Az iszlámot kritizálta, bajba került és vitát szított a francia tini

Instagram-fiókjában kritizálta az iszlámot egy 16 éves francia tini, Mila, aki ezután kénytelen volt iskolát váltani, halálos fenyegetéseket kapott, és az ügyéből országos politikai vita kerekedett. A polémia akörül forog, hogy meddig terjed a szólás szabadsága, illetve elfogadható-e a vallás kritikája egy olyan országban, ahol nem bűncselekmény a blaszfémia (pontosabban Elzászban 2017-ig az volt, de ott sem alkalmazták évtozedek óta a rá vonatkozó passzusokat). A felmérések azt mutatják, hogy a közvélemény rendkívül megosztott.

Miről is szól a történet? A tini január 18-án élő közvetítést csinált az Instagram-fiókjában, melyben arról az esetről mesélt, amikor egy lánnyal arról beszélgettek, hogy az arab lányok nem jönnek be nekik. Mint mesélte, erre egy homofób férfi elkezdett vitatkozni velük, és a vallásra tértek csakhamar. Mila ezzel kapcsolatban olyanokat mondott, hogy utálja a vallást, a Korán a gyűlölet vallása, az iszlám pedig szar. Kifejtette, hogy joga van a vallást kritizálni (és még mondott itt nem idézendő keményebbeket is, de a híveket csak annyiban sértette, hogy szerinte csak arra jók, hogy őt halálosan fenyegessék és inzultálják). A videó elterjedt, s a neten nyilvánosságra került a lány, illetve iskolájának a címe, folyamatosak voltak a személyét érő fenyegetések, ezek miatt nem tudott iskolába járni. Két nyomozás is indult az ügyben, az egyik Mila ellen gyűlöletkeltés gyanúja miatt (ezt gyorsan lezárták a hatóságok, mivel a nyomozók szerint nem valósult meg a gyűlületre keltés bűncselekménye), a másik pedig a támadók és fenyegetők ellen.

Mila február 3-án egy tévének nyilatkozva azt mondta, sajnálja, hogy a közösségi médián mondta, amit mondott, és hogy vulgárisan fogalmazott az érvelés helyett. Egyúttal azoktól kért elnézést, akik békében gyakorolják a vallásukat, s akiket megbánthatott. Azt is mondta, hogy akik képtelenek a vallás és a(zt gyakorló) emberek között különséget tenni, debilek.

A CFCM, a franciaországi muszlim ernyőszervezet egyik vezetője, Abdallah Zekri pár nappal az eset kezdete után, bár elítélte a halálos fenyegetéseket, tulajdonképpen azt mondta, hogy Mila megérdemli a sorsát, hiszen a helyzetet magának csinálta, mint konkrétan fogalmazott, „aki szelet vet, vihart arat”. A CFCM elnöke, Mohammed Moussaoui viszont szembement ezzel a véleménnyel, a szólásszabadság és a vallás kritizálásának a joga, továbbá a békés válasz-érvelés hasznossága mellett állt ki (illetve jelezte, hogy a halálos fenyegetéseket semmi nem igazolja, és esetleges gyűlöletkeltés esetén a törvénynek kell eljárnia).

Az ügy eddigre már kormányzati szintre ért. Marlène Schiappa, a kormány nő-férfi esélyegyenlőségért felelős tagja kriminálisnak minősítette Zekri szavait. Mások is nyilatkoztak az ügyben, a legnagyobb figyelmet és a legtöbb támadást talán Nicole Belloubet igazságügyi miniszter kapta, aki – mielőtt elismerte volna, hogy ügyetlenséget, sőt, hibát követett el, s mielőtt kiállt volna a blaszfémia joga mellett – először azt találta mondani, hogy a vallás inzultálása „természetesen” a lelkiismereti szabadság megsértése. De ugyancsak éles vitát generált a 2007-es szocialista elnökjelölt, Ségolène Royal is, ő ugyanis a vallás kritikájának az elfogadása mellett úgy vélekedett, hogy Mila egy tiszteletlen tinédzser, aki nem a szólásszabadság bajnoka, s akinek a szavaira nem érdemes komoly vitát építeni.

A közvéleményt a Charlie Hebdo – IFOP közvélemény-kutatása szerint erőteljesen megosztotta a kérdés (a Twitteren is egyszerre csatázott a #JesuisMila és a #JesuispasMila hashtag). A megkérdezettek 53%-a mondta azt, hogy ha választania kell, akkor inkább a #JesuisMilá-t választaná. Az említett felmérésből továbbá kiderült, hogy minél vallásossabb valaki, annál nagyobb eséllyel választja a #JesuispasMila hashtaget. A megkérdezettek 56%-a kisebb-nagyobb mértékben elutasította Nicole Belloubet igazságügyi miniszter eredeti mondatait, 70% nem értett egyet a Zekri-nyilatkozattal. 58% vélekedett úgy, hogy amit Mila mondott, nem valósít meg gyűlöletbűncselekményt (ezzel a nyomozóhatóság is egyetértett, mint láttuk), de a megkérdezett muszlimok 85%-a a többséggel ellentétes véleményre helyezkedett. A megkérdezettek 50% mondta azt, hogy támogatja a valláskritika és -gyalázás 1881 óta létező legalitását, 50% pedig azt mondta, hogy nem támogatja. Érdekesség, hogy a muszlimok és a megkérdezett homoszexuálisok gyakorlatilag egymással teljesen ellentétes véleményt mondtak ebben az ügyben: a muszlimok 66%-ban elutasította a valláskritika- és gyalázás legális voltát, a homoszexuálisok viszont 66%-ban támogatták.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a felmérést a Charlie Hebdo rendelte meg – ez az az újság, amelynek a szerkesztőségét a vallásgyalázónak tartott karikatúrái miatt 2015 januárjában gyilkos terrortámadás ért, ugyanakkor, amikor a párizsi kóser boltot is.

Az oktatási minisztérium február 6-án jelentette, hogy Milának sikerült új iskolát találnia, de biztonság okokból nem hozták nyilvánosságra, hol. A belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy a helyi csendőrség járőrözések révén külön odafigyel a család biztonságára, ugyanakkor Miláék személyi védelmet nem kaptak.

Soós Eszter Petronella írása