A társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus

 

Budapest, 2018. május 9. – Az antiszemita előítéletek gyakoriságát és annak erősségét vizsgáló kutatás szerint az antiszemitizmus összességében nem változott jelentősen hazánkban, azonban némileg emelkedett a szélsőséges antiszemiták aránya – derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felméréséből. A TEV 2017-es monitoring jelentése pedig kimutatja, hogy a tavalyi évben 37 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak.

 

Az antiszemitizmus jelentős részben az általános idegenellenesség megnyilávnulása

A tavaly novemberi kérdőíves kutatás a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével zajlott. A minta pontosan tükrözte a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. Az előző évek kutatásához hasonlóan 2017-ben is megerősítést nyert az az összefüggés, miszerint azok a válaszadók, akik elutasítóbbak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkednek a zsidóktól. A zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú, a listát a cigányoknál is nagyobb ellenszenvvel szemlélt migránsok „vezetik”.

A társadalom egynegyede erősen antiszemita

A felmérés kimutatta, hogy az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől. A kognitív antiszemitizmus (vagyis a tévhitek és összeesküvés elméletek elfogadása) esetében is felfedezhető némi eltolódás: a legtöbb állítással többen értettek egyet, mint tavaly.

A két kategóriát összefoglalóan tekintve elmondható, hogy a társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. Noha mindent egybevetve jelentős elmozdulás nem történt, az erősen antiszemiták aránya nőtt az utóbbi egy évben.

A Sorosról alkotott vélemények többségükben negatívak

Azt is vizsgálták, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. Megállapítható, hogy a hírek kevesebb mint 2 százaléka érintette egyáltalán a zsidóságot, és ezek sem érték el a lakosság minimális ingerküszöbét sem. A kutatás során azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy maguktól – válaszlehetőségek nélkül – mi az az egy dolog, ami eszükbe jutott Soros Györgyről. A legtöbben elítélően nyilatkoztak vele kapcsolatban, a leggyakoribb konkrét említés a migránsokhoz kötődött. Két százalék asszociált direktben is a zsidóságra Soros nevéről, azonban  többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt: a „Soros” és a „zsidó” szóról is minden harmadik-ötödik válaszadónak a pénz, hatalom, befolyás, meggazdagodás jut eszébe, jellemzően inkább negatív kontextusban, valamint nagyobb valószínűséggel említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak.

Antiszemitizmus monitoring: 2017-ben 37 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.

A kutatást megrendelő Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta monitorozza havi és éves jelentésekben a hazai antiszemita gyűlöletcselekményeket. Nemrég kiadott 2017-es éves jelentésükben megállapították, hogy a 2017-ben csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2015-ben 52 ilyen estet regisztráltak, tavaly ez a szám 37 volt.  Ezek a rongálással elkövetett antiszemita gyűlölet-bűncselekmények, illetve gyűlöletbeszédek csoportjába tartoztak. Az már kevésbé pozitív hír, hogy a regisztrált esetek 57%-ában, vagyis 21 esetben az elkövetők többsége ismeretlen maradt. Jogkövetkezménnyel három általuk indított eljárás járt.

A Tett és Védelem Alapítvány éves jelentése az EBESZ által javasolt módszertan alapján készül, mely 7 elkövetési magatartást különböztet meg a diszkriminációtól az élet elleni erőszakig terjedő spektrumban. Összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek nevezünk minden olyan cselekményt, amelyek motivációja mögött minden esetben azonosíthatóan antiszemita előítéletesség mutatható ki, azok elkövetője, célpontja, módszere vagy üzenete zsidóellenességre enged következtetni. A célpont lehet akár személy, csoport, rendezvény, épület, emlékmű vagy egyéb tulajdon. Fontos azonban, hogy csak abban az esetben beszélhetünk antiszemita motivációról, ha kifejezetten a zsidósághoz való tartozás feltevése miatt választotta az elkövető az adott célpontot.

A teljes jelentések az alábbi linkeken érhetőek el:

Antiszemitizmus a magyar társadalomban 2017: http://tev.hu/antiszemitizmus-kutatasok/

Antiszemita incidensek 2017: http://tev.hu/eves-jelentesek/

 

A fenti összefoglaló szövegét minimálisan módosítottuk. A legjelentősebb változás, hogy az eredeti szövegben azt írtuk, hogy az antiszemitizmus tekintetében „Nem várt módon az emelkedés a baloldalon történt, így 2017-ben eltűnt a különbség a jobb- és baloldal között az antiszemitabeállítódás tekintetében.” A helyes értelmezés azonban az, amit a részletes tanulmányban is írtak a kutatók: “Az előző évekhez képest új, némileg meglepő jelenség, hogy a szocialista párt hívei között az átlaghoz képest valamivel több zsidóellenes válaszadó volt. Ebben az esetben ugyanakkor a kis elemszám miatt már jelentősebb a statisztikai bizonytalanság, az összefüggést az erősítené meg, ha több éven keresztül hasonló tendencia rajzolódna ki.”

Ennek megfelelően a 888-tól és a Magyar Időktől helyreigazítást kérünk az alábbi cikkek miatt:

https://888.hu/article-tudomanyosan-bizonyitottak-hogy-ma-a-baloldal-a-legantiszemitabb

https://magyaridok.hu/belfold/erosodo-antiszemitizmus-a-baloldalon-3084292/

A Tett és Védelem alapítvány titkára, Szalai Kálmán kapta idén a Scheiber-díjat

A kulturális miniszter által évente adományozott Scheiber Sándor-díjat azok kaphatják, akik kiemelkedőt alkottak a zsidósághoz kapcsolódó tudományok, illetve a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén. A civil kezdeményezésként 2013-ban alakult Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a zsidó tradíciókat követve lép fel a szóbeli és tettleges antiszemita agresszió ellen.   

 

Az 1913 és 1985 között élt Scheiber Sándor nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora, századunk legjelentősebb hebraistája, a magyar és nemzetközi folklorisztika kiemelkedő személyisége, az egyik legnagyobb magyar filológus volt. A neológ zsidóság kiemelkedő alakjaként újjászervezte és igazgatta a budapesti Rabbiképző Intézetet. A díjat Scheiber Sándor tiszteletére 1995-ben alapították, és évente egyszer adományozza a kulturális miniszter. Az elmúlt években olyan személyiségek munkáját ismerték el a díjjal, mint Komoróczy Géza történész, Schweitzer József országos főrabbi, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vagy Perczel Anna építész.

 

A kutatással, oktatással és jogvédelemmel foglalkozó TEV 2013-ban alakult. Jogsegélyszolgálatuk fogadja az antiszemita cselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket, teljes körű jogsegélyt, tanácsadást biztosít, és szükség esetén a hatóságok felé is eljár. Az Alapítvány kuratóriumában a legjelentősebb hazai zsidó vallási irányzatokat és a civil szférát megjelenítő küldöttek foglaltak helyet.

 

Szalai Kálmánt méltatva Oberlander Báruch rabbi, a Budapest Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője elmondta: „A TEV az elmúlt 6 évben többek között rendszeres havi monitoring jelentést ad ki a magyarországi antiszemita atrocitásokról az EBESZ által javasolt módszertan alapján. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével minden évben reprezentatív felmérést készítenek a magyar társadalomban tapasztalható antiszemita előítéletesség alakulásáról. Jogi munkájuk részeként eddig mintegy 100 eljárást kezdeményeztek Holokauszt-tagadás, közösségek méltóságának megsértése és más gyűlöletcselekmények ügyében. 2014-ben kezdeményezésüknek köszönhetően törölték a kuruc.info több mint hetvenezres követővel rendelkező Facebook oldalát, valamint sikerült elérniük a kuruc.info domain bejegyzőjének és tulajdonosának letartóztatását. A TEV részt vett az Alaptörvény 4. Módosításának előkészítésében és a Btk közösség elleni uszítás bűncselekményének az európai kerettörvénynek megfelelő harmonizációjában. Mindemellett közreműködtek az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó törvény módosításában is.”

 

Oberlander Báruch hozzátette: „Oktatási programjuk keretében 37 középiskolában több mint 2000 diáknak tartottak ismeretterjesztő előadást. A Holokauszt-emlékezet tárgyában indított tanárképzési programjukban eddig 298 tanár vett részt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen kidolgozott tananyag segítségével fiatal rendőrtisztek ismerhetik meg a zsidóság alapfogalmait, valamint a gyűlölet-bűncselekmények természetét és az ellenük való fellépés jogszabályi kereteit.

Mindezekben Szalai Kálmán meghatározó szerepet vállalt. Ezért amikor a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, a zsidóság, illetve a többségi társadalom tagjaira is fenyegetést jelentő kirekesztés és erőszak elleni küzdelemre gondol valaki, ma már gyakran Szalai Kálmán jut először az eszébe.”

 

A TEV létezése fontos paradigmaváltás: az antiszemitizmus elleni fellépés akkor működik, ha ez alól a zsidó közösség tagjai nem vonják ki magukat, és nem az államra várnak. Az antiszemitizmus ugyanakkor az egész társadalmat mérgező, annak immunrendszerét kikezdő jelensége túlmutat a zsidó közösség felelősségén. Ahogy Szalai Kálmán, a díj átvételekor elmondta: „A magyar zsidó közösség tagjai büszkék hagyományaikra, egyben önérzetes magyar hazafiak, akik Magyarországot otthonuknak tekintve szeretnének emelt fővel hazájukban élni, hitüket, értékeiket megosztani a társadalom békés többségével. Az elmúlt években a többségi társadalomban határozott szándék alakult ki a párbeszédre. Ezekhez kellettek olyan partnerek, akik megértették és felvállalták a zsidó közösséget leginkább zavaró tényezők elleni határozott fellépés szükségességét. A közelmúltban az Alaptörvény közösségek méltóságát garantáló rendelkezéseinek megalkotásában vettünk részt, és az új BTK közösségek védelmét biztosító törvények megalkotásánál az általunk javasolt jogintézményeket építették be a törvényszövegbe.”

