Egy felmérés szerint a zsidók a leginkább elutasított etnikai kisebbség Romániában

Az Elie Wiesel Intézet megrendelésére a Socialmonitor által  készített közvélemény-kutatás szerint 2025-ben először fordul elő, hogy a zsidók első helyen állnak a többség által elutasított etnikai kisebbségek rangsorában, miközben több, a Holokauszttal kapcsolatos ismeret is torzult. 

A kutatást 2025. november 1–15. között végezték 1004 fős mintán, az adatfelvétel CATI-adatfelvétellel (számítógépes támogatású telefonos interjú) történt, a hibahatár 3 százalék.

A felmérés célja az antiszemitizmus „spontán, érzelmi” komponensét jelző tényezők azonosítása volt: a kisebbségekkel szembeni társadalmi távolság mérése, a fasiszta/legionárius szimbólumokhoz és vezetőkhöz való viszony, valamint a romániai holokauszt áldozatairól és elkövetőiről alkotott kép.

Zsidók az elutasítottsági ranglista élén, erősödő kirekesztő attitűd

A jelentés kiemeli, hogy a 2025-ös év fordulópontot jelent a kisebbségekhez való viszonyulásban, ugyanis a többségi társadalom részéről a zsidó közösséggel szembeni elutasítás mértéke első ízben haladta meg a más kisebbségekkel szembenit.

A válaszadók 11 százaléka érzett félelmet a zsidókkal szemben, míg ez a mutató 2021-ben 5 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a romákkal szembeni félelemérzet 7 százalékot csökkent a 2021-ben mért 38 százalékhoz képest.

Továbbá a megkérdezettek 26 százaléka tartaná kívánatosnak a zsidók ideiglenes jelenlétét vagy teljes hiányát Romániában, 2021-ben 19  százalék gondolta így. A romák esetében ugyanez az elutasítási forma 15 százalékot tett ki, míg 2021-ben 19 százalék volt.

Az egyes etnikai kisebbségektől való társadalmi távolságot 1-től 7-ig terjedő skálán mérték. Minél kisebb az érték, annál közelebbi a többség–kisebbség viszony társadalmi percepciója. Az átlagpontszámok: zsidók 3,61, romák 3,56, magyarok 3,26.

Torz holokausztkép

A kutatási beszámoló szerint az elmúlt 18 évben első alkalommal nyitott kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy melyik országokban történt holokauszt. A válaszadók mindössze 5 százaléka említette Romániát.

A Romániát megnevezők körében sokaknál enyhébb kép rajzolódott ki a tragédiáról a megnyilvánulási formák és az elkövetők tekintetében is. Egy előre összeállított listából, ahonnan három, az áldozatokat érintő intézkedést lehetett kiválasztani, a válaszadók kétharmada a vagyonelkobzást jelölte meg, 38 százaléka a zsidók deportálását német koncentrációs táborokba, 31 százaléka a romák deportálását Transznisztriába, és csak 28 százalékuk említett tömeggyilkosságokat.

Csökkent a kizárólagos német felelősség, új szereplőként megjelent a legionárius mozgalom

A megkérdezettek 32 százaléka szerint Németország maradt a fő felelős a Romániában élő zsidók és romák kiirtásáért (2021-ben 53%). Ion Antonescu marsall felelősségét 16 százalékuk  vallja (2021-ben 31%), ugyanakkor új szereplőként megjelenik a legionárius mozgalom, amely a válaszadók 29 százaléka szerint felelős a genocídiumért.

A Németország meghatározó szerepéről alkotott képet erősíti, hogy a válaszadók 53 százaléka a náci Németországot tartja a román állam zsidópolitikájára gyakorolt fő befolyásoló tényezőnek, és csak 20 százalék említette az antiszemita ideológiát.

Antonescu megítélése: egyszerre katonai stratéga és háborús bűnös

A jelentés Antonescu megítélését „torzítottként” írja le. A válaszadók szerint Antonescu katonai stratéga (73%), hazafi (66%), a zsidók megmentője (36%) és demokratikus vezető (35%).

Ugyanakkor sokan negatív címkéket is társítanak hozzá: háborús bűnös (55%), diktátor (52%), aki katasztrófába vezette Romániát (40%). A 2021-es mutatókhoz képest mindegyik index számottevően emelkedett.

A felmérés szerint a legionárius mozgalmat a válaszadók többsége kifejezetten negatívan írja le: bűnszervezet (71%), fasiszta (57%), antiszemita (57%), antikommunista (55%), terrorista (46%).

A fiatalok a legsebezhetőbbek

A felmérés közvetlen vagy közvetett antiszemita forrásokként említi az aktuális félelmeket is, amelyeket az úgynevezett szuverenista csoportok használnak ki. A Romániára veszélyt szereplők listája a válaszadók szerint: Oroszország (56%), a globalizmus (47%), anemzetközi vállalatok (45%), az Európai Unió (41%), Kína (40%) és az USA (36%).

Ezzel párhuzamosan jelentős arányban értenek egyet konspirációs állításokkal is: a zsidók uralják a világot (47%), Romániát zsidók ejtették foglyul (45%), a zsidók 3 millió lakást birtokolnak Romániában (42%), Soros György a háború felé tolja Romániát (36%).

Az ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel szemben a leginkább sérülékeny korcsoport a 18–29 éves fiatalok.

A jelentés alapján a reprezentatív mintában 11 és 47 százalék között mozog azok aránya, akiknél antiszemita előítéletek háttérként kimutathatók.