Hogyan ne harcoljunk az antiszemitizmus ellen?

Évtizedeken át hirdették a zsidóellenes gyűlölet univerzalitását, az antiszemitizmust az előítéletesség összes többi formájához hasonlítva. Ez tévedés, állítja Irit Tratt New York–i írónő.

Az American Jewish Committe (AJC) tavalyi jelentése az amerikai antiszemitizmusról kimutatta, hogy a zsidó megkérdezettek közel fele úgy véli: az antiszemitizmust kevésbé veszik komolyan, mint a gyűlölet vagy előítéletesség más formáit. Az AJC felmérése azonban arra is rávilágít, hogy miért küzd az amerikai zsidó közösség azzal, hogy meggyőző narratívát mutasson fel az antiszemitizmus veszélyeiről – írja a The Algemeinernek írt véleménycikkében Irit Tratt konzervatív zsidó írónő.

“Egyszerűen fogalmazva: a zsidóellenes gyűlölet univerzalizálásának – és az antiszemitizmusnak a fanatizmus minden más formájával való összehasonlításának – évtizedeken át tartó propagálása nem ismeri el az antiszemitizmus sajátosságait. Ráadásul az antiszemitizmusnak a gyűlölet más formáival való összekapcsolása egybeesik a kortárs társadalommal, amely az identitásokat az elnyomó és az áldozat bináris keretébe helyezi. Az antiszemitizmus növekszik, de e téves megközelítés miatt hiányoznak a rá adott válaszok”

– írja a szerző.

Az elmúlt években megugró antiszemita támadásokra reagálva a zsidó szolidaritási felvonulások gyakran egyetemes hangvételűek – veti fel Tratt, emlékeztetve például arra az esetre, amikor 2019-ben, Jersey Cityben egy kóser szupermarketben történt lövöldözés öt ember életét követelte, egy évre rá pedig ezrek gyűltek össze a “No Hate, No Fear” (Nincs gyűlölet, nincs félelem) zászlaja alatt. Az egyik csoport kijelentette, hogy “az antiszemitizmus ugyanolyan veszélyes a társadalmunkra, mint a rasszizmus, a homofóbia, az iszlámfóbia, a szexizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet minden más formája a társadalmunkban”.

A The Algemeiner szerzője úgy látja, hogy bár a gyűlölet és az előítélet bármely csoporttal szemben visszataszító, “az antiszemitizmus elleni küzdelem összekapcsolása a megbékélésről szóló kijelentésekkel valójában a zsidógyűlölet elleni küzdelem sajátos nyelvezetének elhomályosításához vezet.”

Az antiszemitizmus univerzalizálásának egyik következménye, hogy lehetővé teszi Izrael ellenzőinek és azoknak, akik nem ellenségesek Izraellel szemben, hogy elkülönítsék az Izrael-gyűlöletet a zsidók iránti gyűlölettől, hogy elválasszák az anticionizmust az antiszemitizmustól – véli Irit Tratt.

Ez a paradigmaváltás teszi lehetővé például a Hamászhoz kötődő CAIR amerikai iszlám szervezet számára, hogy Izraelt gyalázza, miközben később úgy tesz, mintha elítélne más antiszemita incidenseket, mint történt a múlt hónapban, amikor Delaware-ben zsidóellenes röpiratokat találtak. Vagy az Izrael-ellenes, szélsőbaloldali demokrata képviselő, Jamaal Bowman számára, hogy egyik nap az izraeli “megszállásról” tweeteljen, napokkal később meg elítélje a “zsidó családja” elleni erőszakos támadásokat.

“Ahhoz, hogy a zsidó közösség sikeresen szembeszállhasson az antiszemitizmussal, először is késznek kell lennie meghatározni azokat a sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik annak növekedését, és számot kell vetnie egyedi természetével, amely cáfolja azt a paradigmát, amelyen keresztül más gyűlöleteket szemlélünk”

– vonja le a következtetést Irit Tratt.