŐ

Elérkezett az idő, amikor nem lehet a felelősséget továbbhárítani. Elérkezett az idő, amikor mindahányunknak felelősséget kell vállalnunk sorsunk alakításában, életünk fontos kérdéseinek befolyásolásában.

A zsidó közösségnek, jelenének és jövőjének alakításában, a zsidó honpolgárok közérzetének meghatározásában önálló és igen sajátos felelőssége van. A zsidó emancipáció alapvető dokumentumának megszületése után 147 évvel, le kell számolni a zsidó közösségnek illúzióival. A zsidó identitás feladása, a teljes és végleges asszimiláció nem záloga a békés együttélésnek. A zsidó közösséghez tartozás önfeladása, a bujkálás nem nyugalmat, hanem sok esetben éppen hogy gyanakvást, bizalmatlanságot szül. A zsidó közösségnek büszkeséget, önszerveződés képességet, szuverén öntudatot, arcot kell mutatnia.

Képesnek kell lennünk sérelmeinken túllépnünk és a zsidó közösséget érintő legfontosabb kérdésekben tudásunkat, kompetenciáinkat és nem utolsósorban megoldási szándékunkat felmutatni. Meg kell értenünk és értetnünk, hogy a zsidó közösség jóllétének záloga, ha az évtizedes politikai játszmák és alkuk rendszeréből a zsidó ügyet, a zsidóság ügyét egyszer és mindenkorra kiemeljük. A mi felelősségünk, hogy elmondjuk: a zsidó közösség a nemzet közös ügyét szolgálja. A nemzet felemelkedése, a kiegyensúlyozott, gyűlölet és előítéletmentes együttélés az egész nemzet érdeke, közös ügyünk.

BODNÁR DÁNIEL
Tett és Védelem Alapítvány Kuratórium Elnöke

HÁTTÉR

A magyarországi közbeszéd minősége napról-napra romlik. A politikai antiszemitizmusnak ma már a Parlamentben is vannak büszke hangadói és képviselői, s az ott elhangzó rasszista, antiszemita beszédek mételyezik a közgondolkodást. A Magyarországon tapasztalt nyílt antiszemitizmus nem csak hazánkban, hanem külföldön is nagy figyelmet kap. A szélsőségek képviselőinek vérvádakról folytatott elmélkedése, a „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidó származásúak” listázásának felvetése, a nyílt és gátlásoktól mentes gyalázkodó beszédek ordas eszmék előretörését jelzik. Míg korábban a nyíltan antiszemita beszéd a futball stadionok lelátóiról, majd a külföldi szerverről operáló, külön zsidóbűnözés és cigánybűnözés rovatot fenntartó internetes médiumokról, manapság a második legnagyobb ellenzéki párt parlamenti képviselőitől hangzanak el.

Ez az intenzív tolakodás egyszerre rontja a magyar zsidóság és más kisebbségek komfort érzetét, és vet fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mennyire károsan befolyásolja a teljes magyar társadalom szellemi állapotát és nemzetközi hírnevét. Mindeközben megfigyelhető, hogy mind a társadalom, mind pedig a jogállam tehetetlen a burjánzó betegséggel szemben. A jogalkotás és a jogalkalmazás pillanatnyilag képtelen bármilyen módon fellépni még az olyan esetek ellen is, amelyek minden józan gontdolkodású, jóérzésű emberben felháborodást és iszonyt gerjesztenek.

FELELŐSSÉG

A kialakult helyzet kezelésében a nemzet minden döntésképes polgárának van felelőssége. Meggyőződésünk szerint, mindenek előtt az érintett felek kölcsönös felelősségét és tevékenységi területeit kell tisztáznunk, melyek álláspontunk szerint az alábbiak:

A mindenkori kormány:
A mindenkori magyar kormány és az általa irányított jogállami szervek feladata a jogállam hatékony működésének biztosítása beleértve a közösség elleni izgatás, a diszkrimináció, a közösségek és az egyes emberek méltóságát sértő megnyilvánulások elleni hatékony, a jog eszközével való fellépés környezetének biztosítását. Az antiszemitizmus ügye kizárólag jogállam kérdéseként kezelendő.
Közélet és véleményformálók:
A véleményformálók és közszereplők elsődleges felelőssége, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdését, mint a társadalom egészét fenyegető betegséget közelítsék meg, Az amúgy végletekig megosztott országban a politikai szereplőknek felül kell emelkedni az aktuális politikai érdekeiken úgy, hogy ne a téma kisajátításában vagy relativizálásában lássák saját küldetésüket.
Zsidó közösség:
A helyzet kezelésében a zsidó közösségnek komoly felelőssége és feladata van. A plurális társadalom egyik legszebb értéke a civil társadalom egyes közösségeinek alulról jövő önszerveződése, mely megteremti a személyes és a közösségi felelősség érzetét. Látni kell, hogy nem lehet a zsidó önazonosulás egyetlen identitásépítő eleme a múltban vagy jelenben létező antiszemitizmustól való félelem és az ellene való tiltakozás. Zsidóként az antiszemitizmus ellen fellépni annyit tesz, hogy nem a különbségek tagadását, hanem a sokszínűség szépségét és a zsidó kultúra, hagyomány és vallás üzenetének büszke vállalását tűzzük zászlónkra.
Demokrataként és a nemzet sorsáért aggódó hazafiként az egyenlőség és az emberi méltóság eszméi mellett kell szót emelnünk. A magyar zsidó közösség tagjai egyszerre büszkék zsidó hagyományaikra, kultúrájukra, gazdag történelmükre, és egyszerre önérzetes magyar hazafiak, a nemzet építő tagjai, akik saját közösségükhöz tartozva, de Magyarországot otthonuknak tekintve szeretnének emelt fővel hazájukban élni, hitüket, értékeiket teljes nyitottsággal megosztani a társadalom békés többségével.

ALAPÍTÁS

Az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Dr. Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére, 2012 novemberében hívta életre a Tett és Védelem Alapítványt, mely a romló minőségű közbeszéd, a kirekesztés, az antiszemitizmus táptalaját adó ismerethiány, valamint az atrocitások és törvényszegések elleni erélytelen jogi fellépéssel szemben kíván új alternatívát nyújtani, a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén.

KONZULTÁCIÓ

A Tett és Védelem Alapítvány megalakulását, egy a Dr. Köves Slomó rabbi által 2012 tavaszán megindított széleskörű társadalmi konzultáció alapozta meg. Gimnazistákkal és egyetemi hallgatókkal, kormányzati és ellenzéki politikusokkal, értelmiségiekkel és egyházi vezetőkkel folytatott több hónapos egyeztetés vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a védelemért tenni kell. A Tett és Védelem Alapítvány a jövőben is elsődleges feladatának tekinti a széleskörű konzultációt, hiszen egymás elfogadásához csakis a nyitottsággal vezérelt, előítéleteket félreállító kölcsönös megismerés vezethet.

ÖSSZEFOGÁS

A Tett és Védelem Alapítvány bejegyzett civil szervezet, melynek kurátorai a teológiai és világnézeti önmeghatározásuktól függetlenül, a legfontosabb Magyarországon működő zsidó vallási és kulturális irányultságokat kívánják megjeleníteni, ezzel is szimbolikusan kifejezve, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés mindannyiunk közös ügye.

Az Alapítvány munkájában közreműködők között vannak a neológiát és ortodoxiát képviselő Mazsihisz, a statsquo/chábád EMIH, a reform irányzatú Szim Salom vezető személyiségei és az irányzatoktól független, de a társadalom elismert tagjaiként számon tartott emblematikus személyiségek egyaránt.

ZSIDÓ TETT ÉS VÉDELEM

A Tett és Védelem Alapítvány annak a felismerésnek a jegyében született, hogy a jogállam és a demokrácia által biztosított keretek között a kirekesztő eszmék és az antiszemitizmus terjedésével szemben, mint zsidó közösség is tenni kell és közösségi hálója révén segítséget kell nyújtania a sérelmet szenvedetteknek. Minden, a szabadság és egyenlőség eszméjét korlátozni kívánó szándék ellen fel fogjuk emelni hangunkat. Tudjuk, hogy a zsidó közösségnél kiszolgáltatottabb csoportok is élnek hazánkban, ám a zsidó közösség elsődleges felelőssége – a mindennapi cselekvés tekintetében – a zsidóságot közvetlenül érintő helyzetek kezelése.PARTNER

SZERVEZETEK

A Tett és Védelem Alapítvány már hivatalos bejegyzése előtt felvette a kapcsolatot a legjelentősebb hazai és nemzetközi társszervezetekkel, az érintett politikai és kormányzati szervekkel. A Tett és Védelem Alapítvány kiváló kapcsolatot épített ki és tart fenn partnerszervezeteivel – Anti-Defamation League, (ADL), a Community Security Trust (CST) – és más szakmai szervezetekkel – Athena Intézet, Zahor Alapítvány, Haver Alapítvány, TASZ. Tevékenysége során az Alapítványnak kifejezett célja az információcserén és tudástranszferen alapuló folyamatos kapcsolattartás a nemzetközi és hazai társ-szervezetekkel – Szochnut Jewish Agency, American Jewish Committee, Lantos Intézet.

ÖNKÉNTESEK – TÁMOGATÓK

A Tett és Védelem Alapítvány a hazai jogrendszer által biztosított civil szerveződési lehetőségek közül az alapítványi formát választotta és így történt bejegyzése 2012 novemberében. A szervezet munkájának sikerét azonban, a kurátorok áldozatos munkáján és kiállásán túl, elsősorban a társadalmi támogatottság, az önkéntes támogatói kör fogja meghatározni.

A Tett és Védelem Alapítvány közössége azokat a zsidó és nem-zsidó önkénteseket és támogatókat várja, akik az antiszemitizmus elleni fellépést szívügyüknek tekintik, azért cselekvő tettekkel és akár anyagi felajánlásokkal is kívánnak áldozni.