Szalai Kálmán hozzátette: „Fontos lenne, ha legalább az antiszemitizmus elleni fellépés ügyében a zsidó szervezetek együtt tudnának működni. A megtisztelő Scheiber Sándor-díj kijelölése is konszenzuson alapul. Ez a konszenzus talán elhozza azt a várt állapotot, hogy ismét egységben tud munkálkodni a magyar zsidó közösség mindhárom vallási szervezete.”

 

A fenti tevékenység sikerességét jelzi, hogy a múlt héten az Árkádban történ támadás kapcsán is eredményesen léptek fel. Egy ismeretlen feketeruhás személy megtámadta a Peszách ünnepére családjával Magyarországra látogató kanadai rabbit az Árkád Üzletház egyik üzletében. A rabbival tartózkodó családtagoknak sikerült felvételt készíteni az elkövetőről, melynek alapján a Tett és Védelem Alapítvány jogsegélyszolgálatának közreműködésével feljelentést tettek a rendőrségen. A rendőrség példaértékű nyomozásának köszönhetően másnapra elfogták az elkövetőt és közösség tagja elleni erőszak vádjával gyorsított eljárás keretében továbbították az ügyet a Bíróságra.

 

A TEV feljelentést tett egy holokauszttagadó megnyilvánulás miatt. 2014-ben egy ügyben példaértékű ítélet született, majd a későbbiek során több esetben végződött sikerrel – pénzbüntetés kiszabásával vagy pártfogó felügyeleti eljárás elrendelésével.

 

Az Alapítvány sikerrel lépett fel antiszemita tartalmú YouTube videók eltávolíttatása érdekében.

A Tett és Védelem Alapítvány az Alaptörvény negyedik módosítását megelőzően részt vett a javaslattal kapcsolatos konzultációban, melynek következtében Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása alapelvi szinten deklarálta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi a közösségek méltósága, egyúttal megteremtette a sérelmet szenvedett közösség tagja számára a bíróság előtti jogérvényesítés lehetőségét. Az új Polgári Törvénykönyv, illetőleg a vele együtt módosított Polgári Perrendtartás az Alaptörvény rendelkezései alapján kialakította ennek anyagi, jogi és eljárásjogi szabályait is.

 

Budapest, 2018. április 11.

A rendőrség megtalálta a rabbi bántalmazóját

Budapest, 2018. április 8. – A Tett és Védelem Alapítvány köszöni a rendőrség gyors és precíz nyomozását, melynek következményeként egy napon belül megtalálta és előállította a kanadai rabbit bántalmazó elkövetőt.

Mint arról csütörtökön beszámoltunk, egy ismeretlen feketeruhás személy megtámadta a Pészach ünnepére családjával Magyarországra látogató kanadai rabbit az Árkád Üzletház egyik üzletében. A rabbival tartózkodó családtagoknak sikerült felvételt készíteni az elkövetőről, melynek alapján a Tett és Védelem Alapítvány jogsegélyszolgálatának közreműködésével feljelentést tettek a rendőrségen. A rendőrség példaértékű nyomozásának köszönhetően másnapra elfogták az elkövetőt és közösség tagja elleni erőszak vádjával gyorsított eljárás keretében továbbították az ügyet a Bíróságra. A BTK szerint, az ilyen cselekmények maximális büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A rabbi bántalmazásának hírére a közösségi médiában többezren ítélték el a támadást és fejezték ki együttérzésüket a rabbi családjával. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon, mint egy az immunrendszerét egészségesen tartó társadalomban az ilyen esetek a jövőben is egyöntetű elutasításra találnak.

fotó: TEV

DOLGOZZUNK KÖZÖSEN AZ ANTISZEMITIZMUS ELLEN

 

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) közleménye

Budapest, 2018. március 27. – A TEV felkéri a Mazsihiszt, hogy jöjjön vissza a TEV kuratóriumába, egyben intézkedjen, hogy a Mazsihisz nevében egyetlen vezetője se támogasson antiszemita politikai közösséget. Ennek érdekében tegyen arról, hogy Erdélyi Miklós ne képviselhesse a magyar zsidóságot.

Erdélyi Miklós, a hódmezővásárhelyi Mazsihisz vezetője elment a Jobbik kampánygyűlésére és ott felszólalt annak érdekében, hogy a körzetben élők Kiss Attilára szavazzanak.

