Tevékenység

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS

Az előítéletek és a diszkrimináció melegágya a tudatlanság és az ismerethiány. Minden antiszemitizmus ellen fellépő szervezet elsődleges feladata az oktatás, a felvilágosítás és az ismeretterjesztés területén van. Nincs annál fontosabb cél, minthogy nyitottsággal és az oktatás prevenciós eszközével ügyünknek megnyerjük a fiatal generációt, a társadalom még barátságos, esetleg közömbös többségét.

Az ismerethiányon túl legalább ilyen nagy probléma sok esetben a szükséges kapcsolati háló hiánya, ezért a Tett és Védelem Alapítvány céljai között kiemelkedően fontos a társadalom minden meghatározó entitásával való közvetlen kapcsolatteremtés.

JOGI VÉDELEM

A demokratikus jogállam elkötelezett híveiként meggyőződésünk, hogy a jogellenességgel szemben kizárólag a jog keretein belül lehet fellépni. Jelenleg azonban az antiszemita megnyilvánulásokkal szembeni jogi úton történő fellépés csak a legritkább esetekben bizonyul hatékonynak, ami három, egymással kölcsönhatásban lévő, de mégis tisztán elkülöníthető okra vezethető vissza.

JOGI KÖRNYEZET HIÁNYOSSÁGAI

Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a rendszerváltozás után megalkotott jogrendszer tehetetlen a közösség vagy a közösséghez tartozás becsmérlése folytán az emberi méltóságot sértő megnyilvánulásokkal szemben, valamint a közösség elleni izgatás és gyűlöltre uszítás ügyében.

A gyűlölet beszéd nem közvetlenül uszító, de legalább annyira káros formáival szemben nincs alkalmazható tényállás a Polgári Törvénykönyvben. A közösség elleni izgatást és a gyűlöltre uszítást szankcionálja ugyan a Büntető Törvénykönyv, de az a gyakorlatban – a jogalkotó eredeti szándékával ellentétben kialakult – a szólásszabadságra minden korlát nélkül hivatkozó jogalkalmazó bíróság szinte soha nem rendeli büntetni. Sajnálatos módon a közösség elleni erőszak tényállását is csak a legritkább esetben ismeri el a nyomozó ügyészség, valamint a bíróság. Meggyőződésünk, hogy minden eszközzel azon kell lennünk, hogy a törvényalkotó a szükséges korrekciókat, ahogy a Ptk. esetében ez már megtörtént, a Btk. vonatkozásában is megtegye. Ezzel megteremtődhet az a jogi környezetet, melyben van lehetősége és értelme a gyűlölettel és a diszkriminációval szemben fellépni.

BEJELENTÉS – EGYÜTTMŰKÖDÉS A RENDVÉDELMI SZERVEKKEL

A szomorú tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy sok esetben már a bejelentés, vagy akár a bűnügyi helyszínelés során válik eredménytelenné a közösség elleni erőszak tényállásának megállapítása. Feltételezhetően a rendőrségen belül is a kisebb mértékben fellelhető előítéletesség mellett, nagy az ismeret hiánya és az abból fakadó bizonytalanság is egyben a rend őreinek körében. Szervezetünk kifejezett célkitűzése a rendőri szervezetekkel való együttműködés, a zsidó vallásról, közösségi szokásokról és mindennapokról, valamint a közösség elleni izgatás jogi hátteréről szóló képzések szervezése.

ERŐFORRÁS HÁTTÉR

Nem egy esetben, a származásuk vagy vallásuk miatt hátrányosan megkülönböztetett vagy bántalmazott személyek azért nem viszik ügyüket a rendvédelmi vagy jogvédelmi szervek felé, mert vagy nekik maguknak sincs kellő ismeretük arról, hogy milyen lehetőségeik vannak, vagy mert anyagi és szakértelembeli háttérbázis nélkül túlságosan gyengének érzik magukat egy esetleges eljárásban. A Tett és Védelem Alapítvány szakmai segítsége, alkalmazható közösségi háttere kellő bázist teremt ahhoz, hogy egyetlen visszaélés se maradjon következmény nélkül.

MONITORING

A tényleges információk összegyűjtése, szelektálása és értékelése hiányában nem lehet valós védelmet biztosítani egy közösség számára. Mind a fölösleges pánikkeltés, mind pedig a nem megfelelő súllyal kezelt ügyek, a valós információk teljes hiányára vagy helytelen analízisére vezethető vissza. A Tett és Védelem Alapítvány állandó feladatának tekinti a folyamatos és alaposabb szakmaiságot igénylő közéleti monitoringot. Aktivistáink jól képzett, felkészült monitoring munkacsoportja mind a közbeszéd, az internetes és nyomtatott média, mind pedig a közszereplők megnyilvánulásainak folyamatos megfigyelését, rögzítését  és rendszerezett elemzését képesek elvégezni.

KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS

Az öntudatos zsidó identitás elmaradhatatlan része a közösséghez tartozás. A kehilá-hoz tartozás nem kizárólag vallásgyakorlásról és spirituális megélésről szól. Legalább ilyen fontos a hovatartozás, a közösségi háló, az a tudat, hogy nem vagyok egyedül. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, tudnunk kell egymásról, ezért a Tett és Védelem Alapítvány közösségi háló munkacsoportja huszonnégy órás telefonos FORRÓDRÓT vonalat tervez működtetni, szociális munkásaink és önkénteseink a segítségre szorulókat lehetőségük szerint mindenben próbálják segíteni.