Az EU külügyi főképviselőjének a dél-afrikai apartheid jutott eszébe Izraelről

Újabb diplomáciai vihart kavart Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, miután egy magas szintű mexikói tárgyaláson a rasszista dél-afrikai apartheid rendszerhez hasonlította Izraelt. Kallas ezzel nyíltan szembefordult az EU hivatalos külpolitikai irányvonalával.

A botrány egy olyan időszakban érte az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálatot (EEAS), amikor az intézményt amúgy is heves kritika éri amiatt, hogy a Donald Trump amerikai elnök második elnöki ciklusával fémjelzett, bizonytalan geopolitikai környezetben képes-e egyáltalán ellátni a feladatát.

Titkos tárgyalások Mexikóvárosban

A korábbi észt miniszterelnök május 20. és 22. között tartózkodott Mexikóvárosban, ahol egy magas rangú uniós delegációt képviselt. A mexikói kormány képviselőivel folytatott zárt ajtók mögötti, bizalmas tárgyalásokon Kallas Izrael gázai és ciszjordániai palesztinokkal szembeni fellépését a Dél-Afrikai Köztársaságban az 1990-es évek elejéig fennálló, intézményes faji elkülönítés politikájához, az apartheidhez hasonlította.

A megbeszélésen jelen lévő diplomaták és tisztségviselők megerősítették, hogy Kaja Kallas részletesen mesélt arról, milyen mély benyomást tett rá tavalyi látogatása a johannesburgi apartheid múzeumban, és ez alapján vont párhuzamot a közel-keleti helyzettel.

Nyílt szembefordulás Brüsszellel

Az a vád, hogy Izrael politikája és a Hamász október 7-i támadásait követő katonai műveletei a faji alapú apartheidben gyökereznek, rendkívül megosztó a nemzetközi színtéren. Bár Írország és Spanyolország részéről néha elhangzik ez a vád, az Európai Unió határozottan elzárkózik az ilyen minősítésektől, míg Németország és Franciaország kategorikusan elutasítja az apartheid-párhuzamot. Ez a vád az alapja Dél-Afrika Nemzetközi Bíróságon (ICJ) indított perének is, amelyben népirtással vádolják Izraelt.

Az uniós konszenzusnak megfelelően Kallas korábban elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, hangsúlyozva az arányos válaszlépések betartaását, és bírálta a ciszjordániai telepespolitikát, de a mostani hasonlat túlment az eddigi kereteken.

„Az EU kritikusan viszonyul Izraellel szemben, és a kétállami megoldást támogatja. Az apartheidhez való hasonlítás azonban elfogadhatatlan, és nem tükrözi az EU politikáját. Komoly probléma, ha a főképviselő ilyen kijelentéseket tesz, miközben hivatalosan az EU-t képviseli a világ színpadán”

– nyilatkozta egy uniós diplomata.

Kallas hivatala nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

Nem ez az első baki

A főképviselőnek nem ez volt az egyetlen súlyos diplomáciai hibája az elmúlt hetekben. Az EU-s külügyminiszterek május 28-i, ciprusi informális találkozóján olyan kijelentést tett, amely az EU–USA kapcsolatokat is megterhelhette volna.

Amikor Moszkva arra figyelmeztette a külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet a közelgő nagyszabású orosz légitámadások miatt, Kallas azt mondta, hogy Putyin csak a félelemkeltésben érdekelt, majd hozzátette, míg az amerikaiak elmentek, addig az összes európai nagykövetség maradt Kijevben.

A kijelentés téves volt, az amerikai diplomaták ugyanis nem hagyták el az ukrán fővárost.

„Az ilyen hibák elfogadhatatlanok egy uniós külpolitikai vezetőtől”

– kommentálta egy másik diplomata.

Strukturális és vezetési válság az EEAS-nél

Kallas nyilatkozatai felszínre hozták az Európai Külügyi Szolgálaton belüli mélyebb intézményi válságot. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő megjegyezte, hogy a főképviselő „meggondolatlan kijelentései” felerősítik a nemzeti kormányok – köztük Franciaország, Németország, Svédország és Finnország – részéről érkező bírálatokat.

„Ha egy ország külügyminisztere meggondolatlan és a diplomáciai normáknak ellentmondó kijelentéseket tesz, akkor a miniszterelnöke vagy más hasonló tisztségviselő magához rendelheti. Az EU rendszerében ez nem így működik, miközben Kallas a 27 tagállam nevében szólal fel”

– jegyezte meg a tisztviselő.

Brüsszeli források szerint az EEAS működését az is nehezíti, hogy a Kallas alatti öt legfontosabb diplomáciai vezetői pozícióból három jelenleg is betöltetlen.

Bár a főképviselői posztot az uniós szerződések rögzítik, több tagállam külügyminisztériumában – különösen Párizsban – már megkezdődött a vita a tisztség jövőjéről és reformjáról. Kallas egy belső körlevélben úgy reagált a kritikákra: