Nyílt levél az Echo Tv vezérigazgatójának

A Tett és Védelem Alapítvány nem először kénytelen Varga-Bíró Tamással foglalkozni. Ezúttal nyílt levélben fordult alapítványunk az Echo TV vezetőjéhez.

 

ECHO HUNGÁRIA TV

Vezérigazgató részére!

 

Tisztelt Farkas-Rylewsky Boglárka!

 

A Tett és Védelem Alapítvány az alábbiak tárgyában kénytelen a tisztelt Médiaszolgáltatóhoz fordulni.

Alapítványunk, mint a magyarországi zsidó identitás védelmét maga elé célul kitűző civil szervezet létrejötte óta igyekszik minden törvényes eszközt megragadni az antiszemitizmussal szembeni hatékony fellépés érdekében.  Megítélésünk szerint ezen cselekvés során mind a mindenkori kormánynak, mind a zsidó közösségnek, mind az egyes véleményformálók és közszereplőknek megvan a saját felelősségi köre és a feladata. Ez utóbbiak tekintetében általános elvárás kell, hogy legyen, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdését, mint a társadalom egészét fenyegető betegséget közelítsék meg. Éppen ezért összeférhetetlennek tartanánk a polgári értékrendet közvetíteni kívánó televízió céljaival, ha olyan személy kapna rendszeresen adásidőt, akit szélsőjobboldali körökben ünnepelnek, többek között a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt.

Az Echo TV-ben rendszeres szólási lehetőséghez jutó Varga-Bíró Tamás többek között a kuruc.info nevű neonáci hírportálon igyekezett úgy beállítani a holokausztot, mint a zsidó világösszeesküvés egy kirakós darabját, mellyel nem mást tett, mint a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtás bűnét igyekezett relativizálni. Amikor 2012-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, akkor éppen az ilyen jellegű magatartást nyilvánította bűncselekménynek.

Meggyőződésünk szerint Varga-Bíró Tamás méltatlanná vált bárminemű közszereplésre azután, hogy énekes-dalszerzői munkássága során a Soá áldozatain gúnyolódott, egyúttal nyilvánosan kétégbe vonta azon genocídium megtörténtét, melynek 600 ezer magyar zsidó esett áldozatul. A magyarországi hatályos törvényekre és a szolgáltatók ezzel összhangban lévő magatartási kódexeire hivatkozva kezdeményeztük a szolgáltatóknál a videómegosztókon található, Varga-Bíró Tamás holokauszton és a magyar zsidó életen gúnyolódó kép- és hanganyagainak elérhetetlenné tételét és törlését.

Hisszük, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem leghatékonyabb fegyvere maga az oktatás. Szélesebb kontextusba helyezve éppen ezért nem engedhető meg, hogy a nemzeti összetartozás értékrendjét közvetíteni akaró médiafelületen olyan személy jelenjen meg, aki a gyűlölködő megnyilvánulásaival éppen ezen együvé tartozás szövetét igyekezett roncsolni; aki a népirtás áldozatain való gúnyolódással tudatosan szembehelyezte magát a polgári és nemzeti értékrenddel. Ahogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor fogalmazott „soha nem fogunk tolerálni semmiféle antiszemita megközelítést bármely problémával kapcsolatban”.

Ennek szellemében javasoljuk az Echo TV döntéshozói számára, hogy a jövőben tartózkodjanak Varga-Bíró Tamás bármilyen formában történő szerepeltetésétől.

Budapest, 2018. január 4.

Tisztelettel:

Szalai Kálmán

titkár

Tett és Védelem Alapítvány

Zsidózás után most cigányozással néppártosodik a Jobbik?

Ágoston Tibor a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője 2014. december 12-i holokauszttagadó bűncselekménye miatt, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) feljelentése nyomán 750.000 Ft pénzbüntetést kapott. A képviselő pár napja a romákkal szemben is őszintén állást foglalt: azt javasolta, hogy a rászoruló cigány gyerekeket ne az Arany János Tehetséggondozó Programmal, hanem a nyilvánvalóan fiktív „Rostás Winnetou” felzárkóztató programmal támogassák.

A debreceni önkormányzat jobbikos képviselője a városi közgyűlés legutóbbi ülésén nem volt hajlandó megszavazni egy roma származású fiatal ösztöndíját. Felszólalásában kijelentette: „Hogyha egyszer azt mondjuk, hogy Arany János Tehetséggondozó Program, akkor az a tehetségekről gondoskodjon, és nem olyanokról, akiknek esélyt akarunk adni arra, hogy majd megmutassa, hogy ő tehetséges-e vagy nem. Vagy pedig csináljunk egy olyan programot, aminek mondjuk Rostás Winnetou lesz a neve, és felzárkóztató program.”

A legközönségesebb, vulgáris és nyilvánvalóan védhetetlen rasszizmussal kapcsolatban a néppártosodás útját keresgélő Jobbik hivatalos nyilatkozata szerint a párt nem ismer Rostás Winnetou Programot, így nem tudják, mire gondolt debreceni képviselőjük. Dr. Papp László polgármester egyébként azonnal elítélte a jobbikos képviselő felszólalását, és visszautasította az etnikai megközelítést. A hátrányos helyzetű gyerekek támogatásáról szóló javaslatot végül 29 igen és a jobbikos nem mellett fogadta el a közgyűlés.

A TEV határozottan tiltakozik Ágoston Tibor debreceni, jobbikos képviselő minden rasszista megnyilatkozása és annak mérgező hatásának terjesztése ellen, akár a zsidóságot, akár a romákat érinti épp. Az a politikus, aki kirekesztő, rasszista és történelemtagadó kijelentései miatt súlyos jogi és anyagi szankciókkal szembesült, de láthatóan ez sem tudja a rasszista kijelentésektől legalább a társadalmi normakövetés miatt visszatartani, a TEV álláspontja szerint nem méltó a képviselői pozícióra.

Nem ez az első eset, hogy Ágoston Tibor szélsőséges kijelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Korábban olyan posztot tett közzé a Facebook oldalán, mely szerint valójában a cionisták szervezték meg a zsidók deportálását, míg egy 2014. január 12-én tartott nyilvános rendezvényen – szándékos nyelvbotlásként – holokamunak nevezte a holokausztot. A kijelentés miatt a TEV feljelentést tett, és végül a Debreceni Járásbíróság megállapította a Jobbik képviselőjének bűnösségét holokauszt-tagadás ügyében, melyet a másodfokú tárgyalás két évvel később helyben hagyott. Ekkor 750 000 Ft büntetésre ítélték a képviselőt, melyet 50 ezer forintos havi részletekben is törleszthet, ám ha egy befizetést elmulaszt, úgy fogházban letöltendő elzárás várna rá.

Miután több hazai médium is beszámolt Ágoston Tibor újabb rasszista megnyilvánulásáról, a debreceni Jobbik bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít az ügyben. A TEV álláspontja szerint a kérdés leginkább az, hogy miért maradhattak a Jobbikon belül következmények nélkül Ágoston eddigi holokauszttagadó kijelentései. Ha az elmarasztaló bírósági ítélet ellenére a mai napig a Jobbik tagja és képviselője lehetett a szélsőséges politikus, akkor joggal lehet levonni azt a következtetést, hogy a „cukiság” és a „néppártosodás” álarca mögött ugyanaz a rasszista párt vicsorog, amelyet korábban megismert az ország, mindezt pedig hanukai üdvözletek cinikus elküldése egy pillanatig sem tudja elfeledtetni.

Törvénytelenül működik a Hóman Alapítvány

Legalább másfél éve törvénytelenül működik a nyilas parlament politikusáról elnevezett Hóman Bálint Alapítvány

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) még 2015-ben hívta fel a Fejér Megyei Főügyészség figyelmét arra, hogy a Székesfehérváron bejegyzett Hóman Bálint Alapítvány egy a nyilas rendszer kiépítésben vezető szerepet betöltő személy nevét viseli. Ezt követően, a Székesfehérvári Törvényszék az MTA állásfoglalását is kikérve, 2016. augusztusában felszólította az Alapítványt a névváltoztatásra Erre azonban az elmúlt másfél évben sem került sor, így a szervezet jelenleg zavartalanul, egy a nyilas parlamentben is tevékenykedő politikus nevét viselve működik. Mindez a TEV szerint elfogadhatatlan, ezért újra a Főügyészséghez fordult annak érdekében, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot.

A Tett és Védelem Alapítvány 2015. decemberi beadványában felhívta a Fejér Megyei Főügyészség figyelmét arra, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány a civil szervezetek nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény tiltó rendelkezését sértve az elnevezésében olyan személy nevét szerepelteti, aki a XX. századi önkényuralmi nyilas rendszer kiépítésben és fenntartásában vezető szerepet töltött be.

