A palesztin elnök Berlinben a holokausztot relativizálta

Mahmúd Abbásznak nem ez az első ilyen botránya. Élesen bírálták Olaf Scholz kancellárt is, aki mellette állt, mégsem szólt meg az ominózus kijelentések hallatán.

Botrányt keltett a palesztin elnök Berlinben: Mahmúd Abbász vendéglátójával, Olaf Scholz kancellárral közös sajtótájékoztatóján egyebek mellett kijelentette: „Izrael 1947-től napjainkig ötven mészárlást követett el ötven palesztin helyen. Ötven mészárlás, ötven holokauszt.”

A 86 éves palesztin elnököt előtte egy újságíró arról kérdezte, bocsánatot kér-e Izraeltől annak 50. évfordulóján, hogy 1972-ben palesztin terroristák megtámadták az izraeli olimpiai csapatot Münchenben. Erre a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni.

A holokauszttal kapcsolatos botrányos kijelentések miatt erős bírálatokat kapott Scholz is, amiért szó nélkül hagyta a nyilatkozatot. A kancellár láthatóan erősen felindult volt a megjegyzések hallatán – amelyeket utólag élesen elítélt –, de azt állítja, nem volt módja ott helyben reagálni, mert a szóvivője gyorsan lezárta a sajtóértekezletet. Amikor nem sokkal előtte Abbász izraeli „apartheidet” emlegetett, Scholz azonnal visszautasította ezt a szóhasználatot.

Olaf Scholz elutasította Abbász azon követelését is, hogy az EU és az ENSZ ismerje el országát független államként. „A Palesztin Hatóság jelenleg megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, nincs itt az ideje, hogy változtassunk ezen a helyzeten” – közölte.

A német pártok és a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is felháborodásukat fejezték ki Abbász nyilatkozata miatt. A szervezet alelnöke, Christoph Heubner közölte: „Abbász szégyenletes és helytelen holokauszt-összehasonlításával ismét megpróbálta kiszolgálni az Izrael-ellenes és antiszemita agressziót Németországban és Európában”.

Angela Merkel volt kancellár pedig kijelentette: a nyilatkozat „elfogadhatatlan kísérlet arra, hogy relativizálják a náci Németország által elkövetett civilizációs bűnök egyediségét, valamint hogy Izrael Államot közvetlenül vagy közvetve egy szintre helyezzék a náci Németországgal”.

A Német-Izraeli Társaság elnöke, Volker Beck a Palesztin Hatóságnak nyújtott német pénzügyi kifizetések leállítását sürgette. Mint mondta, a német kormánynak nem szabad továbbra is a szövetségi költségvetésből társfinanszírozni a terroristáknak utalt úgynevezett „mártírnyugdíjakat”.

Nem ez volt Abbász első ilyen jellegű botránya: 2018-ban a zsidó népet tette felelőssé a holokausztért, amelyet szerinte nem a zsidók iránti gyűlölet váltott ki, hanem a zsidók „társadalmi viselkedése”, például a pénzkölcsönzés. Később bocsánatot kért a kijelentésért. (1982–es doktori disszertációjában egyébként Abbász azt is tagadta, hogy a holokausztnak hatmillió zsidó áldozata lett volna.)

Abbász most is megpróbálta kimagyarázni nyilvánosan tett nyilatkozatát, állítása szerint nem a holokauszt egyediségét akarta megkérdőjelezni, azt „a modern emberi történelem legszörnyűbb bűntettének” tartja.

Valójában, írja a Wafa palesztin hírügynökség, Abbász „a Nakba (az 1948–as elüldözés – A szerk.) óta az izraeli fegyveres erők által a palesztin nép ellen elkövetett bűnökre és mészárlásokra” gondolt, „ezek a bűncselekmények a mai napig nem szűntek meg.”