Miért szedeti le a francia Államtanács a keresztet II. János Pál szobráról?

A magyar konzervatív és vallásos közösségeket megdöbbentette a hír, hogy a francia Államtanács leszedeti a keresztet II. János Pál pápa Ploërmelben található szobráról. Úgy hírlik, a lengyel kormányfő mellett egy magyar iskola is felajánlotta, hogy befogadná az eltávolítandó szimbólumot. De miről van szó? A liberális Franciaország multikulturális, píszí őrületével van dolgunk, ahogy azt sokszor olvashatjuk, vagy pedig valami egészen másról? 

II. János Pál pápa szobra Ploërmelben

A magyar sajtóban többször találkozni azzal a jogi hivatkozással, hogy a szobor, pontosabban a kereszt köztéri jelenléte ellentétes az állam és egyház szétválasztásának (a laicitásnak) az alkotmányos elvével, illetve az 1905-ös, az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvénnyel.

Csakhogy ennél sokkal többről, sokkal pontosabb törvényi utalásról van szó, és ez a probléma megértése szempontjából rendkívül fontos. Az Államtanács ugyanis nem az állam és egyház szétválasztásának túlterjeszkedő elvi értelmezése,, hanem a törvény szó szerinti értelmezése révén szedeti le a szóban forgó keresztet.

Ugyanis az említett 1905-ös, 112 esztendővel ezelőtt elfogadott jogszabály a 28. cikkben világosan megfogalmazza, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve tilos köztereken és középületeken vallási jeleket vagy jelképeket elhelyezni.

A tiltás alól kizárólag a templomok, az imahelyek, a felekezeti temetők és a múzeumok jelentenek kivételt – viszont értelemszerűen a törvény hatályba lépése előtt épített emlékműveket és jelképeket, így az 1905 előtti feszületeket sem érinti az eltávolítás kötelezettsége. Ha ott van a falu végén, akkor természetesen maradhat. Annak sincsen akadálya, hogy napjaink vallási közösségei – magánpénzből – új templomokat, zsinagógákat és mecseteket emeljenek, és azokon elhelyezzék a számukra fontos vallási jelképeket.

2017-ben viszont, egy olyan közterületnek számító téren, mint ahol esetünkben II. János Pál pápa újonnan emelt szobra található, a kereszt nyilvánvalóan törvénybe ütköző jelkép (II. János Pál pápa személye történelmi, kulturális és politikai szerepe miatt nem volt kérdés az Államtanács számára, csak a kereszt eltávolítását rendelte el).

A laicitással foglalkozók szerint ilyen esetekben az eltávolítás nem ritka ítélet, ráadásul a felállító önkormányzatra a világnézeti semlegesség követelménye világosan vonatkozik, hiszen a Köztársaság ugyanezen törvény értelmében nem ismerhet el egyetlen vallást sem.

A katolikusok és a jobboldal egy része egyébként válaszként bevezette a #MontreTaCroix (mutasd a kereszted!) hastaget, amelynek használatával a Franciaország területén található kereszteket töltötték fel a közösségi médiába. Csakhogy ezek között sok volt a templomon vagy más vallási célt szolgáló épületen található és 1905 előtti jelkép. Természetesen ezek a feltöltések sok kritikát kaptak (például itt és itt) éppen azért, mert ezekre a jelképekre a hivatkozásul szolgáló törvény épp nem vonatkozik.

Hogy az állam és egyház szétválasztásának radikális, francia modelljéről ki mit gondol, az természetesen lehet vita tárgya, de szó sincs arról tehát, hogy valamiféle modern vallásellenesség vagy píszí multikulturalizmus jegyében szedették volna le a szóban forgó keresztet. A francia laicitás modellje 112 éves, és mint ilyen, egy két évszázados egyházellenességen, a trón s oltár egységétől való félelmen nyugszik – melyben a Köztársaság korai alapítói monarchista veszélyt láttak.

(Soós Eszter Petronella írása)