A jogalkotói akarat szerint egyébként 2013. január 1-től már semmilyen körülmények között nem tűrhető el Magyarországon, hogy a civil szervezetek elnevezésében olyan személyek szerepeljenek, akik a fenti kritériumnak megfelelnek, a már bejegyzett szervezeteknek – mint amilyen a Hóman Alapítvány is – 2014. január 1-ig adott haladékot nevük megváltoztatására.

A Főügyészség a TEV beadványát követően a Székesfehérvári Törvényszék előtt kezdeményezte, hogy a bíróság az Alapítvány nevében szereplő személlyel kapcsolatban kérje ki az MTA állásfoglalását. A Magyar Tudományos Akadémia 2016. júliusában írásban is megerősített álláspontja világos volt: Hóman Bálint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában vezető szerepet töltött be. Pár héttel később, 2016. augusztus 11-én a Székesfehérvári Törvényszék felhívta az Alapítványt a névváltoztatásra, amire azonban a mai napig nem került sor.

A TEV álláspontja alapján teljességgel érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a vonatkozó törvény meghozatalát követő öt évvel, a névmódosítási kötelezettség lejárát követő négy évvel, és az MTA állásfoglalását követő közel másfél évvel a Hóman Bálint Alapítvány zavartalanul viseli egy a nyilas parlamentben is képviselőként tevékenykedő politikus nevét.

A TEV most arra kérte a törvényességi ellenőrzést gyakorló, és törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztésére jogosult Fejér Megyei Főügyészséget, hogy kérelmezőként a törvényben foglaltaknak érvényt szerezzen, számolja fel a jogsértő állapotot.

A civil szervezetekre vonatkozó, fentebb idézett törvény alapján egy ilyen egyértelmű esetben a jogszabály 71/G. § (2) e) pontja alapján a bíróságnak lehetőség van akár a szervezet megszüntetésére is. A TEV álláspontja szerint, mivel az Alapítvány láthatólag szándékos törvénysértést követ el immáron közel másfél éve, akár a szervezet megszüntetése is reális alternatíva lehet.

Holokauszttagadás – technikai okok miatt megtűrve?

A Tett és Védelem Alapítványt (TEV) üdvözli a Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn nyilvánossá váló döntését, mely szerint nem jogerős ítéletében 300 óra közérdekű munkára ítélte azt a férfit, akit egy nyilvános beszédében elhangzottak miatt Holokauszttagadással vádoltak meg. A szervezet ugyanakkor problémásnak látja, hogy egy szélsőséges gondolatokat terjesztő oldal, a kuruc.infó „Holokamu” nevű aloldalát, mely kifejezetten Holokauszttagadó írások közzétételére „szakosodott” a mai napig nem sikerült elérhetetlenné tenni, technikai problémákra hivatkozva.

2012-ben a XIV. kerületi 56-osok terén a “Horthy Miklós kormányzó becsületéért” címmel meghirdetett nyilvános demonstráción olvasott fel olyan össze nem függő idézeteket a most elítélt férfi, melyekkel azt próbálta igazolni, hogy nem volt Holokauszt. A megismételt eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat nem jogerős ítéletében bűnösnek mondta ki, és 300 óra közérdekű munkára ítélte. A TEV üdvözli a döntést, és mindent meg fog tenni a jövőben is annak érdekében, hogy a Holokauszt borzalmait tagadó eszmék ne terjedhessenek hazánkban.

Ezzel a céllal összefüggésben a TEV, még 2013-ban tett feljelentést, melynek célja a kuruc.infó nevű szélsőséges eszméket hirdető portál „Holokamu” aloldalának elérhetetlenné tétele volt. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség kezdeményezte is az aloldal végleges hozzáférhetetlenné tételét a nemzetiszocialista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának bűntette miatt, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. június 11-i jogerős döntésével elrendelte az elérhetetlenné tételt.

Mivel a portál szervere az Amerikai Egyesült Államokban található, így a bíróság jogsegély keretében az Igazságügyminisztérium közvetítésével megküldte a kérést az USA illetékes szervének. Tekintettel arra, hogy a jogsegélyben kért elérhetetlenné tétel nem vezetett eredményre, a Bíróság értesítette a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a kuruc.info „Holokamu” aloldalának végleges elérhetetlenné tételéről.

