Soós Eszter Petronella: Antiszemitizmus gyanújába keveredett egy francia republikánus képviselő

Felhorkadt a francai zsidó közösség, miután az ellenzéki jobboldali republikánus párt egyik képviselője, Fabien Di Filippo „Rotschild elnöknek” nevezte Emmanuel Macron francia államfőt. Mint ismert, Emmanuel Macron a 2000-es években a Rotschild Bankháznál szerzett jól fizető befektetési bankári tapasztalatokat, mielőtt az Élysée főtitkár-helyettesévé, majd gazdasági miniszterré lépett volna elő.

Mind a Crif és annak elnöke, Francis Kalifat, mind pedig a Licra (Rasszizmus és Antiszemitizmus Ellenes Nemzetközi Liga) tiltakozását fejezte ki, antiszemitának tételezve a képviselő kijelentését (pontosabban tweetjét, melyet az érdeklődő olvasó e link alatt találhat eredetiben).

Di Filippo később arra utalt, hogy kizárólag az elnök bankári múltjára akart utalni, és nem akart vallási utalásokat tenni, csak kiemelni, hogy a befektetési bank mennyire elszakadt [a valóságtól, a mindennapi emberek életétől]. Ezt másodszor is kifejtette egy másik tweetben, hangsúlyozva, hogy más konnotáció eszébe se jutott.

Nem Emmanuel Macron az első olyan francia köztársasági elnök, aki a Rotschild Bankháznál dolgozott. A jobobldali gaulle-ista Georges Pompidou is onnan érkezett, hogy Charles de Gaulle miniszterelnöke, majd maga is köztársasági elnök legyen (a tweetre válaszolók egy része azt kérte számon a képviselőn, hogy Pompidou-t is így nevezné-e, illetve hogy ha nem zsidó kötődésű neve lenne a szóban forgó banknak, akkor is odaragasztották volna-e Macron személyéhez).

Nem ez az első alkalom, hogy a republikánusoknak magyarázkodniuk kell a témában. A 2017-es elnökválasztási kampányban a párt jelöltjének, François Fillonnak személyesen kellett szankciókat követelnie azon párttársai ellen, akik antiszemitának tartott karikatúrát tettek ki a netre Macron kapcsán – ráadásul a párt nevében. Macron cilinderben, szivarral, s főleg görbe orral szerepelt a képen, melyről persze a sajtó hosszasan beszámolt, s újra és újra publikálta. A karikatúrát a párt kommunikátorai visszavonták, a helyébe egy Macron-fényképet helyeztek (az ábra így is értelmezhető maradt, csak persze már senki nem az eredeti üzenetre figyelt).

A bankvilág, különösen a Rotschildok, Amerika és Izrael gyakori toposzok a franciaországi antiszemita és rasszista sugallmazásokban, s természetesen a politikai vitákat a sugallmazások összekacsintós természete adja. A francia gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy a politikai szándéktól függetlenül érkeznek a közéleti szankciók és a felháborodások – akármit is gondolt a költő. Ez fontos tanulság minden gyakorló francia politikusnak.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók