Előítéletességkutatás a növekvő európai antiszemita gyűlöletcselekmények árnyékában

Köves Slomó, az Európai Tett és Védelem Liga alapítója a legnagyobb pro-Izrael konferencián (AIPAC) számolt be a legújabb átfogó európai kutatás eredményeiről és az európai helyzet jelenéről Washingtonban.

„Hangsúlyoznunk kell, hogy miért vagyunk zsidók, legyünk büszkék a zsidó identitásunkra, hisz ez a legnagyobb és legfontosabb erőforrásunk. Az antiszemitizmus elleni harc egy önmagunkkal folytatott mentális küzdelem is, fontos tudatosítani, hogy sem nekünk, sem gyermekeinknek nem szabad félni” – mondta Köves Slomó, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, az Európai Tett és Védelem Liga (APL) alapítója Washingtonban, a legnagyobb amerikai zsidó szervezet, az American Israel Public Affairs Committee (AIPAC) éves konferenciáján elhangzott beszédében. A 2020. március 1-3. között tartott nagyszabású rendezvény az izraeli választások árnyékában zajlott.

Az európai antiszemitizmus növekedéséről szóló szekcióbeszélgetésen Jonathan Goldstein, a Jewish Leadership Council brit zsidó szervezet vezetője, Naomi Mestrum, az Izraeli Információs és Dokumentációs Központ igazgatóhelyettese, dr. Shimon Samuels, a Simon Wiesenthal központ nemzetközi igazgatója vettek részt, moderátor Benjamin Weinthal, a Demokráciák Védelmében Alapítvány munkatársa, a Jerusalem Post újságírója volt. A konferencián a magyar kormány és diplomácia több tagja mellett részt vett Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke, valamint Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) elnöke is.

 

Köves Slomó előadásában bemutatta az APL megbízásából, az IPSOS közvélemény-kutató által 2019 végén végzett, személyes kérdőíven alapuló, európai antiszemitizmust vizsgáló felmérésének eredményeit. A Közép-Európai Egyetem profeszora, Kovács András által vezetett kutatás egyedülálló a maga nemében, hisz 16 országban – Ausztria, Belgium, Csehország, Lengyelország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Románia és az Egyesült Királyság – több mint 16 ezer fős mintavétel alapján, közel 500 ezer adatot gyűjtve ad átfogó és országspecifikus képet az európai antiszemitizmus mértékéről és mintáiról. A kutatás során 45 kérdést tettek fel az interjúalanyoknak, és három fő kérdés köré összpontosítottak: a jellegzetes antiszemita magatartás és zsidógyűlölet, a holokauszt kérdése, valamint Izrael állam. A közvélemény-kutatás hibahatára 0,8 százalék.

A rabbi néhány adatot is idézett a felmérésből. E szerint a megkérdezettek 25 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a zsidó lakosság az országuk előnyére lenne. Arra a kérdésre, hogy az ország többségi lakosai és a zsidó lakosság érdekei között létezik-e jelentős különbség, 21 százalék válaszolt igennel, míg 15 százalékuk gondolta úgy, hogy a zsidók túlzott országos befolyással rendelkeznek. A válaszadók 21 százaléka vélte úgy, hogy a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról és annak emlékezetét saját céljaikra használják fel. Harminc százalék gondolta úgy, hogy ők ugyanúgy szenvednek, mint a zsidók a holokauszt alatt, míg 25 százalékuk nem értett egyet Izraelnek a legitim önvédelemhez való jogával. Azzal az állítással, hogy Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama csupán 25 százalék azonosult, míg az Izraelnek a palesztinkérdésre adott válasza indokolja az antiszemita attitűdöt kijelentés 25 százalék szerint helytálló. Ugyancsak 25 százalék gondolta úgy, hogy Izrael náci módon bánik a palesztinokkal. Némi optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezett 35 százaléka ért egyet azzal, hogy Izrael fontos szövetséges az iszlám terrorizmus elleni harcban.

„Az antiszemitizmus elleni közdelemre harcként, háborúkét kell tekinteni, és tudatosítani kell, hogy mivel is vesszük fel a harcot. Míg Európában az antiszemitizmus egyre növekvő biztonsági, nemzetbiztonsági kockázat, addig Magyarországon elsősorban verbális és ideológiai antiszemitizmusról lehet beszélni, amelyhez hangsúlyosan kapcsolódik a nemzeti emlékezetnek a holokauszt történetéhez való viszonya. Remélem, hogy ez a konferencia erősebbé tesz minket, megerősíti az AIPAC-kel, Izraellel és a világ zsidóságával való kapcsolatainkat” – hangsúlyozta az APL alapítója.

Köves rabbi konkrét adatokkal támasztotta alá az európai antiszemitizmus emelkedésének mértékét. 2019-ban az Egyesült Királyságban 1800, Franciaországban 687, míg Ausztriában 547 antiszemita incidens történt. Hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű atrocitások nem csak fizikaiak lehetnek, és vírusként terjedve reális veszélyt jelentenek a zsidók fizikai biztonságára. Magyarországon az inzultusok száma 2019-ben 35 volt, és ezek egyike sem fizikai jellegű, viszont az antiszemita toposzok negatív irányba befolyásolják az emberek zsidókkal és a holokauszttal kapcsolatos gondolkodásmódját. A rabbi arra is kitért, hogy a jelentésekből az ország lakosságarányára vetítve Ausztriában volt a legtöbb incidens (61/millió) és Magyarországon a legkevesebb (3,5/millió). Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a százezres magyarországi zsidóság újjászületőben van, Budapest a legzsidóbb európai város. Az érme kevésbé fényes oldala indokolta a magyar kormánnyal való szoros együttműködésben létrehozott Tett és Védelem Alapítvány létjogosultságát, az oktatási és tankönyvprogram elindítását, az antiszemitizmus európai monitorozását és a szóban forgó átfogó európai közvélemény-kutatás elvégezését. Ezek együttes célja a társadalomnak a zsidóságról alkotott szemléletmódjának formálása. Az antiszemita attitűdök továbbra is hangsúlyosan jelen vannak össztársadalmi szinten és ezért fontosak az olyan jellegű oktatási programok, törvényhozási, törvénymódosítási és eljárásbeli kezdeményezések, amelyeken a magyar kormány és a zsidó közösség közösen dolgozik az elmúlt években.

Moderátori kérdésre válaszolva a rabbi elmondta: Magyarország és a magyar kormány Izrael egyik legfontosabb támogatója az EU-ban és az ENSZ-ben. A zsidók számára Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely Európában. „Zsidó közösség vezetőjeként számomra a legfontosabb a tagjaink védelme, az Izrael melletti kiállás, mivel meggyőződésem, hogy a zsidó diaszpóra és Izrael nem létezhetnek egymás nélkül. A magyar kormány kiáll Izrael mellett, biztosítja a zsidó közösség védelmét és elkötelezett a társadalmi tudatformálás mellett, ami egy hosszú távú folyamat” – hangsúlyozta.