Kiss Attila a magyar Parlamentben egy frakcióban szeretne ülni a Jobbik országos listáján 11. helyen lévő Gyöngyösi Mártonnal, aki szerint itt az idő, hogy – idézzük – „felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

Kiss Attila egy frakcióban szeretne ülni a Jobbik országos listáján 9. helyezett Fülöp Erikkel, akinek együttműködési megállapodása volt az „Érpataki modell” kiterjesztéséről Orosz Mihály Zoltán egykori, mára megbukott polgármesterrel.

Kiss Attila egy frakcióban szeretne ülni a Jobbik országos listáján 10. helyen álló Janiczak Dávid alelnökkel, aki Hitler-hasonmással fotózkodott mosolyogva és polgármesteri kampányában azt ígérte: a Magyar Gárda segítségével dolgozik majd az ózdi közbiztonságon.

Kiss Attila egy frakcióban szeretne ülni az egykori skinhead-vezér Sneider Tamással, aki a Jobbik országos listáján most a hetedik helyen található és azt álltja, ha már kénytelen választani, akkor inkább legyen muszlim munkatársa, mint zsidó.

Kiss Attila azzal a Jakab Péterrel szeretne egy frakcióban ülni, aki a Jobbik országos listjának 15. helyéről megy a Parlamentbe, és aki teljes harci díszben grasszált a miskolci számozott utcákon – és más elszegényedett településeken -, “ingyenes telepfelszámolást”, azaz érpataki modellt sürgetve.

Hogy ki mindenki mással akar Kiss Attila együtt harcolni? A sort hosszan folytathatnánk, de most csak azok közül hoztunk példákat, akik a párt elnökének, Vona Gábornak döntése alapján 2018-ban az első tizenöt legmeghatározóbb jobbikos képviselő közé bekerültek. Ezek az emberek soha nem kértek bocsánatot mondataikért, soha nem bánták meg bűneiket, ahogy a párt elnöke is csak annyit tudott mondani egykori zsidózásairól és Parlament-nyitó fasiszta Gárda-mellényéről, hogy önazonos volt az akkori önmagával. Mindeközben a Jobbik alelnöke, Toroczkai László még néhány napja is egy lengyel szélsőjobboldali tüntetésen szónokolt.

A Jobbik egy olyan szélsőjobboldali politikai közösség, melynek vezetője a nyilvánosság felé eltüntetné a szélsőjobboldali ismertető jegyet, befelé azonban meghagyja pártjában a szélsőjobboldali politikusokat. Vona Gábor keresi tisztázatlan irányú politikájához azokat, akik legitimálják őt. Ehhez a legnagyobb nyereség, ha meg tudja magának szerezni a zsidóság bármely vezetőjét. Erdélyi Miklós személyében most ez sikerült is. A kérdés már csak az, hagyja-e a Mazsihisz, hogy Erdélyi Miklós képviselje a magyar zsidóságot.

A Tett és Védelem Alapítvány minden erejével azért küzd, hogy marginálissá váljanak a szélsőjobboldaliak a magyar közéletben. A TEV ebben együtt kíván dolgozni a Mazsihisszel, várja a szervezetet vissza az Alapítvány kuratóriumába. Egyben kéri a Mazsihiszt, tegyen határozott lépéseket annak érdekében, hogy a zsidóságot senki olyan ne képviselhesse, aki egy antiszemita párt támogatójaként tűnik fel a nyilvánosságban

Náci-e vagy?

Idén ismét megrendezték szélsőjobboldali csoportok a Becsület Napja elnevezésű megemlékezésüket. Egyrészt szomorú, hogy 73 évvel a II. világháború befejezése után még mindig szélsőjobbos csoportok működnek és működhetnek Magyarországon, másrészt viszont fontos látni, hogy jelentőségük és lehetőségeik nagymértékben csökkentek az elmúlt időszakban.

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava

Mire is emlékeznek ezek az emberek? Hivatalosan a megszálló német hadsereg kétségbeesett akciójára, amivel a körülzárt Budapesten, egészen pontosan a Várban rekedt csapatok próbáltak eljutni az addigra már jóval nyugatabbra húzódó frontvonalig. A hadmozdulatban 14.000 német és 2.000 magyar katona, illetve 2.500 nyilas és civil vett részt, a Vár ostroma és a kitörés során 20.000 katona pusztult el. Túlnyomó részük ugyanúgy áldozata volt a háborúnak, mint a Don kanyarban meghalt több mint 100.000 ember. Áldozatuk – mely kizárólag a náci Németország céljainak érdekében történt – azonban értelmetlen volt. Az az értelmezés is hamis, hogy a lemészárlással egyenértékű kapituláció helyett volt szükség a kitörésre, hiszen tudott, hogy kitörésben részt nem vevő csapattöredékek nagy része rendezetten hadifogságba került. Egyes értelmezések szerint a kitörésre parancsot adó vezetés a saját menekülését kívánta ezzel fedezni, de ezzel is kudarcot vallottak. A Budapest védelmének irányításával megbízott Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer és Hindy István vezérezredes is megadta magát, miután nem sikerült az Ördög-árok csatornáin keresztül megkísérelt szökésük.

