A Haaretz újságírója szabadságharcosoknak tartja a szökött terroristákat

Valószínűleg a zsidó öngyűlölet minősített esetével állunk szemben: Gideon Levy „bátorságukért” dicsérte a napokban egy izraeli börtönből megszökött hat palesztin terroristát.

Múlt hétfő hajnalban hat palesztin iszlamista szökött meg az észak-izraeli Gilboa börtönből, cellájuk vízelvezető rendszerén keresztül jutottak ki. Öten az Iszlám Dzsihád terrorszervezet tagjai, a hatodik az al-Aksza Mártírok Brigádjai fegyverese volt. Az izraeli biztonsági erők hatalmas hajtóvadászatot indítottak utánuk, és a hatból négy szökevényt már el is fogtak.

Az, hogy sok palesztin ünnepelt a szökés hírére, nem érthetetlen, így az sem, hogy pl. az ismert Izrael-gyűlölő emberi jogi aktivista, Noura Erakat azt írta twitterén, „a hat palesztin politikai fogoly kanalakkal szabadította ki magát az atomfegyverek és a groteszk faji uralom alól.” Ahogy az Elder of Ziyon blog találóan írja, nem is a palesztinok kiszabadulását ünnepelték, hanem a zsidók megalázását. De miért ünnepli egy zsidó újságíró a palesztin terroristák sikeres szökését?

Ezt tette ugyanis Gideon Levy, a baloldali Haaretz publicistája, aki szerint a szökevények „a legbátrabb szabadságharcosok, akiket csak el lehet képzelni. Azok az izraeliek, akik ezt nehezen ismerik el, jól tennék, ha felidéznének sok filmet és tévésorozatot, amit láttak: a börtönből való szökés a tökéletes happy end.” Bírálja, hogy a közvélemény szemében „a hat szökevény csak terrorista, és a nemzeti érzület holtan akarja látni őket.”

Az írásban azonban Levy még tovább megy, a dzsihádisták korábbi terrorista tevékenységét is magasztalja: „A hat dacos ember a megszállással szemben a kegyetlen és erőszakos ellenállás útját választotta. Lehet vitatni ennek hatékonyságát az erős és jól felfegyverzett izraeli állammal szemben, de az igazságosságát nem lehet megkérdőjelezni. Joguk van erőszakot alkalmazni, hogy ellenálljanak a megszállásnak, amely kegyetlenebb és erőszakosabb, mint bármilyen palesztin terror” – állítja egészen komolyan a baloldalon mértékadónak számító Haaretz publicistája.

Az írást elemző Mena Watch osztrák közel-keleti think tank szerint különös fordulatot vesz a cikk, amikor Levy – tudatában annak, hogy nem ártatlan emberek szökéséről van szó – azt írja,”ezek az emberek megérdemlik, hogy megbüntessék őket”, ugyanakkor rögtön hozzáteszi, „megértést és elismerést is érdemelnek bátorságukért és mindenekelőtt igazságukért.” A cikk egyébként ugyanígy kiáll a még börtönben ülő Marwan Barghouti mellett is, aki szintén gyilkos terrorista.

Levy az írásban megemlíti, hogy az egyik szökevényt, Zakaria Zubeidit a barátjának tekinti („sose láttam őt fegyver nélkül”). Zubeidi, mint a The Times of Israel egyik cikkéből kiderül, számos terrorcselekményért felel, így egy öngyilkos merényletért is Tel-Aviv központjában, amelyben egy izraeli nő életét vesztette. 2007-ben kiengedték, 2019-ben azonban újra letartóztatták, mert a titkosszolgálat úgy látta, ismét aktív terrorista. Levy azt kívánja neki és a többieknek, hogy kezdjenek új életet – de mi van akkor, teszi fel a kérdést az intézet elemzője, ha nem ezt teszik, hanem folytatják a gyilkolást? A szerző ráadásul meg sem indokolja, miért is kellene egyáltalán abbahagyniuk a gyilkosságokat, hiszen „bátornak” és „igaznak” tartja őket.

A Haaretz publicistájának ez a narratívája az öngyűlölő, Izrael-ellenes baloldali zsidók tipikus attitüdje. Ami viszont azért veszélyes, mert érveket szolgáltat annak az antiszemita és anticionista közegnek, amely különösen az elmúlt egy évben zsidókat fenyegetett és atrocitásokat követett el ellenük szerte Európában és Amerikában.

A Mena Watch felhívja a figyelmet arra az ironikus tényre is, hogy a bécsi Kreisky Fórum néhány hónappal ezelőtt Gideon Levynek ítélte oda az Ari Rath-díjat. Ezzel azokat a „kritikus újságírókat” tüntetik ki, akik „tudósításaikban kritikusan, az emberi jogok védelmében számolnak be” a menekültekről, elüldözésről és menedékjogról.