A TEV is felszólalt az EBESZ berlini konferenciáján

Az antiszemitizmus elleni fellépés intézmenyesült formáját magalkotó berlini konferencia 10 éves évfordulójának emlékére az EBESZ (más néven OSCE – Organization for Security and Cooperation in Europe) a berlini szövetségi küügyminisztériummal és a svájci EBESZ elnökséggel valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájával (ODIHR – Office for Democratic Institutions and Human Rights) közösen nemzetközi konferenciát rendezett a téma civil képviselőinek részvételével, amelyen ajánlásokat fogalmaztak meg a kormányok és intézmények számára.  A tíz évvel ezelőtti záró dokumentum az EBESZ 57 tagállamát szóltotta fel, hogy küzdjön minden lehetséges eszközzel az antiszemitizmus ellen.

Meggyőződésük szerint – és ezt hangsúlyozta a mostani konferencia is – az európai antiszemitzmus ellen mindenkinek küzdeni kell, nem csupán a zsidóknak, ugyanúgy, ahogyan az amerikaiak sem hagyhatják azt figyelmen kívül. Persze nehéz a poharat félig teltnek látni, és nem félig üresnek. Az antiszemitizmus ugyanis Európában erősebb, mint tíz évvel ezelőtt, és az erre adott politikai válaszok többnyire bizonytalanok. Jól mutatja ezt az is, hog az EBESZ tagállamok egyharmada el sem jött a konferenciára, akik pedig eljöttek, azoknak országa többnyire csak középszintű hivatalnokokkal képviseltette magát.

A rendezvényt Samantha Power, az ENSZ amerikai nagykövete nyitotta. Beszéde a konferencia fénypontjának bizonyult. Hangsúlyozta, hogy az antiszemita idíttatású incidensek száma Európában növekszik, és „nem csak a zsidó közösségeket fenyegeti, de van egy nagyobb ívű, félelemkeltő projektjük az európi liberalizmus és pluralizus elrettentésére is”.  Az antiszemitizmus olyan, mint egy vírus, mint az ebola, amely ellenőrizhetetlenül átterjed a nemzeti határokon. A nagykövetasszony példának említett egy Floridában működtetett rasszista fórumot, a Stormfront.org-ot, mely nagy számban éri el a külföldi olvasókat is. Mottója a „White Pride World Wide”, azaz fehér büszkeség világszerte. Kanada és Europa érdeklődő közönsége hasonló oldalt olvashat a neonáci Frazier Glenn Miller kiadásában. Mindez annál inkább veszélyes, mert– Power nagykövet meggyőződése szerint – az érintett országok védekezőrendszere nem működik megfelelően az antiszemitizmus borzalmai ellen. Az európai népek alkotmányainak többége ugyanis nem rendelkezik az amerikai First Amendment-hez (Első Kiegészítés) hasonló jogszabállyal.

A berlini konferencia szerint szükség lenne némi cenzúrára a gyűlöletbeszéddel szemben, ám a résztvevők többsége szerint az ilyen ezközök sosem hatékonyak, inkább az aktív monitorozás és az elkötelezett oktatás vezethet eredményre. A munka nehéz lesz, és sosem ér véget. De ahogy a történelem, a holokauszt megmutatta, ezt a munkát csinálni kell.

Az előadásokat szekcióülések követték, a civif fórum első panelbeszélgetésének előadójául a Tett és Védelem Alapítványt kérték fel, mint az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legújabb és tevékenységét tekintve legszervezettebb civil kezdeményezését. Bodnár Dániel elnök beszédében a szervezet elmúlt kétéves tevékenységének eredményeit és fő sarokpontjait vázolta fel: monitoring, rendvédelmi szervek oktatása és jogvédelem. Ezzel összhangban a konferencián résztvevők a kiadott közlemények szerint ugyanezen tevékenységek intenzív és intézményesült formáit tartják kívánatosnak a hatékony fellépés eszközeiként. Ezt a résztvevők javaslatok formájában megfogalmazták és eljuttatták a kormányok és a civil szféra felé is.