Visszahívták a horogkeresztes nyomokat hagyó bakancsokat

A terméket forgalmazó cég bocsánatkérésében az ázsiai gyártóra hivatkozott, ahol máig a „jószerencse” szimbólumaként tekintenek a jelképre.

Futótűzszerűen terjedt el az interneten nemrég annak a bakancsnak a fotója, melynek talpa horogkeresztes nyomokat hagy minden lépés után – adta hírül a Times of Israel.… Bővebben

Német bíróság: a zsinagógagyújtogatás az Izrael-kritika része

Nem is ítélte el szigorúan az elkövetőket.

2014 júliusában palesztin támadók molotov-koktélokat dobtak a németországi Wuppertal zsinagógájára. A támadókat elfogták, és a városi bíróság elé állították. 2015-ben a bírák úgy döntöttek, hogy az elkövetők mindössze Izrael gázai hadművelete ellen tiltakoztak a gyújtogatással, és nem volt mögötte antiszemita indíték.… Bővebben

Rendhagyó történelem óra a rabbival

Köves Slomó rabbi a Tett és Védelem Alapítvánnyal a Leövey Klára Gimnáziumban járt, hogy a diákokat megismertesse a zsidóság alapjaival. A TEV továbbra is várja iskolák jelentkezését különböző tematikájú rendhagyó történelem óráira a lefkovics.zsofi@tev.hu címen.

Bővebben

Nem csak hanukai üdvözletben jeleskedik a Jobbik

A Tett és Védelem Alapítvány évek óta figyelemmel kíséri a parlamenti és önkormányzati képviselők kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásait, melyek tekintetében toronymagasan „kiemelkednek” a jobbikos politikusok vállalhatatlan megjegyzései.

Egyre többen vetik fel, hogy a Jobbik egy vállalható ellenzéki politikai erő.

Van, aki egyenesen finnyásnak nevezte azokat, akik ezt nem így gondolják.… Bővebben

A világ második legjobbja a budapesti szobor

Can Togay és Pauer Gyula alkotását az 1920 óta megjelenő Architecture Digest online kiadása választotta másodiknak a világ 13 legfontosabb köztéri szobra közül.

A Cipők a Duna-parton nevű holokauszt-emlékmű nem véletlenül nyerte el a tekintélyes építészeti magazin tetszését. Szellemi alkotója Can Togay János filmrendező, író, költő, és nem utolsósorban a Kultúrpart Potsdami Naplójának szerzője; társalkotója a 2012-ben elhunyt Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész, aki számos játékfilm szereplője is volt.… Bővebben

Dél-afrikai elnök: Ne utazzanak Izraelbe!

Sajtóbeszámolók szerint Jacob Zuma utazási bojkottal fejezné ki szolidaritását a palesztinokkal.

A dél-afrikai államfő javaslatáról az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt 105 éves fennállásának évfordulóján rendezett eseményen beszélt. Zuma megismételte, hogy a pártja szolidaritást vállal a „világ elnyomott népeivel” a palesztinokat említve példaként.… Bővebben

Származási hely: telepek – elnézést kért az Auchan

A francia üzletlánc vásárlói panaszok után kért bocsánatot az izraeli termékek diszkriminatív megjelölése miatt.

Napokon át terjedt a Twitteren az a fotó, melyen jól látható, hogy az Auchan üzletlánc egyik francia áruházában Izrael helyett „izraeli telepekként” jelölték meg néhány gyümölcs származási helyét.… Bővebben

Zsidó zarándokokra támadtak

Ismét megtámadták az ukrajnai Umanba érkező zsidó zarándokokat, ezúttal az ott eltemetett rabbi sírját is meggyalázták. A kisvárosban – ahol igen erős a nacionalista Szvoboda párt – nem ez volt az első ilyen incidens, ezért az ügyben az izraeli kormány is igyekszik nyomást gyakorolni.Bővebben

Auschwitzos „szabaduló szobát” nyitottak Görögországban

„Találd meg a kiutat, mielőtt te is hamuvá válsz!” – szerepelt az ízléstelen játék leírásában.

Nagy port kavart nemrég az a szabaduló szobaként meghirdetett játék Görögországban, melynek résztvevőit az Auschwitz-Birkenaui haláltábort idéző eszközökkel hívták szórakozásra. A szabaduló szobák lényege, hogy a játékosok rejtvények megfejtésével vagy nyomok megtalálásával szabadulhatnak ki különböző tematikájú termekből.… Bővebben

Viszik a Mein Kampf-ot a németek mint a cukrot

Németországban hetven év után jelent meg először Adolf Hitler kötete. Egy év alatt 85 ezer példányt adtak el.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a második világháború után 70 évvel, 2016. január 1-jén járt le a Mein Kampf szerzői jogvédelme Németországban. Hosszas vitákat követően tavaly a müncheni Kortárs Történelmi Intézet (IfZ) történészcsoportjának kommentárjaival és magyarázataival vált újra elérhetővé az írás.… Bővebben