A Bíróság éa az NMHH között lezajlott többszöri levélváltás eredményeként annyit sikerült tisztázni, hogy technikai problémák miatt nem képes a Hatóság az aloldal elérhetetlenné tételére. Ugyan az NMHH-nál azóta megvalósult technikai fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg már megoldható lenne az aloldal elérhetetlenné tétele, azonban ez is csak azokban az esetekben, amikor nem a főoldalról kattint valaki a holokauszttagadó tartalmakra, máskülönben az egész oldal válna elérhetetlenné.

A TEV álláspontja szerint jogerős Bírósági ítélet végrahajtására meg kell találnia az állami szerveknek azt a megoldást, mely megnyugtatóan pontot tehet az 5 éve zajló ügy végére. Megengedhetetlen az a helyzet, melyben mindenfajta jogkövetkezmény nélkül lehet jogerős bírósági ítéleteket kijátszani és azok végrehajtását homályos technikai nehézségekre való hivatkozással elodázni.

Minimálisan csökkent az antiszemita gyűlöletcselekmények száma Magyarországon – többségben a férfi elkövetők

2017. első félévi jelentés

2017. első hat hónapjában a Tett és Védelem Alapítvány összesen 18 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosított hazánkban. Ezek közül 2 esetben rongálást és 16 esetben gyűlöletbeszédet követtek el. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva ez minimális csökkenést jelent: 2016-ban 23 eseményt regisztráltunk. Nemzetközi összehasonlításban is érdemes megvizsgálni a hazai adatokat. Nagy-Britannia tekintetében például kiugróan magasak a számok: az azonos időszakra eső antiszemita gyűlöletcselekmények száma 2016-ban 557, míg 2017-ben már 767 volt, ami azt jelenti, hogy negyvenkétszer több ilyen eset történt a szigetországban, mint Magyarországon. Ezzel szemben Franciaországban csökkenést láthatunk, de még így is ijesztően magasak a számok: 2015 első hat hónapjában 565, míg tavaly 295 esetet regisztráltak ebben az időszakban. Visszatérve a hazai adatokra, a nemek szerint eloszlásban egyértelmű, hogy az antiszemita bűncselekmények kapcsán a férfi elkövetők vannak túlsúlyban. 18-ból 8 esetben nem derült ki az elkövető neme, ugyanakkor 9 esetben férfi és csupán egy alkalommal volt női tettes.

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) havi rendszerességgel, szakmailag megalapozott módon figyeli a magyar közéleti eseményeket, a különböző médiumokat, és azonosítja az antiszemita megnyilvánulásokat és cselekedeteket. A csatolt féléves jelentésben a 2017. januártól júniusig terjedő időszak monitoring tevékenységének részletes eredményei láthatóak. A felmérés módszertana az Európában használt EBESZ normákkal összhangban került kialakításra. (További információ a csatolt elemzés „Módszertan” c. fejezetében.) Korábbi éves és havi jelentéseinket is megtalálja honlapunkon.

Aljas antiszemita uszítás a római parti hoteltulajdonostól

A Római Partért Egyesület posztja

Római-partért Egyesület nevű – ártéri hoteltulajdonosokat tömörítő – szerveződés facebook oldalán osztott meg elképesztően aljas antiszemita uszítást a tervezett gát elleni tiltakozásul.

Érvek helyett azonban rosszemlékű, hetven évvel ezelőtti antiszemita toposzokat vettek elő, amellyel sikerült magukra haragítani még a követőiket is.

A római parti házak csillaggal való megjelölésével fenyegetőző hoteltulajdonos  előszeretettel oszt meg oldalán megbélyegző  tartalmakat.

Az ártérre épített szálloda tulajdonosa, Egri Gábor, az egyesület alelnöke ellenzi leginkább a gát megépítését, rosszízű és alaptalan párhuzamba állítva a gettófallal. A szálloda közvetlenül a parti sétányra épült, és árvízi szempontból a leginkább érintett épületek közé tartozik, annál is inkább, mivel nem gondoskodtak saját gát építéséről, töltésről  vagy betonfalról.

A jól bevált, ám mára szerencsére szalonképtelen zsidózás azonban ebben az esetben sem fogja helyettesíteni a stabil alapokon álló racionális döntéseket. Mindezeken túl a TEV jogi eljárást kezdeményez a a zsidó közösség méltósága elleni megnyilvánulás miatt.

