Egy felmérés szerint mélypontra süllyedt a zsidósággal szembeni szimpátia Lengyelországban
A lengyel Közvélemény-kutató Központ (CBOS) legfrissebb adatai szerint jelentősen megugrott a zsidókkal szembeni ellenszenv az országban. A legutóbbi mérések óta a negatív attitűdök aránya 40 százalékra emelkedett, miközben a pozitív vélemények száma 2006 óta nem tapasztalt mélyponton van.
A CBOS 1993 óta végzi el éves reprezentatív kutatását, amelyben 21 nemzeti és etnikai csoport megítéléséről kérdezik a lengyel állampolgárokat. A 2026-os jelentés szerint a társadalmi bizalom általános eróziója mellett bizonyos csoportok megítélése is jelentősen romlott az elmúlt időszakban.
Illusztráció: Gemini
A felmérésből kiderül, hogy a zsidókkal (40%) és az amerikaiakkal (18%) szembeni ellenszenv egyaránt 8 százalékponttal emelkedett az elmúlt egy évben, ez a legjelentősebb növekedés az összes vizsgált csoport körében. Az ukránokkal szembeni elutasítottság szintén emelkedő tendenciát mutat, 5 százalékos növekedéssel elérte a 43 százalékot.
A statisztikai adatok alapján a zsidók iránt táplált pozitív érzelmek aránya jelenleg mindössze 22 százalék, ami a népszerűségi listát, mára az ötödik helyre csúsztak vissza. A listát továbbra is az oroszok vezetik, akikkel szemben a lengyelek 74 százaléka érez ellenszenvet, és mindössze 7 százalékuk táplál szimpátiát irántuk. Az oroszokat a beloruszok és a romák követik. Ezzel szemben a legnépszerűbb nemzeteknek az olaszok, a csehek és a szlovákok bizonyultak.
A jelentés hangsúlyozza, hogy már harmadik éve folyamatosan romlik a lengyelek viszonyulása azon nemzetek – különösen az amerikaiak, az angolok és az ukránok – irányába, amelyekről a társadalom úgy véli, hogy pozícióik erősödtek az ukrajnai háború kitörése óta.
A lengyel média és a CBOS megállapítása szerint az állampolgárok egyre bizalmatlanabbak más nemzetekkel szemben, és a szomszédos országok iránti szimpátia is apad.
„A 2023-as és 2026-os eredményeket összehasonlítva azt látjuk, hogy a lengyelek nemzeti szimpátiái már nem tartósak vagy maguktól értetődőek”
– áll a jelentésben.
A kutatók hozzátették, hogy a lakosság érzelmei egyre inkább a közvetlen politikai események és a nyilvános vitákban jelen lévő narratívák függvényévé válnak.
