Megyeri Jonatán: Novák Előd ismét felcsavarja az antiszemita potmétert

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője,  alelnöke és frakcióvezető-helyettese nehezményezte, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön tartott tisztavatáson a Parlament előtt az egyházi méltóságok között helyet kapott a Mazsihisz egyik rabbija, Totha Péter Joel is, aki köszöntőbeszédet mondott. Ez nyilván piszkálja az antiszemitizmust kedvenc passziójaként űző Novák Elődöt, aki, pártelnökéhez hasonlóan, leporolja a választások közeledtével, ismét használatba állítja mindig működő csodafegyverét, az antiszemitizmust, ettől remélve, hogy bejutási küszöb körül billegő pártja továbbra is az Országgyűlés része marad – írja Megyeri Jonatán, a Neokohn főszerkesztője. 

Az alábbiakban a teljes írást közöljük. 

Egyre látványosabb, amint a Mi Hazánk Mozgalom beerősít jól megszokott antiszemita gyűlölködésbe és konteógyártásba. Most persze a „szerencse” Novák Előd mellé állt, hiszen most „legitim” oka lehet a zsidózásra és nem kell a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvét vagy a Main Kampfot lapozgatni, hogy feltüzelje magát, elég csak kinyitni a nyugati baloldali lapokat vagy (esetleges nyelvi korlátok miatt) a 444, a Mérce vagy más hazai forradalmár oldalakat és új muníciót kapnak Novák és elvtársai az antiszemita rigmusok kitalálásához. A népirtást.

Novák hosszas Facebook posztban osztja meg a közvéleménnyel, hogy írásbeli kérvényt nyújtott be Orbán Viktor miniszterelnökhöz ‘Miért pont az izraeli népirtás közben tartotta szükségesnek a magyar kormány bevezetni, hogy egy rabbi is szót kapjon a tisztavatáson?’ címmel.

Az írás számos ténybeli és persze logikai hibát tartalmaz (ezekről mindjárt), persze a tények eddig sem zavarták Novákot, a logika pedig ritkán látott vendég a az alelnök úrnál. Lássuk azonban az írást:

A derék megszólítás után egyenesen a tárgyra térve Novák elmondja mi minden zavarja. Először is az, hogy egy zsidó rabbi ugyan miért kap szót elsőként az egyházi vezetők közt. Kedves Novák úr, nem tudom a választ, de lehet a szervezők nem az Ön által vélelmezett prioritási sorrendben adtak szót az egyházi vezetőknek?

És egyáltalán, honnan tetszik tudni, hány zsidó honvéd szolgál a haderőknél? Csak nem megvan még a Jobbikos időkben összeállított lista, sőt, amit azóta folyamatosan frissítenek? Biztos, hogy ez nyilvánosan hozzáférhető adat?

Az írás folytatódik és előkerül a Mi Hazánk napokban ismét felböffentett fantazmagóriája, melyet épp egy nappal korábban Toroczkai László emlegetett a Tisza párt nagygyűlésén trollkodva: Magyarország zsidó hódoltsági terület (bár Toroczkai szó szerint izrali gyarmatként referált hazánkra, de végül is mi a különbség…?).

„Balczó András olimpiai bajnok nem véletlenül mondta többször is, hogy „Magyarország zsidó hódoltsági terület”, és a helyzet sajnos csak súlyosbodott azóta. Hol van ilyenkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal?”

— az iráni, török és orosz hódoltságról álmodozó Novák, mindenképpen megemlítve, hogy Balczó olimpiai bajnok (nyilván ezért mindenhez is ért).

„Különösen visszás, hogy miközben a magyar politikai vezetés látványosan Izrael kiszolgálójává vált, éppen egy olyan rabbi szólalhatott fel a tisztavatáson, aki nyíltan elkötelezett a cionista állam iránt, sőt korábban maga is jelezte letelepedési szándékát Izraelben, tehát egy idegen ország szolgálója” — töpreng a cionistát szitokszóként használó alelnök, aki nyomban teológiai bonyodalomba is keveredik:

„Totha Péter Joel az Ószövetségből idézett, a hangszórókon héber nyelvű zsoltár-részlet hangzott, miközben a zsidó állam a nemzetközi megítélés szerint a palesztinok ellen népirtást folytat, és számos szuverén országot megtámadott idén is, illetve atomfegyvert is büntetlenül fejleszthetett. Hogyan egyeztethető össze a kormány állítólagos békepártisága egy olyan vallási vezetőnek a feltűnően kiemelt felszólalásával, aki egy sorozatos háborúkat indító álló államot képvisel?”

Az Ószövetségből! Tetszenek érteni? Ráadásul annak eredeti nyelvén, héberül. Hát ez már több a soknál! — gondolja Novák,

szemeteskosárba küldve a keresztény Biblia kétharmadát kitevő teljes Ószövetséget, a keresztény liturgia jelentős részét nyújtó Zsoltárokat és azok nyelvét is, és becsusszantja a palesztinok elleni „népírtást”, mint a legtrendibb és legújabb formáját a kíméletlen Izrael-ellenességnek (értsd antiszemitizmus).

Ezután Novák visszatér egyik kedvenc mantrájához:

egy zsidó, főleg ha c-i-o-n-i-s-t-a, aligha lehet hű hazájához, Magyarországhoz, biztosan, egészen biztosan idegen hatalmat szolgál.

Ugyan kit érdekel, hogy a cionizmus elméletben (és gyakorlatban is) a zsidó nemzetállamisági törekvés neve, amely, más nemzetállami törekvéshez – mint a baszk, katalán vagy kurd – akár legitim is lehet, vagy rosszul tudom?

„A rabbi beszédében a „hűség” szó is hangsúlyos üzenetként hangzott el a honvédek felé, de jogosan merül fel a kérdés: mely államhoz való hűséget kell érteni ezen? Magyarországot kiléptették a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól, hogy a háborús bűnök miatt körözött izraeli elnök zavartalanul látogathasson Magyarországra”

— dühöng Novák Netanjahun és rátér a focira, mielőtt ismét teológiai ellenmondásba bonyolódna (erre válaszomat lásd fent):

„Tovább fokozza az aggodalmakat, hogy az izraeli labdarúgó-válogatott hazai mérkőzéseit is nálunk játssza már. A köztársasági elnök szerint a magyarság keresztény pilléren áll, hiszen Szent István Magyarországot a keresztény Európához kapcsolta, ahhoz a keresztény hithez és keresztény értékrendszerhez, amely hősöket és szenteket fakasztott a magyar népből. Hogyan egyeztethető össze ez azzal, hogy állami ünnepünkön egy zsidó rabbi kap kiemelt szerepet, keresztény vezetőink elé helyezve?”

Mivel Novák Előd karrierjét ismerve a fentiekben nincs túl sok meglepő. Novák hozza azt, amit megszoktunk tőle, és amit az elmúlt néhány évben – amíg pártja képviselői és ő maga magabiztosan ül a parlamenti bársonyszékben – takaréklángra tett.

Miért hozza ismét elő a zsidó-kártyát a Mi Hazánk Mozgalom?

Ám változnak az idők. Izrael terrorellenes háborúja miatt ismét drámai módon nő az antiszemitizmus a nyugaton – főként a baloldalon – ami kapóra jön a Nováknak és a Mi Hazánknak, főként, hogy a napokban publikált közvélemény-kutatás szerint a szélsőjobboldali párt a parlamentbe jutási küszöbön billeg. Kell tehát valami, amivel a Mi Hazánk kitűnhet a politikai kínálatból, amikor két, alapvetően amúgy is jobboldali ideológiát képviselő párt verseng egymással és a migráns/ukrajnai háború stb. témákat a kormányzópárt ügyesebben (és hatékonyabban) használja, mint a Toroczkai-Novák-Duró trió.

Úgy tűnt, hogy a 2026-os választásokon – a korábbiaktól eltérően – nem fog előkerülni a zsidó-ügy (akár milyen színezetben). Eddig.

Most viszont az sejlik, hogy Novákék ebben látják pártjuk túlélésének egy jól működő receptjét.

Az írás először a Neokohnon jelent meg.