Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Tett és Védelem Alapítvány az antiszemita előítéletességet vizsgálta a mai magyar társadalomban – a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett felmérés szerint a lakosság mintegy harmada kisebb-nagyobb mértékben osztozik a leggyakoribb antiszemita vélekedésekben.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról. Az 1200 fős minta személyes megkeresésén alapuló, immár harmadik alkalommal elvégzett kérdőíves kutatás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben valamelyest nőtt az antiszemitizmus mértéke hazánkban, valamint a zsidókkal szemben támasztott előítéletek szoros kapcsolatban állnak az általános idegenellenességgel. A vizsgálat eredményeit Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja és Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója, a Róna Dániel politológussal közösen jegyzett tanulmány szerzője nemzetközi sajtótájékoztató keretében, kedd délelőtt mutatta be az alapítvány központjában.

A kutatás során a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól külön kezelhető dimenzióját vizsgálták: a zsidósággal összefüggő képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás, társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív antiszemitizmust különböztettek meg. A kognitív antiszemitizmust vizsgálva a kutatók azt találták, hogy ez kis mértékben ugyan, mégis kimutathatóan nőtt az elmúlt három év során Magyarországon. Az erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben 13, a tavalyi évben már 14 százaléka tartozott. Ugyanígy, a mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra lecsökkent értékről tavaly visszakúszott a 2013-ban mért 42 százalékos eredményre. Ezzel párhuzamosan a nem antiszemita népesség aránya is sajnálatosan apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44 százalékra esett vissza.

Az affektív antiszemitizmus vizsgálata során érdemes a zsidókkal kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusba helyezve értelmezni. Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra emelkedett. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás: ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10 százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel. Ez, a Jobbiknak a 2010-es országgyűlési választáson elért eredményéhez gyaníthatóan erősen kapcsolódó fordulat a zsidókkal szembeni ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával lehet összefüggésben.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a zsidók negatív megítélése Magyarországon számos további etnikum fokozottabb elutasításával összehasonlítva nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó világpolitikai eseményeinek a hazai közéletet is erősen befolyásoló eredményeként Magyarországon is megjelenő migránstömegek a most elvégzett kutatás megállapításai szerint magasan az ellenszenv-index élén végeztek. Az antiszemitizmus és a politikai preferenciák összefüggéseinek vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a zsidóellenes vélekedésekben könnyebben és nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális pólushoz, azonban a konzervatívhoz csak minimálisan kapcsolódnak.

A korábbi és az idei jelentéseket ide kattintva olvashatja.