Soós Eszter Petronella – Oldal 2

Büntetőjogi változásokhoz vezethet a zsidó asszony meggyilkolása

2021-04-27/in /by

Jogilag eldőlt a Semmítőszéken, hogy Sarah Halimi, a 2017-ben az ablakon kidobott zsidó asszony gyilkosa, Kobili Traoré nem büntethető, mert a tett elkövetésének időpontjában nem volt beszámítható. Nem is akármiért nem volt az: drogot, kannabiszt fogyasztott. Az ítéletre válaszul a kormányzat most úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy aki tudatmódosító szer hatása alatt követ el súlyos bűncselekményt, az ne menekülhessen meg a tárgyalástól és az esetleges büntetéstől.

Európa legnagyobb mecsete épülhet Strasbourgban: fizeti-e a francia adófizető?

2021-04-12/in /by

Sokszor írok a TEV oldalain (is) arról, hogy a francia köztársasági gondolkodás mennyire egységes, individualista, mennyire nem különböztet meg vallási, helyi, nyelvi és egyéb csoportokat, s különösen nem támogat ilyen-olyan autonómiákat; mert azokat a köztársasági egyenlőség megbontójának tekinti. Márpedig ebben az egységes köztársaságban az állam az 1905-ös törvény értelmében nem ismer el, nem támogat, nem finanszíroz egyházi-vallási tevékenységeket. Ehhez képest a napokban hatalmas vihart kavart, hogy Strasbourg önkormányzata elvi döntésével pénzt – 2,5 millió eurót – ajánlott egy török-kötődésű mecset építésére, s hamarosan a végleges döntés is megszülethet. Adódik tehát a kérdés, hogy „és ezt így hogy?”. Nos, hát úgy, hogy mint minden szabály esetén, azért itt is van kivétel.

Identitás-viták Franciaországban: most egy diákszervezet a vitatéma

2021-04-09/in hírek /by

Ahogy arról korábban a TEV oldalain beszámoltunk, Franciaországban erőre kapott az ún. iszlám-balossággal kapcsolatos vita, s e vitának egyik leágazása volt a grenoble-i Sciences Po-n zajló iszlamofóbia-botrány, melyről részletesen írtunk korábban. Emlékeztetőül, a grenoble-i eset középpontjában áll az Unef (Union nationale des étudiants de France) nevű diákszervezet: Read more

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

2021-03-22/in /by

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Ahogy arról a TEV oldalain korábban beszámoltunk, a Covid-járvány örvén komoly minipolémiát kavart a francia felsőoktatási minszter azon kérése, hogy induljon vizsgálat azó vitatott, ún. iszlamo-balosság egyetemi, kutatási jelenlétével kapcsolatban. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, nem úgy tűnik, hogy a francia kormánytöbbség most mélységében akarná lefolytatni ezt a vitát. Ugyanakkor a vita ettől függetlenül is zajlik, most éppen Grenoble egyik elitegyetemén tört ki egy nagyon „tanulságos”, a helyzetet és felmerült kérdéseket elég jól illusztráló botrány.

Új szakaszba lépett a szeparatizmus elleni csomag tárgyalása

Ahogy arról az MTI nyomán a magyar sajtó is beszámolt, francia keresztény egyházak tiltakoznak az iszlamizmussal, az iszlamista szepratizmussal szemben fellépő, hivatalos nevén a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó törvényjavaslat jelenlegi formája ellen. Érdekesség, hogy a zsidó közösségek ezúttal sem állnak ott a tiltakozók között, pedig a törvényjavaslat adminisztratív szigorításai minden egyházra vonatkoznak majd.

Iszlám-balosság: a vita, amelyet nem most folytatnak le a franciák

2021-03-04/in /by

Miközben a francia egyetemisták anyagi, pszichológiai nehézségeitől hangos a sajtó, Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter el tudott indítani még egy minipolémiát a felsőoktatási szektorban. Arra szólított fel, hogy készüljön felmérés, kutatás az ún. iszlám-balosság ideológiai hatásáról a francia kutatásokban (ez annyira nem jött jól a kormányoldalnak, amely inkább a diákok nehéz helyzetéről fogalmazna meg üzeneteket). Az egyetemi-kutatási szektor haragos, a vitában magának a koncepciónak a léte is kérdőjeles. Az viszont érdekes, hogy a közvélemény-kutatásokban kik gondolják, hogy létezik / nem létezik iszlám-balosság, azaz islamo-gauchisme.

