Zsidó áldozatokon vitatkoznak a franciák

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A nizza merényet és a katolikus pap meggyilkolása után a francia muszlim közösség látványosan kiállt a terrorizmus és az iszlamizmus ellen. E kiállás leginkább idézett – és valóban megható, szimbolikus – pillanata az volt, amikor muszlimok mentek vasárnapi misére, hogy kifejezzék szolidaritásukat a katolikus közösséggel. Ám legutóbb csúszott egy kis hiba is a szolidaritási gépezetbe.

A hétvégén 42 francia muszlim személyiség a francia iszlám újraépítéséért és újraszervezéséért lépett fel a Journal du Dimanche-ban. Az egyébként erősre és egyértelműre sikerült szöveg aláhúzza, hogy itt az ideje franciaként és muszlimként megszólalni, mert a vallás nem magánügy többé, az iszlám közüggyé vált. A nyilatkozat erőteljesen támadja a muszlimok (nyilván a CFCM) jelenlegi országos irányítását, mely a szerzők szerint alkalmatlan arra, hogy kontrollálja az eseményeket. Generációváltásra van szükség, mondják, mert a muszlimok nagy része fiatal (és ugye tudjuk, hogy az iszlamista propaganda őket fenyegeti a leginkább). A szöveg aláírói szerint fel kell éleszteni a tíz éve tetszhalott Francia Iszlámért Alapítványt, melynek célja az lenne, amit a neve is mutat. A finanszírozásához a muszlim közösség álláspontjuk szerint hozzájárulna.

A zsidó közösségeket összefogó Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának (Crif) azonban feltűnt, hogy a szövegben említett terrorcselekmények között a szerzők nem említették meg a 2012-es toulouse-i merényletet és a Charlie-merényletek egyikét, a Hyperkacher-boltban történt mészárlást sem, noha ezeknek a támadásoknak az áldozatai zsidók voltak, s az antiszemita motiváció sem volt elhanyagolható. A Crif „sokat mondó” „szelektív memóriának” tételezte a dolgot, és felszólította a szerzőket, hogy végezzék el a szükséges tisztázást.

Bariza Khiari

A francia főrabbi, Haïm Korsia a szöveg olvastán döbbenetének adott hangot, és azt mondta, hogy ha szándékos a kihagyás, az súlyos, de még súlyosabb, ha tudattalanul történt. Később azonban tweetben üdvözölte a tisztázó aláírókat, különösen Bariza Khiari párizsi szenátor asszonyt. Azt a Khiari szenátort, aki egyébként – a Crif Facebook-oldalának tanúsága szerint – a Crif elnökével, Francis Kalifattal is hosszan beszélgetett az ügy után.

A franciaországi zsidóság aggodalma és felháborodása természetesen nem nélkülözi az alapot, így a találkozón minden bizonnyal bőven lehetett miről beszélni: egyrészt az iszlamizmusnak és a radikális iszlámnak gyakran kísérő eleme az antiszemitizmus, másrészt a francia muszlim közösségben is komoly kihívás az antiszemitizmus visszaszorítása.

Ami viszont a nyilatkozatban felvetett alapítvány ügyét illeti, Anouar Kbibech, a CFCM, a muszlim tanács vezetője hétfőn bejelentette, hogy létrejön egy új országos alapítvány, melynek feladata a mecsetek építése és működtetése lesz – a fedezet pedig a halal ételeket gyártók által fizetett díj lesz. Vagyis a sokak által felvetett „halal-adó” mégiscsak megérkezett a francia iszlám finanszírozási rendszerébe… de ez már egy másik történet.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője.

A szerző további írásai itt olvashatók