Soós Eszter Petronella: Az iszlamisták uralják a muszlim közbeszédet?

A francia liberális Montaigne Intézet friss tanulmánya szerint a muszlim közbeszédet az iszlamista-szalafista irányvonal uralja mind nemzetközi szinten, mind pedig Franciaországban. Az interneten a mérsékelt muszlim tartalmakat kevesebben követik, kevesebben olvassák. A nagyívű elemzés mellé megoldási javaslatokat is tettek, remélve, hogy azok meggyőzik az iszlám reformján dolgozó Emmanuel Macront.

A vezető szerző, Hakim El Karoui neve ismerős lehet a tev.hu olvasóinak. Korábban beszámoltunk arról (Tényleg radikális a francia muszlimok harmada? címmel), hogy javaslatokat fogalmazott meg a franciaországi iszlám szervezettségével, megszervezésével kapcsolatban; s úgy hírlik, Emmanuel Macron államfő is nyitott a javaslataira (az államfő által ígért áttárgyalt, konzultációk révén kiérlelt reformcsomag egyébként továbbra is várat magára).

Az új Montaigne-tanulmány és a hozzá kötődő megoldási javaslatcsomag megismétel számos pontot a korábban nyilvánosságra kerültekből. Így megismétli azt, hogy elsősorban a valláshoz kötődő pénzmozgások (pl. zarándoklat szervezése, halal-igazolások) kontrollja, a vallási szükségletek hatékonyabb megszervezése lehet a megoldás az iszlamista nézetek visszaszorítására, és ebben a mérsékeltek felelőssége jelentős, az állam pedig segítséget tud ebben nyújtani. A javasolt szervezeti forma továbbra is az AMIF, vagyis a Franciaországi Iszlámért Muszlim Alapítvány létrehozása, melyet a muszlim ernyőszervezet pár héttel ezelőtt megpróbált „beelőzni” egy saját szervezet létrehozásával.

A szöveg felveti továbbá, hogy az oktatási rendszerben nagyobb teret kellene adni az arab nyelv oktatásának, mivel a tanulás lehetőségének a biztosítása az egyik leghatékonyabb eszköz a radikálisok kezében a hívek megszólítására. Utóbbi javaslatra Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter is viszonylag pozitívan reagált egy televíziós interjúban, és alapvetően szükségesnek ítélte a nyelvoktatás fejlesztését. (Úgy tűnik, a téma és a felvetés nagy hullámokat vet Franciaországban.)

Az ex-Nemzeti Front Nemzeti Összefogás (RN) egyébként közleményt adott ki a jelentés kapcsán, értékelve az elemzés megállapításait, de elutasítva a megoldási javaslatokat (bár a közleményt olvasva felmerül az emberben a gyanú, hogy az RN-nél félreértették a javaslatokat, de ez most más kérdés).

Az elemzést 10 hónapon át készítették és 7 ember dolgozott rajta. Kutatási források, könyvek és tanulmányok mellett nyolc országban készítettek interjúkat, 275 fatvát elemeztek, átvizsgálták a szaúdi külügytől a Wikileaksen keresztül kikerült mintegy 122 000 dokumentumot (Saudi Leaks), továbbá a Twitteren és a Facebookon is vizsgálták az iszlamista tartalmak megjelenését, forrását, terjedését.

A szerző elmondta a jelentés főbb elemeit bemutató France Inter hírrádiónak, hogy a szöveget nem a köztársasági elnök hivatala, az Élysée rendelte, de Emmanuel Macron is megkapja. A BFMTV-nek pedig arról beszélt, hogy az iszlamizmus párhuzamos társadalmat hoz létre, és a franciaországi imámok túl „gyengék” ahhoz, hogy kezelni tudják a helyzetet (hiszen sokan nemhogy nem állampolgárok, de még a nyelvet sem beszélik rendesen, ez régóta emlegetett probléma). A párhuzamos társadalom-építési szándék az alaptétele az elemzésnek is, amely globális politikai ideológiának tekinti a különböző iszlamizmusokat, melyeket ráadásul úgy véli, nemzetállami szereplők is terjesztenek, így a megoldásban a francia diplomáciának is fontos feladatok jutnak.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók