Nem változik a Jobbik: Elkészült a TEV antiszemita gyűlölet-cselekményekről és incidensekről szóló éves jelentése

2017. június 6.

Budapest – 2017. június 6. – A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) 2017-ben is elkészítette éves jelentését. Az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele a zsidóellenesség okainak pontos ismerete és az antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata. A TEV fő célja ezért a kérdést övező ismerethiány felszámolása: az alapítvány havi rendszerességgel, nemzetközi standardokra alapozott módszertan mentén figyeli a magyar közéleti eseményeket, a politikai nyilvánosságot és a sajtót. A szervezet negyedik alkalommal mutatta be Washingtonban is a hazai antiszemitizmusról készített tanulmányát és éves monitoringjelentését. Az American Jewish Commitee (AJC) által szervezett magasszintű nemzetközi politikai és közéleti érdeklődésre számottartó globális zsidó érdekvédelmi platform rendezvénye idén június 4. és 6. között került megrendezésre.

Mike Whine (CST) és Szalai Kálmán (TEV)

Az AJC világfórumán Szalai Kálmán, a szervezet titkára képviselte a Tett és Védelem Alapítványt, aki az európai és tengerentúli vezetőkkel folytatott megbeszélései alkalmával beszámolt a Mediánnal közösen készített antiszemitizmus-kutatás eredményeiről, valamint a TEV által már negyedik alkalommal közreadott éves monitoringjelentés összefoglalójáról, melyet honlapján közzétesz. Az AJC világfóruma az európai zsidó szervezetekkel meglévő munkakapcsolatán túl lehetőséget biztosít a tengerentúli zsidó szervezetek és politikai szereplők vezetőinek tájékoztatására, információcserére és közös fellépések akcióterveinek előkészítésére.

Az éves összefoglalóban az antiszemita gyűlölet-cselekmények és incidensek, hírek havi bontású jelentésekben összegezve, illetve folyamatában is bemutatásra kerültek a TEV elemzésében. 2016-ban az alapítvány 48 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosított, melyeket legtöbb esetben a fővárosban követtek el, túlnyomó többségben férfiak, és leginkább olyan gyűlöletszervezetek tagjai, mint a Betyársereg vagy egyes futballszurkoló csoportok. A regisztrált cselekmények több mint háromnegyede gyűlölet-beszéd jellegű cselekménynek volt minősíthető, ezen kívül tíz megmozdulás a rongálás tárgykörébe esett. Az esetek nagy részében az áldozati, sértetti kör, a gyűlölet motiválta megnyilvánulások célpontja az általában vett zsidóság, mint vallási, felekezeti, etnikai kisebbségi csoport volt.
A Tett és Védelem Alapítvány minden évben egy jelentős, nyilvános érdeklődést kiváltó, kiemelt ügyet dolgoz fel esettanulmányában. A 2016-os évben azt a kérdést járta körbe a szervezet, hogy a Jobbik úgynevezett – kudarcosnak mutatkozó néppártosodási, törekvése következtében csökkent-e a szervezet antiszemita megnyilatkozásainak száma és az azokhoz kapcsolódó társadalmi benyomások változtak-e?

Megváltozott-e a Jobbik?

Az Alapítvány monitoring tevékenységének szakmai irányítási és felügyeleti feladatait végző Dr. Róna Dániel, politológus, a Corvinus Egyetem oktatója elmondta, a 2016-os év egyik legvisszásabb esetének a Jobbik hanukai üdvözlete tekinthető, így az Alapítvány fő kutatási anyaga is e köré szerveződött.
2016. december 29-én Vona Gábor Jobbik elnök és Mirkóczi Ádám szóvivő hanukai jókívánságokat küldött – többek között – Köves Slomónak, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbijának. „Az eddig példátlan üdvözletet Köves Slomó nyilvánosan visszautasította, mellyel nagy vihart kavart a nemzetközi és a hazai közbeszédben, illetve magában a Jobbikban is. Az eset természetesen azt a kérdést veti fel, hogy megváltozott-e a Jobbik, antiszemita-e a párt, és őszintének tekinthető-e Vona Gábor pártelnök „gesztusa”.” – jegyezte meg Róna Dániel. Érdekesség, hogy a Jobbik elnöke elismerte, a múltban a Jobbikban tapasztalhatóak voltak “vadhajtások”, ám érvelése szerint a párt már kilépett a “tékozló kamaszkorból”, és “felnőtté vált”. A változást saját magára is érti, pártelnökként egyik legfontosabb feladatának gondolja, hogy élen járjon a változásban. Noha a Jobbik nagypolitikai retorikája, témaválasztásai, a párt legfontosabb, alig féltucatnyi prominensének szóhasználata kétségkívül változást mutat a korábbi időszakhoz képest, egyértelműen megállapítható, hogy továbbra is jellemző rájuk az antiszemitizmus, és nem elszigetelt, ritka esetekről van szó, illetve a pártelnöki megnyilvánulások sem mentesek sok esetben a zsidóellenességtől.
Bodnár Dániel, a TEV elnöke szerint a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan felmutatható, hogy a Jobbik lokális vezetése és szervezetei a tagságot egyfajta taktikai képmutatásra sarkallják. Ennek azonban tényleges hatása alig kimutatható a kutatásokban: a Jobbik tagság továbbra is 60% körüli antiszemita attitűdöt mutat. A Jobbik országos vezetői esetében nem az őszinteség az alapkérdés – erről magukon kívül Istennek tudnak számot adni –, hanem az, hogy képesek lehetnek e konzisztens, a teljes szervezetet átható, cselekvésben manifesztálódó bizonyságot adni az esetleges fordulatról.
A Jobbiktól azonban ezidáig nemcsak bocsánatkérés és elhatárolódás nem érkezett az ’ifjúkori ballépések’ kapcsán, de számos olyan szimbolikusan kiemelt esemény történt az úgynevezett néppártosodás időszakában is, melyek után a hazai pártok közül egyedüliként nem reagált.

A Hóman-ügy, közösség elleni uszítás, középiskolai programok – a TEV tevékenységéről röviden

A 2015-ös évben nagy port kavart a Hóman Bálint Alapítvány azon kezdeményezése, hogy szobrot állítsanak névadójuknak Székesfehérvár egyik közterén. A nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltő tiltakozások következtében a szoborállítás terve kudarcot vallott, többek között a TEV is feljelentést tett az üggyel kapcsolatban, és a nyilvánosság előtt is jelezte a szoborállítással kapcsolatos történeti, erkölcsi és nem utolsó sorban jogi anomáliákat.

A közösség elleni izgatás tekintetében korábban számos feljelentés született, melyek – a TEV megítélése szerint a vonatkozó Uniós direktívával összhangban nem álló, és a norma tartalmát kiüresítő – jogalkalmazói gyakorlaton megbicsaklottak, vagyis sok esetben el sem jutottak bírósági szakaszba. Az Országgyűlés 2016. október 28-ai határozatában módosította a Büntető Törvénykönyvet: a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának elkövetési magatartását bővítette oly módon, hogy az erőszakra uszítást is megjelenítette, amellyel egyértelművé vált, hogy a gyűlöletre uszítás és az erőszakra uszítás nem azonos fogalmak. Az alapítvány következetes álláspontja volt, hogy a korábbi jogi szabályozás mentén kialakult bírói gyakorlat kiüresítette a jogszabályt, és ennek érdekében 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium előtt szakmai fórumokon, államtitkári egyeztetéseken a Btk. jelenleg hatályos szövegével megegyező módosítását javasolta.

A Tett és Védelem Alapítvány 2016-ban is különös figyelmet fordított tevékenysége során a prevenciós célú ismeretátadásra és tájékoztatásra, ennek részeként középiskolai oktatási programot indított. Ennek keretében hat különböző tematikájú előadást tartottak a szervezet képviselői középiskolákban: 2016-ban a TEV összesen 48 alkalommal tartott előadást 35 iskolában, alkalmanként 25-100 fős fiatal közönségnek, Összesen több mint 2100 tanulót sikerül előadásaival elérnie a TEV munkatársainak.

2016-os Éves jelentés letöltése ›

Szerző:
Kategóriák: Közlemények