Véleményünk szerint kell emlékezni az áldozatokra. Azokra is, akik Budapest ostroma során katonaként haltak meg, de a polgári áldozatokra is. A kérdés inkább az, hogy kiknek és hogyan. Hogy mennyire nem egyszerű az emlékezet, azt jól mutatja Cseh Tamás megrázó dalának és az alatta olvasható, a művet teljesen félreértő és félre magyarázó kommenteknek a disszonanciája is.

De még ennél is szörnyűbb az áldozatok emlékét sértő azon értelmezés, amit a szélsőjobb immáron 12 éve próbál sulykolni. Ők ugyanis összemossák a felelősöket és az áldozatokat, ugyanúgy hősnek mondják a kitörésben résztvevő kiskatonákat és a tízezreket értelmetlen halálba küldő parancsot kiosztó vezetőket.

A szélsőjobboldali rendezvény az első időkben, az azóta más módon is hírhedté vált Györkös Istvánhoz és a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezetéhez fűződött, mely „hőskornak” a 1999-es Viking Klubban történt verekedés vetett véget, aminek következtében több embert elítéltek. A résztvevők attitűdjét jól mutatja, hogy egyikük védője, Grespik László azzal próbálta bizonyítani az eljárásban résztvevő bíró elfogultságát, hogy feltételezett zsidó származása iránt érdeklődött.

Györkös és az MNA után a később feloszlatott Vér és Becsület Egyesület vette át a kezdeményezést, majd különböző, de ideológiailag hasonló formációk vitték tovább a „lángot”. Így például a Betyársereg, aminek vezetője, Tyirityán Zsolt még az MNA-ban kezdte „karrierjét”, a Pax Hungarica nevű informális csoport, ami Szálasi és a nyilas párt eszmei örökösének tekintett magára vagy éppen a beszédes nevű Hungaria Skins, valamint a Jobbik-közeli Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, melynek a vezetője idén például beszédet is mondott.
A megemlékezésnek néhány éve része lett a teljesítménytúrák hivatalos programjába is bekerült Kitörés túra is.

A szervezők szándéka egyértelmű: egy társadalmilag kívánatos szabadidős tevékenység leple alatt próbálják fogyaszthatóvá tenni saját szélsőséges eszmeiségüket és így kívánják valamennyire legitimmé tenni a hamis emlékezetpolitikájukat. A túrázók nagy része valószínűleg nincs is tisztában azzal, hogy milyen ideológiát legitimálnak a részvételükkel.

A társadalom immunrendszere ugyanakkor működik. Az idei rendezvényt már úgy hirdették meg a szervezők, hogy azon nem tűrnek el horogkeresztet vagy SS-rúnát viselő résztvevőket. Nyilván nem önszántukból hozták meg ezt a döntést, hiszen a korábbi években nem volt ezzel gondjuk, annál inkább a hatóságoknak: több eljárás is indult két éve a budapesti és a székesfehérvári rendezvényen látható önkényuralmi jelképek miatt, illetve komoly büntetést kapott Tyirityán Zsolt, a Betyársereg és az Erő és Elszántság vezetője, amiért beszédében a Waffen-SS-t éltette.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs már dolgunk ezekkel az ideológiákkal, de úgy véljük, az irány jó. A társadalomnak csak kis része tekinthető affektív, zsigeri antiszemitának. Velük nincs sok dolgunk, itt a cél az, hogy belássák, a nézeteikkel szemben nincsen tolerancia, náci szimbólumaik a demokratikus társadalomban tűrhetetlenek, minden ezirányú cselekedetükre pedig a jogalkalmazás fog hatékony választ adni.

A fontosabb feladatunk azokkal van, akik a tudáshiányból fakadóan nem képesek felmérni ezen beteg eszmék veszélyeit, erre pedig a leghatékonyabb út az oktatás, az ismeretterjesztés. A Tett és Védelem Alapítvány elsődleges célja, hogy megfelelő képzési formákkal biztosítsa, hogy a kirekesztő ideológiák soha többé ne erősödhessenek meg a magyar társadalomban, a politikai vezetésnek pedig fontos feladata kell, hogy legyen megfelelő emlékezetpolitikával annak biztosítása, hogy azok, akik a XX. század áldozataira emlékezni kívánnak, ne ordas eszmék támogatásával tehessék ezt meg.

Tett és Védelem Alapítvány

„A gázkamrák csak turistáknak készült látványosságok” – A TEV akciója nyomán 121 antiszemita, holokauszt-tagadó videóból 63-at már eltávolított a YouTube

A Tett és Védelem Alapítvány tavaly ősszel kampányt indított a közösségi médiában található gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítása érdekében. A YouTube munkatársai nyitottak voltak a kezdeményezésre, és a TEV által bejelentett anyagok felét már levették a videó megosztó oldalról. Sajnálatos módon azonban még mindig tucatnyi, magyar felirattal ellátott, vagy magyar nyelvű hazug, antiszemita, holokauszt-tagadást megvalósító tartalom érhető el a világ legnagyobb videómegosztó oldalán.

Az elmúlt évek negatív fejleményei – a terrorcselekmények számának növekedése, az antiszemitizmus erősödése, az irányított dezinformációs kampányok – ráirányították a figyelmet a közösségi médiában elérhető jogszabálysértő tartalmak elleni hatékony fellépés szükségességére. A gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet az európai döntéshozók kiemelt feladatnak tekintik. Ennek eredményeképpen született meg az Európai Bizottság és az informatikai vállalatok közösen elfogadott magatartási kódexe.

Az önszabályozásra építő kódex fontos szerepet szán azoknak a civil partnerszervezeteknek is, amelyek monitorozzák a közösségi médiában fellelhető tartalmakat, és bejelentéseikkel segítenek a jogsértő anyagokat azonosítani. Az informatikai vállalatok adatszolgáltatással és a bejelentéssel kapcsolatos tájékoztatással ösztönzik a szakértőket a bejelentések benyújtására.

A szigorú büntetésekkel fenyegetett informatikai vállalatoknak alapvető érdeke, hogy a hatástanulmányok visszaigazolják az önszabályozó munka eredményességét. A magatartási kódex alapján kialakult gyakorlatot az olyan társadalmi szervezetek tudják leginkább hitelesíteni, amelyek aktívan részt vesznek a sértő tartalmak bejelentésében és „megbízható bejelentőknek” számítanak.

A Tett és Védelem Alapítvány arra törekszik, hogy partneri kapcsolatot alakítson ki a közösségi médiát működtető informatikai vállalatokkal. Ennek érdekében nagyszámú, hiteles bejelentést továbbított a YouTube felé olyan magyar nyelvű vagy magyar felirattal ellátott antiszemita tartalmakról, amelyek a zsidósággal szembeni gyűlöletre uszítanak vagy tagadják a holokausztot.

Az elmúlt három hónapban összesen 121 videót jelentett az Alapítvány a YouTube munkatársainak, melyből 63 videó már nem elérhető. A Tett és Védelem Alapítvány a következő hónapokban tovább folytatja ezt a munkát annak érdekében, hogy segítsen megtisztítani a közösségi médiát a gyűlölködő és uszító anyagoktól.

Az eltávolított videók között szerepel többek között Ágoston Tibor, Jobbikos képviselő beszéde is, melyben láthatóan szándékosan a „hollo-kamu” szót használja, illetve elmondja, a holokauszt 6 millió zsidó áldozatával kapcsolatban, hogy biztosan nem 6 millió a pontos szám, annál jóval kevesebb, de amennyiben igaz lenne az adat, „az lenne csak a jó”.

Sajnos továbbra sem kerültek eltávolításra – a TEV bejelentésének ellenére sem – olyan, esősorban külföldi, angol nyelvű tartalmak, mint például David Cole angol „történész” holokausztcáfoló dokumentumfilmje, melyben olyan elfogadhatatlan megállapítások vannak, magyar felirattal ellátott módon megjelenítve melyek szerint „kevés bizonyíték van a holokausztra” vagy „a gázkamrákat csak a turistáknak mutogatják Auschwitzban, valójában hamis, a háború után építettek a lengyelek.”

„A Tett és Védelem Alapítvány elkötelezett annak érdekében, hogy az ehhez hasonló, a holokauszt-tagadást megvalósító tartalmak eltűnjenek a közösségi média terekből, ennek érdekében folytatjuk a megkezdett munkát, és bízunk abban, hogy a Google (YouTube) illetékesei is partnerek lesznek ebben a jövőben is” – mondta Szalai Kálmán, a szervezet titkára.

 

Forródrót

Ha Önt

  • zsidósága miatt hátrány érte
  • antiszemita jelenséget látott, hallott
  • horogkeresztet, SS-ruhát, nyilaskeresztet vagy más fasiszta-náci szimbólumot észlelt
  • holokauszttagadó vagy –relativizáló közbeszéddel találkozott

forduljon hozzánk bizalommal! Teljeskörű jogsegélyt, tanácsadást biztosítunk, szükség esetén az illetékes hatóságok felé eljárunk!

0-24 hívható Antiszemitizmus forródrót:

+36 1 510 0000

online bejelentő:

http://tev.hu/jogsegely/#online-bejelent

facebook bejelentő:

https://www.facebook.com/TEVAlapitvany

 

Horthy Miklósról – tárgyszerűen

A Horthy Miklós Emléktársaság szervezésében 2018. február 11-én délelőtt úgynevezett „emlék-istentisztelet” tartottak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmával a – Szabadság téri Református Egyházközség által fenntartott – Hazatérés templomában. A Tett és Védelem Alapítvány önkéntesei az egykori zsidótörvények szövegeit tartalmazó kiadványt osztottak ki az érdeklődőknek. „Egyes tévhitekkel szemben az antiszemita törvények nemcsak a Horthy-korszak végére voltak jellemzők, hanem szellemiségük áthatotta a rendszert, a Numerus Clausustól az egyre keményebb faji törvényekig” – emelte ki Szalai Kálmán, a TEV titkára a sajtónak tett nyilatkozatában.