Az egyesület adatai: http://www.helyicivil.hu/r/egyesulet-a-romai-partert-budapest
Fb oldala: http://www.helyicivil.hu/r/egyesulet-a-romai-partert-budapest

2016. évi egyszerűsített éves beszámoló

A Tett és Védelem Alapítvány 2016. évi egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági jelentése az alábbi linken olvasható:

2016. évi beszámoló

Nem változik a Jobbik: Elkészült a TEV antiszemita gyűlölet-cselekményekről és incidensekről szóló éves jelentése

Budapest – 2017. június 6. – A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) 2017-ben is elkészítette éves jelentését. Az antiszemitizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb feltétele a zsidóellenesség okainak pontos ismerete és az antiszemitizmus valódi elterjedtségének vizsgálata. A TEV fő célja ezért a kérdést övező ismerethiány felszámolása: az alapítvány havi rendszerességgel, nemzetközi standardokra alapozott módszertan mentén figyeli a magyar közéleti eseményeket, a politikai nyilvánosságot és a sajtót. A szervezet negyedik alkalommal mutatta be Washingtonban is a hazai antiszemitizmusról készített tanulmányát és éves monitoringjelentését. Az American Jewish Commitee (AJC) által szervezett magasszintű nemzetközi politikai és közéleti érdeklődésre számottartó globális zsidó érdekvédelmi platform rendezvénye idén június 4. és 6. között került megrendezésre.

Mike Whine (CST) és Szalai Kálmán (TEV)

Az AJC világfórumán Szalai Kálmán, a szervezet titkára képviselte a Tett és Védelem Alapítványt, aki az európai és tengerentúli vezetőkkel folytatott megbeszélései alkalmával beszámolt a Mediánnal közösen készített antiszemitizmus-kutatás eredményeiről, valamint a TEV által már negyedik alkalommal közreadott éves monitoringjelentés összefoglalójáról, melyet honlapján közzétesz. Az AJC világfóruma az európai zsidó szervezetekkel meglévő munkakapcsolatán túl lehetőséget biztosít a tengerentúli zsidó szervezetek és politikai szereplők vezetőinek tájékoztatására, információcserére és közös fellépések akcióterveinek előkészítésére.

Az éves összefoglalóban az antiszemita gyűlölet-cselekmények és incidensek, hírek havi bontású jelentésekben összegezve, illetve folyamatában is bemutatásra kerültek a TEV elemzésében. 2016-ban az alapítvány 48 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosított, melyeket legtöbb esetben a fővárosban követtek el, túlnyomó többségben férfiak, és leginkább olyan gyűlöletszervezetek tagjai, mint a Betyársereg vagy egyes futballszurkoló csoportok. A regisztrált cselekmények több mint háromnegyede gyűlölet-beszéd jellegű cselekménynek volt minősíthető, ezen kívül tíz megmozdulás a rongálás tárgykörébe esett. Az esetek nagy részében az áldozati, sértetti kör, a gyűlölet motiválta megnyilvánulások célpontja az általában vett zsidóság, mint vallási, felekezeti, etnikai kisebbségi csoport volt.
A Tett és Védelem Alapítvány minden évben egy jelentős, nyilvános érdeklődést kiváltó, kiemelt ügyet dolgoz fel esettanulmányában. A 2016-os évben azt a kérdést járta körbe a szervezet, hogy a Jobbik úgynevezett – kudarcosnak mutatkozó néppártosodási, törekvése következtében csökkent-e a szervezet antiszemita megnyilatkozásainak száma és az azokhoz kapcsolódó társadalmi benyomások változtak-e?

Megváltozott-e a Jobbik?

Az Alapítvány monitoring tevékenységének szakmai irányítási és felügyeleti feladatait végző Dr. Róna Dániel, politológus, a Corvinus Egyetem oktatója elmondta, a 2016-os év egyik legvisszásabb esetének a Jobbik hanukai üdvözlete tekinthető, így az Alapítvány fő kutatási anyaga is e köré szerveződött.
2016. december 29-én Vona Gábor Jobbik elnök és Mirkóczi Ádám szóvivő hanukai jókívánságokat küldött – többek között – Köves Slomónak, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbijának. „Az eddig példátlan üdvözletet Köves Slomó nyilvánosan visszautasította, mellyel nagy vihart kavart a nemzetközi és a hazai közbeszédben, illetve magában a Jobbikban is. Az eset természetesen azt a kérdést veti fel, hogy megváltozott-e a Jobbik, antiszemita-e a párt, és őszintének tekinthető-e Vona Gábor pártelnök „gesztusa”.” – jegyezte meg Róna Dániel. Érdekesség, hogy a Jobbik elnöke elismerte, a múltban a Jobbikban tapasztalhatóak voltak “vadhajtások”, ám érvelése szerint a párt már kilépett a “tékozló kamaszkorból”, és “felnőtté vált”. A változást saját magára is érti, pártelnökként egyik legfontosabb feladatának gondolja, hogy élen járjon a változásban. Noha a Jobbik nagypolitikai retorikája, témaválasztásai, a párt legfontosabb, alig féltucatnyi prominensének szóhasználata kétségkívül változást mutat a korábbi időszakhoz képest, egyértelműen megállapítható, hogy továbbra is jellemző rájuk az antiszemitizmus, és nem elszigetelt, ritka esetekről van szó, illetve a pártelnöki megnyilvánulások sem mentesek sok esetben a zsidóellenességtől.
Bodnár Dániel, a TEV elnöke szerint a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan felmutatható, hogy a Jobbik lokális vezetése és szervezetei a tagságot egyfajta taktikai képmutatásra sarkallják. Ennek azonban tényleges hatása alig kimutatható a kutatásokban: a Jobbik tagság továbbra is 60% körüli antiszemita attitűdöt mutat. A Jobbik országos vezetői esetében nem az őszinteség az alapkérdés – erről magukon kívül Istennek tudnak számot adni –, hanem az, hogy képesek lehetnek e konzisztens, a teljes szervezetet átható, cselekvésben manifesztálódó bizonyságot adni az esetleges fordulatról.
A Jobbiktól azonban ezidáig nemcsak bocsánatkérés és elhatárolódás nem érkezett az ’ifjúkori ballépések’ kapcsán, de számos olyan szimbolikusan kiemelt esemény történt az úgynevezett néppártosodás időszakában is, melyek után a hazai pártok közül egyedüliként nem reagált.

A Hóman-ügy, közösség elleni uszítás, középiskolai programok – a TEV tevékenységéről röviden

A 2015-ös évben nagy port kavart a Hóman Bálint Alapítvány azon kezdeményezése, hogy szobrot állítsanak névadójuknak Székesfehérvár egyik közterén. A nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltő tiltakozások következtében a szoborállítás terve kudarcot vallott, többek között a TEV is feljelentést tett az üggyel kapcsolatban, és a nyilvánosság előtt is jelezte a szoborállítással kapcsolatos történeti, erkölcsi és nem utolsó sorban jogi anomáliákat.

A közösség elleni izgatás tekintetében korábban számos feljelentés született, melyek – a TEV megítélése szerint a vonatkozó Uniós direktívával összhangban nem álló, és a norma tartalmát kiüresítő – jogalkalmazói gyakorlaton megbicsaklottak, vagyis sok esetben el sem jutottak bírósági szakaszba. Az Országgyűlés 2016. október 28-ai határozatában módosította a Büntető Törvénykönyvet: a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának elkövetési magatartását bővítette oly módon, hogy az erőszakra uszítást is megjelenítette, amellyel egyértelművé vált, hogy a gyűlöletre uszítás és az erőszakra uszítás nem azonos fogalmak. Az alapítvány következetes álláspontja volt, hogy a korábbi jogi szabályozás mentén kialakult bírói gyakorlat kiüresítette a jogszabályt, és ennek érdekében 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium előtt szakmai fórumokon, államtitkári egyeztetéseken a Btk. jelenleg hatályos szövegével megegyező módosítását javasolta.

A Tett és Védelem Alapítvány 2016-ban is különös figyelmet fordított tevékenysége során a prevenciós célú ismeretátadásra és tájékoztatásra, ennek részeként középiskolai oktatási programot indított. Ennek keretében hat különböző tematikájú előadást tartottak a szervezet képviselői középiskolákban: 2016-ban a TEV összesen 48 alkalommal tartott előadást 35 iskolában, alkalmanként 25-100 fős fiatal közönségnek, Összesen több mint 2100 tanulót sikerül előadásaival elérnie a TEV munkatársainak.

2016-os Éves jelentés letöltése ›

Egy náci hattyúdala Budapesten

Horst Maher Fotó: Michael Urban/ddp/AF

A Tett és Védelem Alapítvány megelégedéssel nyugtázta, hogy a rendőrség Sopronban letartóztatta a Rote Armee Fraktion egykori ügyvédjét, a gyűlöletbeszédért és holokauszttagadásért elítélt náci propagandista Horst Mahlert, aki németországi börtönbüntetése elől megszökve Magyarországon remélt menedékjogot.

A hírek szerint Mahler levélben folyamodott a “szabadságszerető magyar néphez”, valamint a miniszterelnökhöz, akiknek kezébe biztonsággal leteheti sorsát., hogy elfogták a büntetett férfit.

Mahler életútját több forrás is paradoxnak nevezi: fiatal baloldali terroristából és lázítóból érettebb korára nácivá lett, karlendítéssel, heilhitlerrel és az eszköztár egyéb kellékeivel, azaz politikai oldalak szempontjából a két legtávolabbi végpontot járta be. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Ahogy maga Mahler fogalmazott az ezt firtató kérdésre: “De hiszen mindig is Amerikát és Izraelt tekintettem ellenségemnek.”

Alapítványunk krédója, az antiszemitizmus elleni harc sikeressége szempontjából is tanulságos megfogalmazni, hogyan ér össze a szélsőjobb és szélsőbal extrémizmusa, hogyan találja meg mindkettő az ellenségképet a zsidóságban. A szabadpiac működése, a nagytőke szerepe, a nemzetközi szervezetek ellenőrző jogköre, a nagyhatalmak politikája mindkét szélsőség kritikájának tárgya. És kisebb-nagyobb bakugrással mindkettő megtalálja bennük a zsidó szimbolikus, vagy nagyon is konkrétan megnevezett figuráját. A különbség leginkább annyi, hogy osztályharcos vagy faji alapon mutatnak rá közösségünkre. Egyiknél a munkásosztály és az  elnyomott népek állnak szemben a zsidó (vagy zsidó tőke által finanszírozott) burzsoáziával, másiknál az árja „faj” harcol a megsemmisítő zsidó faji „elnyomás” ellen.

Ez volt az a szempontváltás, amire Horst Mahler kényszerült, amikor a Baader-Meinhof csoport védőügyvédjéből a Harmadik Birodalom szószólójává vált, és ezt aligha nevezhetjük döbbenetes fordulatnak. Az általa is vallott hegeli dialektikus szemlélettel: megszüntetve megőrizte vezérlő ideológiájának folytonosságát.

A magyar hatóságok határozott fellépése megnyugtató abban a tekintetben is, hogy megálljt parancsol az igazságszolgáltatás rájuk nehezedő súlya miatt hazájukban levitézlett szélsőséges politikai szereplők Magyarországra menekülésének.

Szalai Kálmán

titkár

Tett és Védelem Alapítvány

Előítéletesség a mai magyar társadalomban

Napjainkban általában véve erős az idegenellenesség, az antiszemita előítéletesség pedig az elmúlt évben minimálisan ugyan, de tovább nőtt Magyarországon. Érdekes eredményekkel szolgált a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült felmérés az antiszemitizmusról. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2016 novemberében átfogó felmérést végzett, melynek keretében 1200 főt kérdezett meg a zsidósághoz és a holokauszthoz való viszonyáról. A zsidósággal kapcsolatos vélemények és képzetek mellett vizsgálták az antiszemita előítéletek gyakoriságát és erősségét is.

Előítéletesség a mai magyar társadalomban

  • A Jobbik szavazók 57%-a nyitott az antiszemita gondolatokra
  • A középkorú, alacsonyabb jövedelmű férfiak körében a legmagasabb az antiszemitizmus
  • A holokauszt tagadására-relativizálására való fogékonyság drasztikusan növekszik
  • A magyar társadalom ötödére jellemző az erőteljes zsidóellenes beállítódás

A zsidóellenesség 2010-ben erősödött meg számottevően, azóta csak szerény mértékű elmozdulások történtek. 2015-ről 2016-ra valamelyest nőtt az antiszemita állításokkal egyetértők aránya, valamint 2010 óta 21-26 százalék között ingadozik a zsidókkal szembeni érzelmi előítéletesség. Habár a zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú, európai összehasonlításban a magyarok még mindig kevésbé elfogadóak. A nemzetközi összehasonlító adatok azt mutatják, hogy az antiszemitizmus szintje hazánkban magasabb, mint számos Nyugat-Európai országba. Abban ugyanakkor jóval kedvezőbb a hazai zsidóság helyzete, mint a nyugatiaké, hogy kevésbé kell fizikai attrocitásoktól tartania. A magyarok listáját egyébként a cigányoknál is nagyobb ellenszenvvel szemlélt migránsok „vezetik”.

(A videó után a cikk folytatódik!)

