Burjánzik az antiszemitizmus Németországban a jom kippuri zsinagógatámadás óta
A német RIAS szervezet legfrissebb jelentése 1253 zsidógyűlölettel kapcsolatos incidensről számol be négy szövetségi tartományban a Halle-i támadást követően.
Egy németországi antiszemitizmus figyelő szervezet szerint jelentősen megnőttek az antiszemita incidensek az említett jom kippuri zsinagógatámadást után, melynek során egy fegyveres merénylő két emberrel végzett. — írja a The Times of Israel.
“Az antiszemitizmussal kapcsolatos közfelfogást erősen meghatározta a Halle-i zsinagógát érő szélsőjobboldali terrortámadás jom kippurkor,”
— áll az Antiszemitizmussal foglalkozó Kutatási és Információs Osztályok Szövetségi Szervezete (RIAS) a héten kiadott legfrissebb jelentésében.
A jelentés a tavalyi évben 1253 regisztrált antiszemita incidenst emel ki négy szövetségi tartományban, köztük Berlinben. Az idei évben a Brandenburg, a Schleswig-Holstein és a Bajorország területei is bekerültek a dokumentumba.
A Halle-i támadás során két embert öltek meg a zsinagóga közelében, miután a fegyveres merénylő nem tudott belépni az épületbe. A szemtanúk szerint a támadó katonai álcaruhában, fején sisakkal lépett akcióba, amikor megpróbált behatolni a zsinagógába. A bejáratnál lévő biztonsági intézkedések azonban ezt megakadályozták, így végül az utcán kezdett ámokfutásba.
A zsinagógában a támadás elkövetésekor 70-80 ember tartózkodott.
A szélsőjobboldali közök politikai háttere jellemezte az antiszemita támadások elkövetőit, különösen Schleswig-Holstein északi tartományban, ahol a szélsőjobboldali, antiszemita ideológiának nyíltan hangot adnak. A jelentésből azonban az is kitűnik, hogy az antiszemitizmus sokszor mélyen túlnyúlik a politikai meggyőződéseken.
A RIAS a jelentésben számos egymást átfedő antiszemita motívumot vizsgált, köztük az az antijudaizmust, a modern antiszemitizmust, az Izraelre összpontosított antiszemitizmust és a poszt-soá antiszemitizmust is.
A támadások mögött rejlő legjelentősebb motiváció, a poszt-soá antiszemitizmus, ami az esetek 46%-ában jelent meg, tipikusan a holokausztra való utalásokat, és a náci Németország bűneinek különféle tagadását takarja.
A RIAS jelentése kitér továbbá a városi és a vidéki antiszemitizmus sajátosságaira is.
“Vidéki területeken például az Izraelhez kötődő antiszemitizmus kisebb szerepet játszik, ez egy olyan jelenség, ami inkább a városi környezetben manifesztálódik,”
— jelentette ki Alexander Rasumny, a RIAS munkatársa a Deutsche Welle lapnak adott interjújában.
Csütörtökön, az 1945-es évforduló előtti napon, amikor Németország megadta magát a szövetséges erőknek, a Német Zsidó Központi Tanács elnöke megkongatta a vészharangot a holokauszt eltűnő emlékével kapcsolatosan, különösen a fiatal németek körében.
“Az ő fejükben a második világháború olyan messzinek tűnik, mint maga a birodalom, és többé nem hivatkozási pont. Ha a fiatalok körülbelül fele nem ismeri az Auschwitz kifejezést, valami nagyon nincs helyén.”
— szögezte le Josef Schuster.
forrás: neokohn
