„A rossz ösztönöket legyőzni a legnehezebb feladat” – interjú Szalai Kálmánnal

„Zsidóság-körkép” sorozatunkban annak járunk utána, hogyan látják a zsidóságot a közösség tagjai, illetve a közélet különböző szereplői. Szalai Kálmánt, a Tett és Védelem Alapítvány titkárát kérdeztük.

 

Ha el kellene költöznöd Magyarországról akkor melyik zsidó szervezet/intézmény/személy hiányozna a leginkább?

Ha már elköltöznék, mert nem lehetne nyugodtan itt élni, akkor a zsidó szervezetek, intézmények és személyek is elhagynák Magyarországot és jobb esetben egy helyre mennénk.

Ha a Siratófalnál lehetne három kívánságod, ami teljesül, mit kérnél a magyar zsidó közösséggel kapcsolatban?

Leginkább azt, hogy minden magyar zsidó megismerhesse gyökereit és megszerethesse saját zsidó örökségét, legyenek büszkék hagyományaikra és képesek legyenek ugyanezt átadni a következő generációknak is.

Melyik a hozzád legközelebb álló ima és tórai tanítás?

“ Ki az igazi hős? Aki legyőzi indulatát, ösztönét. ” (Atyák bölcs tanításai 4.1) Azt gondolom, a saját rossz ösztöneinket legyőzni a legnehezebb feladat, ezért ez mindenki számára a mindennapok komoly kihívása.

Ha egy névtelen adakozó 10 milliárd forintot adna neked, hogy azt fordítsd a magyar zsidóság javára, mihez kezdenél?

Hiszem, hogy a legjobb befektetés a tanulás, szóval zsidó iskolákat alapítanék, melyekben magas színvonalú képzésben tanulhatnak a diákok.

Ha társadalmi párbeszéd indulna arról, hogy épüljön egy holokauszt emlékmű Budapesten, te mit javasolnál?

Egy emlékműnek először a lelkekben kell megfogalmazódnia. Azt javasolnám, hogy csak egyetlen emlékmű legyen, de abban jelenjen meg valamiféle átélt megrendülés és nemzeti egyetértés.

Az alábbi értékek közül mi lenne a prioritás a szemedben ahhoz, hogy valaki hiteles közösségi vezető legyen? Zsidó származás, általános műveltség, idegen nyelvek ismerete, a vallás gyakorlása, rendezett családi háttér, más…

Ebben a sorrendben jó lenne…

Ha a létező négy zsidó iskolából egy zsidó iskolát lehetne gyúrni, melyikből mit tennél bele?

Nem gyúrnám őket össze, hadd működjön mindegyik a maga módján. A zsidó iskolák így tartoznak össze, hogy külön-külön haladnak a hagyomány által kijelölt utakon a minőség úgyis elvégzi a szelekciót.

Csinálnál-e valamit másképp a munkádban, hivatásodban, mint ahogy az elmúlt két és fél évtizedben tetted?

Nincsenek véletlenek: a tévedéseknek is megvan a szerepe az életben, és a tanulságok levonásával tudunk fejlődni. Persze bosszant, ha hibázom, de az ember nem dönthet másképp egy adott helyzetben, mint az akkori legjobb tudása szerint.

Tanácsadóként mit javasolnál a zsidó vezetőknek?

Sok esetben azt látom, hogy pillanatnyi érdekek vezérlik a döntéshozatalt és ennek következtében a szervezeti aktivitást is. Fontosnak gondolnám, hogy legyenek hosszú távú közösségi célok, stratégiák, melyek határozottabb jövőképet teremthetnek. Ezek nélkül nehéz elképzelni az alija nélküli jövőt.

Tíz év múlva hogyan szeretnéd látni magadat a zsidóságban, magad körül a zsidóságot?

Jó volna aktívnak látni magamat mind a munkában, mind pedig a közösségi kapcsolatokban. Szeretném sok tudással és további ismeretekkel felvértezve érezni magamat és ugyanezt tapasztalni a zsidó közösségen belül is.

zsido.com