Megjelent az új rasszizmus és antiszemitizmus elleni francia stratégia  

 

 

Bemutatta a francia kormányfő, Édouard Philippe a kormányzat friss rasszizmus és antiszemitizmus elleni, 2018-2020 közötti időszakra vonatozó stratégiáját (az előző dokumentum a 2015-2018 közötti időszakra szólt). A stratégia a sajtóbeszámolók szerint az internetes gyűlöletkeltés elleni harcra fókuszál, ugyanakkor összesen négy fókuszpontot határoz meg, s ezek közül csak az egyik az internetes gyűlöletkeltés.

Édouard Philippe miniszterelnök szerint törvényt fognak módosítani, hogy az illegális, gyűlöletkeltő tartalmakat könnyebb legyen eltávolítani az internetről (és európai szinten is olyan javaslatokat tesznek majd a franciák, amely az ilyen tartalmak eltávolítására kényszeríti a közösségi médiát és a szolgáltatókat; azonban ezeket az európai lépéseket nem várják meg, a francia jogszabályok megváltoztatását megkezdik ezek hiányában is). Philippe a bemutatáskor hangsúlyozta egyébként, felidegesíti, hogy egy focimeccs kalózfelvételét könnyebb leszedetni az internetről, mint egy antiszemita szöveget.

A javasolt törvénymódosítások előkészítésébe bevonják a zsidó szervezeteket tömörítő Crif (Conseil représentatif des institutions juives de France) alelnökét, aki egy háromtagú bizottság tagjaként tesz majd konkrét jogalkotási javaslatokat.

Az egyik előzetesen javasolt megoldás, hogy az online platformoknak – egy bizonyos számú felhasználó felett – kötelező legyen jogi képviselettel rendelkezniük Franciaországban, s ez a képviselet egyben hatósági összekötőként is funkcionáljon. Az anonim, gyűlöletkeltő fiókok bezárását ugyancsak megkönnyíthetik. Szélesíthetik viszont az anonimitást (azaz a nyomozók anonim fellépését) az online nyomozások során – e nyomozati módszerek eddig csak pedofil és terrorista ügyekben voltak megengedettek. A kormány a stratégiában kritizálja az online algoritmusok működését, amelyek azt teszik lehetővé, hogy a felhasználó újra és újra ugyanolyan tartalmakkal találkozzon (hiszen azok tetszenek neki, így azokhoz hasonlóakat ajánl fel neki a rendszer – ezt a jelenséget, vagyis amikor az ember nem találkozik az övétől eltérő véleményekkel és nézőpontokkal, szűrőbuboréknak nevezzük).

A kormányzati nyilatkozók a gyűlöletkeltő tartalmak elleni legújabb német törvényt egyébként olyan mintának tekintik, mint amely korrigálva érdekes és tanulmányozandó, ugyanakkor óvatosnak is tűnnek a szólásszabadságot érintő korlátai miatt.

Az online világ szabályozása mellett a kormányzat a civil szféra bevonásával, illetve az oktatás segítségével is fel kíván lépni a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen. A stratégia szerint már általános iskolában meg kellene tanulniuk a gyerekeknek az állampolgári nevelés órákon, hogy hogy működik a rasszizmus és az antiszemitizmus. Az áldozatok védelmét is erősíteni kívánja a kormányzat a jogrendszerben (az áldozat például brit mintára már a feljelentéskor minősíthetné, ha úgy érzi, rasszista, antiszemita bűncselekmény áldozata).

A zsidó közösség számára különösen fontos gesztus az Ilan Halimi-díj megalapítása, melyet minden év február 13-án – Ilan Halimi halálának az évfordulóján – adnának át olyanoknak, akik sokat tettek a rasszizmus és antiszemitizmus ellen a fiatalság körében (a 23 éves, zsidó Ilan Halimit 2006-ban rabolta el, kínozta és gyilkolta meg a főként fiatal muszlimokból álló „barbárok bandája”, pénzt remélve a fiatalember amúgy nem gazdag zsidó családjától).

 

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók