Magyarországon a zsidózás zászlóégetés közben nem ütközik törvénybe
Szélsőjobboldali szervezetek 2012. decemberében Budapest szívében, a Külügyminisztérium épülete előtt demonstrációt szervezetek. A rendezvényen dr. Lenhardt Balázs Péter volt jobbikos országgyűlési képviselő is felszólalt. Gyújtóhangú, gyűlöletkeltő beszédében a felhevült hallgatóság előtt arról vizionált, hogy a zsidóság a keresztény magyarok elpusztítására törekszik. Szónoklata végén szimbolikus gesztusként felgyújtott egy Izraeli zászlót. A hallgatóság, közöttük a betiltott Magyar Gárda utódszervezeteit tömörítő Gárdaszövetség katonai alakzatba rendeződő tagjai, értve az országgyűlési képviselő úr üzenetét „Mocskos Zsidók!” és „Auschwitba velük” skandálásba törtek ki.
A Központi Nyomozó Főügyészség dr. Lenhardt Balázs Péter szemben nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt indított eljárást. A Tett és Védelem Alapítvány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel egyetemben szintén büntetőeljárást kezdeményezett Dr. Lenhardt Balázs Péterrel szemben, ugyanis álláspontunk szerint nem csupán a zászlóégetés valósított meg bűncselekményt, maga a beszéd is alkalmas volt a zsidósággal szembeni gyűlöletre uszításra.
Az Ügyészség a fent ismertettek ellenére azonban úgy ítélte meg, hogy a volt képviselő cselekménye nem merítette ki a közösség elleni izgatás törvényi tényállását, és úgy foglalt állást, hogy a nyilvánvalóan antiszemita cselekménnyel a zsidó közösség jogai nem sérültek.
Maradt tehát a garázdaság vádja Dr. Lenhardt Balázs Péterrel szemben, melyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság hozott a 2014. szeptember 17-én felmentő ítéletet.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint Lenhardt esetében a kihívóan közösségellenesség tényállási elem nem valósult meg. A vádlott és két társa a politikai véleménynyilvánításuk egy formájaként szimbolikus beszédként használták a zászlóégetést, ezt támasztja alá a megválasztott helyszín is. „A büntetőjog ultima ratio jellegű és a véleménynyilvánítás szabadsága csak kivételes esetben korlátozható” – tette hozzá a szóvivő. Az ügyészség szerint azonban az eset összes körülményét figyelembe véve Lenhardt tette alkalmas volt arra, hogy bizonyos csoportokban (a zsidó származásúakban) félelmet, de legalábbis megbotránkozást keltsen, mivel a zászlóégetés alatt többször is elhangoztak a már idézett, egyértelműen rasszista bekiabálások.
Konklúzióként tehát megállapíthatjuk, hogy jelenleg Magyarországon a jogalkalmazók szerint szabad nyilvános rendezvényen a zsidóság ellen sikeresen gyűlöletet kelteni, és szabad ennek keretében Izraeli zászlót égetni, mindezeket annak ellenére, hogy hazánknak az Európai Tanács vonatkozó kerethatározata alapján kötelezettsége büntetőjogi eszközökkel fellépni a közösségekkel szemben gyűlöletre uszító cselekményekkel szemben.