Gyűlölet és nyomás: reflektorfényben Trappes

2021-02-19/in /by

Fenyegetések érhettek egy filozófiatanárt Trappes (Yvelines-megye) városában, ahol megelőző járőrözéseket tartanak, s a tanár maga is védelmet kap (Gérald Darmanin belügyminiszter személyesen szigorított védelmet ajánlott neki). Didier Lemaire kísérettel jár dolgozni, s úgy véli, hogy nem tudja befejezni a félévet, áthelyezését kérte (más hírek szerint elhagyja a pályát). Lemaire, aki politikailag meglehetősen aktív, és a laikus állam radikális híve, több nyilatkozatban taglalta a településen zajló folyamatokat, s komoly vitába keveredett a baloldali Génération.s párthoz tartozó polgármesterrel. Azt azonban nemcsak az illető tanártól tudjuk, hogy ez a kisváros a franciaországi iszlamizmus-kommunotarizmus egyik melegágya. A Paty-gyilkosság nyomán kommunotarizmus- és iszlamizmus-ellenes közéleti véleményt megfogalmazó Didier Lemaire ügye ismét felkavarta a Trappes-vitát, bár az nem teljesen világos, hogy esetében milyen konkrét fenyegetésekről lehet szó.

Szeparatizmus elleni törvénycsomag: aggódó egyházak

2021-02-15/in hírek, hírek, hírek, hírek, hírek, hírek, hírek, hírek, hírek /by

Korábban is lehetett arról hallani, hogy a komoly egyházak nagy része nem örülne az őket szabályozó 1905-ös rezsim átalakításának, mert félnek, hogy minden változtatás a szigor felé menne. A köztársasági elnök 2019-ben még úgy nyilatkozott, hogy nem is kíván változtatni az állam és egyház szétválasztásáról szóló klasszikus jogszabályon. Aztán az iszlamizmus elleni fellépés igénye csak elérte az egyházszabályozást is. Most az egyházak az eddigi status quo-t, szabadságaikat féltik a szeparatizmus elleni törvénycsomag által ajánlott változásoktól. Nem a csaomag alapvető céljával (az iszlamizmus és az iszlamista szeparatizmus elleni fellépéssel) van bajuk, de egyedül a zsidó közösség főrabbija tűnik a többieknél megengedőbbnek a megoldásokkal kapcsolatban.

Hogy beszélhet egy arab közösségi rádió Izraelről?

2021-02-02/in /by

Hogy beszélhet egy arab közösségi rádió Izraelről? Ez a kérdés foglalkoztatja a francia nyilvánosság egy részét. A Beur FM nevű arab közösségi rádió két műsorvezetője ugyanis azt állította, hogy a vezetés megtiltotta nekik, hogy az izraeli-marokkói kapcsolatok normalizálásáról készítsenek műsort, s utána még az adásukat is kisebb hallgatottságú sávba tették. A rádió vezetése tagadja, hogy így történt, hogy a két dolog között összefüggés lett volna.

A franciaországi iszlám reformja: Napóleontól kölcsönözhet Macron?

2021-01-25/in /by

Nagy figyelmet kapott a sajtóban az az ún. charta, amelyet a CFCM (Muszlim Vallás Francia Tanácsa) nevű muszlim ernyőszervezet hozott nyilvánosságra a franciaországi iszlám alapértékeivel kapcsolatban. Az ernyőszervezet három tagszövetsége egyelőre nem hajlandó aláírni a dokumentumot (egy pedig nem vett részt a kidolgozásában). Úgy hírlik, a kimaradók vitáznak a politikai iszlám és a külföldi befolyás dolgának a megítélése ügyében. Eközben a kormányzat erőteljes nyomást gyakorol, hogy legyen egység a szöveg mögött. A cél az értékek rögzítésén túl az Imámok Országos Tanácsának a létrehozása lenne, amely végső soron felügyelné és igazolná, hogy ki prédikálhat Franciaországban, véget vetve a külföldről küldött és fizetett imámok rendszerének.

Büntetőjogi változásokhoz vezethet a zsidó asszony meggyilkolása

Európa legnagyobb mecsete épülhet Strasbourgban: fizeti-e a francia adófizető?

Identitás-viták Franciaországban: most egy diákszervezet a vitatéma

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Új szakaszba lépett a szeparatizmus elleni csomag tárgyalása

Iszlám-balosság: a vita, amelyet nem most folytatnak le a franciák

Gyűlölet és nyomás: reflektorfényben Trappes

Szeparatizmus elleni törvénycsomag: aggódó egyházak

Hogy beszélhet egy arab közösségi rádió Izraelről?

A franciaországi iszlám reformja: Napóleontól kölcsönözhet Macron?

Az alapítvány

Antiszemitizmus

Projektekjeink

Kapcsolat