A Tett és Védelem Alapítvány hisz abban, hogy a történelmi ismerethiány az egyik legfőbb oka mindennemű kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásnak, illetve az arra méltatlan, egykori közéleti személyek rehabilitálását célzó kezdeményezéseknek is. A szervezet ebből a gondolatból kiindulva készített el a „kormányzó lelki üdvösségéért tartandó emlék-istentisztelet” idejére egy hiánypótló kiadványt. A Szabadság téren vasárnap délelőtt a három zsidótörvény (1938. évi XV. törvénycikk, 1939. évi IV. tc., 1941. évi XV. tc.) illetve az ezeket megalapozó numerus clausus (1920. évi XXV. tc., mely a zsidó származású diákok felsőoktatási intézményekbe történő bejutását korlátozta) pontos szövegeit tartalmazó, több mint 20 oldalas kiadványt osztottak ki.

Szalai Kálmán elmondta: a Tett és Védelem Alapítvány bízik benne, hogy a korszak négy jellegzetes jogszabályának szöveghű megismerése közelebb vihet Horthy Miklós és az általa fémjelzett kor pontosabb megismeréséhez. Az egykori kormányzó munkásságának ezen részének tárgyszerű bemutatásával tisztább képet kaphat mindenki a két világháború közötti évtizedek magyar történelméről. A második világháború és a holokauszt során többszázezer zsidó és nem zsidó honfitársunk vesztette életét, így a Tett és Védelem Alapítvány meggyőződéssel vallja, hogy a mindezt megelőző, ehhez vezető időszak szöveghű dokumentumai megérdemlik a figyelmet.

A kiadványunkat itt találja, további képeket a Facebook-oldalunkon nézhet meg.

Az eseményről a 168 Óra készített egy rövid videót:

 

Nyílt levél az Echo Tv vezérigazgatójának

A Tett és Védelem Alapítvány nem először kénytelen Varga-Bíró Tamással foglalkozni. Ezúttal nyílt levélben fordult alapítványunk az Echo TV vezetőjéhez.

 

ECHO HUNGÁRIA TV

Vezérigazgató részére!

 

Tisztelt Farkas-Rylewsky Boglárka!

 

A Tett és Védelem Alapítvány az alábbiak tárgyában kénytelen a tisztelt Médiaszolgáltatóhoz fordulni.

Alapítványunk, mint a magyarországi zsidó identitás védelmét maga elé célul kitűző civil szervezet létrejötte óta igyekszik minden törvényes eszközt megragadni az antiszemitizmussal szembeni hatékony fellépés érdekében.  Megítélésünk szerint ezen cselekvés során mind a mindenkori kormánynak, mind a zsidó közösségnek, mind az egyes véleményformálók és közszereplőknek megvan a saját felelősségi köre és a feladata. Ez utóbbiak tekintetében általános elvárás kell, hogy legyen, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdését, mint a társadalom egészét fenyegető betegséget közelítsék meg. Éppen ezért összeférhetetlennek tartanánk a polgári értékrendet közvetíteni kívánó televízió céljaival, ha olyan személy kapna rendszeresen adásidőt, akit szélsőjobboldali körökben ünnepelnek, többek között a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt.

Az Echo TV-ben rendszeres szólási lehetőséghez jutó Varga-Bíró Tamás többek között a kuruc.info nevű neonáci hírportálon igyekezett úgy beállítani a holokausztot, mint a zsidó világösszeesküvés egy kirakós darabját, mellyel nem mást tett, mint a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtás bűnét igyekezett relativizálni. Amikor 2012-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, akkor éppen az ilyen jellegű magatartást nyilvánította bűncselekménynek.

Meggyőződésünk szerint Varga-Bíró Tamás méltatlanná vált bárminemű közszereplésre azután, hogy énekes-dalszerzői munkássága során a Soá áldozatain gúnyolódott, egyúttal nyilvánosan kétégbe vonta azon genocídium megtörténtét, melynek 600 ezer magyar zsidó esett áldozatul. A magyarországi hatályos törvényekre és a szolgáltatók ezzel összhangban lévő magatartási kódexeire hivatkozva kezdeményeztük a szolgáltatóknál a videómegosztókon található, Varga-Bíró Tamás holokauszton és a magyar zsidó életen gúnyolódó kép- és hanganyagainak elérhetetlenné tételét és törlését.

Hisszük, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem leghatékonyabb fegyvere maga az oktatás. Szélesebb kontextusba helyezve éppen ezért nem engedhető meg, hogy a nemzeti összetartozás értékrendjét közvetíteni akaró médiafelületen olyan személy jelenjen meg, aki a gyűlölködő megnyilvánulásaival éppen ezen együvé tartozás szövetét igyekezett roncsolni; aki a népirtás áldozatain való gúnyolódással tudatosan szembehelyezte magát a polgári és nemzeti értékrenddel. Ahogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor fogalmazott „soha nem fogunk tolerálni semmiféle antiszemita megközelítést bármely problémával kapcsolatban”.

Ennek szellemében javasoljuk az Echo TV döntéshozói számára, hogy a jövőben tartózkodjanak Varga-Bíró Tamás bármilyen formában történő szerepeltetésétől.

Budapest, 2018. január 4.

Tisztelettel:

Szalai Kálmán

titkár

Tett és Védelem Alapítvány

Zsidózás után most cigányozással néppártosodik a Jobbik?

Ágoston Tibor a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője 2014. december 12-i holokauszttagadó bűncselekménye miatt, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) feljelentése nyomán 750.000 Ft pénzbüntetést kapott. A képviselő pár napja a romákkal szemben is őszintén állást foglalt: azt javasolta, hogy a rászoruló cigány gyerekeket ne az Arany János Tehetséggondozó Programmal, hanem a nyilvánvalóan fiktív „Rostás Winnetou” felzárkóztató programmal támogassák.

A debreceni önkormányzat jobbikos képviselője a városi közgyűlés legutóbbi ülésén nem volt hajlandó megszavazni egy roma származású fiatal ösztöndíját. Felszólalásában kijelentette: „Hogyha egyszer azt mondjuk, hogy Arany János Tehetséggondozó Program, akkor az a tehetségekről gondoskodjon, és nem olyanokról, akiknek esélyt akarunk adni arra, hogy majd megmutassa, hogy ő tehetséges-e vagy nem. Vagy pedig csináljunk egy olyan programot, aminek mondjuk Rostás Winnetou lesz a neve, és felzárkóztató program.”

A legközönségesebb, vulgáris és nyilvánvalóan védhetetlen rasszizmussal kapcsolatban a néppártosodás útját keresgélő Jobbik hivatalos nyilatkozata szerint a párt nem ismer Rostás Winnetou Programot, így nem tudják, mire gondolt debreceni képviselőjük. Dr. Papp László polgármester egyébként azonnal elítélte a jobbikos képviselő felszólalását, és visszautasította az etnikai megközelítést. A hátrányos helyzetű gyerekek támogatásáról szóló javaslatot végül 29 igen és a jobbikos nem mellett fogadta el a közgyűlés.

A TEV határozottan tiltakozik Ágoston Tibor debreceni, jobbikos képviselő minden rasszista megnyilatkozása és annak mérgező hatásának terjesztése ellen, akár a zsidóságot, akár a romákat érinti épp. Az a politikus, aki kirekesztő, rasszista és történelemtagadó kijelentései miatt súlyos jogi és anyagi szankciókkal szembesült, de láthatóan ez sem tudja a rasszista kijelentésektől legalább a társadalmi normakövetés miatt visszatartani, a TEV álláspontja szerint nem méltó a képviselői pozícióra.

Nem ez az első eset, hogy Ágoston Tibor szélsőséges kijelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Korábban olyan posztot tett közzé a Facebook oldalán, mely szerint valójában a cionisták szervezték meg a zsidók deportálását, míg egy 2014. január 12-én tartott nyilvános rendezvényen – szándékos nyelvbotlásként – holokamunak nevezte a holokausztot. A kijelentés miatt a TEV feljelentést tett, és végül a Debreceni Járásbíróság megállapította a Jobbik képviselőjének bűnösségét holokauszt-tagadás ügyében, melyet a másodfokú tárgyalás két évvel később helyben hagyott. Ekkor 750 000 Ft büntetésre ítélték a képviselőt, melyet 50 ezer forintos havi részletekben is törleszthet, ám ha egy befizetést elmulaszt, úgy fogházban letöltendő elzárás várna rá.

Miután több hazai médium is beszámolt Ágoston Tibor újabb rasszista megnyilvánulásáról, a debreceni Jobbik bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít az ügyben. A TEV álláspontja szerint a kérdés leginkább az, hogy miért maradhattak a Jobbikon belül következmények nélkül Ágoston eddigi holokauszttagadó kijelentései. Ha az elmarasztaló bírósági ítélet ellenére a mai napig a Jobbik tagja és képviselője lehetett a szélsőséges politikus, akkor joggal lehet levonni azt a következtetést, hogy a „cukiság” és a „néppártosodás” álarca mögött ugyanaz a rasszista párt vicsorog, amelyet korábban megismert az ország, mindezt pedig hanukai üdvözletek cinikus elküldése egy pillanatig sem tudja elfeledtetni.