A megkérdezettek a „zsidó” szóról jellemzően három dologra asszociáltak: leggyakrabban vallásra, népre, országra, sokan a holokausztra és az üldöztetésre, és szintén gyakori volt a pénz, befolyás, hatalom típusú említés. Nehéz megállapítani, hogy ez utóbbi képzettársítás elismerésből vagy féltékenységből fakad, mindenesetre az irigység is sok esetben táptalaja az antiszemitizmusnak. Ugyanakkor a kifejezetten negatív említések, lealacsonyító jelzők („kapzsi”, „hataloméhes”, „másokat semmibe vevő”) csak minden tizedik válaszadónál jöttek elő, nagyjából ugyanennyi volt a kifejezetten pozitív minősítések aránya is („tanult”, „összetartó”, „okos”). Hasonlóak voltak az arányok akkor, amikor Izraelről és a jellegzetes zsidó tulajdonságokról kérdeztük az embereket: a többség semleges asszociációt társított ezekhez.

Az évek óta ismétlődő kérdésekre adott válaszokból kiolvasható tendenciák alapján kijelenthető, hogy kis mértékben, de mégis észrevehetően nőtt a kognitív antiszemitizmus Magyarországon. A kutatásból kiderült, hogy a nem antiszemiták aránya fokozatosan csökkent, míg az erősen antiszemitának bizonyuló válaszadóké évről évre nőtt. A társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. Sőt, a lakosság harmada, negyede szerint a zsidók „túlzott”, „veszélyes” befolyással rendelkeznek. A legijesztőbb adatok talán azok, melyek szerint még a zsidók kivándorlásának követelésétől sem riadt vissza a válaszadók 18 százaléka, továbbá minden negyedik válaszadó még a numerus clausus szellemét idéző állításra is rábólintott.

A korábbi eredményekkel összhangban a férfiak valamivel fogékonyabbak az antiszemitizmusra, mint a nők. Életkor szerinti bontásban az tapasztalható, hogy a középkorúak (30-59) valamivel nagyobb mértékben bizonyultak zsidóellenesnek, mint a legfiatalabbak (18-29) és a legidősebbek (60 felettiek).  Ugyanakkor új fejlemény, hogy a jövedelmi csoportok szerint is jelentős különbség mutatható ki az antiszemiták arányát tekintve: a gazdagok zsidóellenessége csökkent, a szegényeké viszont nőtt valamelyest.

A holokauszttal kapcsolatban érdekes adatok továbbá, hogy a vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a megkérdezettek mintegy fele szerint napirenden kellene tartani a kérdést, a másik fele szerint teljesen el kellene hagyni azt. Ezekben az ügyekben időbeli elmozdulás nem volt kimutatható, ám a nyílt holokauszt-tagadó kijelentések támogatottsága nőtt. Noha a választóközönség nagy többsége elhatárolódik a holokauszt tagadását vagy relativizálását kifejező gondolattól, a válaszadók nem elhanyagolható része fogékony rá: a teljes tagadásra 11, a részlegesre és a relativizálásra 18-24 százalék. Ráadásul ez a hányad egyre nagyobb lett az utóbbi években.

A felmérés különös figyelemmel fordul a pártpreferencia kérdése felé, hiszen az a többi tényezőnél szorosabb kapcsolatban van az antiszemitizmussal. Megállapították, hogy a kormánypárti közönség zsidókhoz való viszonya átlagosnak számít, a baloldali pártok – különösen a kispártok– hívei között viszont az átlagosnál jóval ritkább az antiszemitizmus, illetve az antiszemiták a teljes népességhez viszonyítva átlagosan közelebb esnek a jobboldali és a radikális pólushoz. 2016-ban sem volt meglepő fejlemény, hogy a Jobbik szavazóinak 46 százaléka az erősen zsidóellenes, további 11 százaléka pedig a mérsékelten antiszemita csoportba került: az elemzésbe bevont összes változó közül ez bizonyult a legmagasabb aránynak.

Az elmúlt évek változásait, a magyarországi helyzet feltérképezését tűzte ki céljául a Tett és Védelem Alapítvány által megrendezésre kerülő konferencia, melyen neves előadók kerekasztal-beszélgetéséből kaphattunk tájékoztatást. A résztvevők egyben megoldási javaslatokat kívántak tenni a békés együttélés lehetőségének megvalósítására.  Az eseményen elsőként Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta a kutatást.  Ezt követően a meghívott vendégek bevonásával kerekasztal-beszélgetésre került sor.  A beszélgetést Lakner Zoltán, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese vezette, a találkozón felszólalt Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője, Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke, és Róna Dániel politológus, a Medián kutatója is.

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta a magyarországi helyzet épp azért különleges, mert a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmus Európában szokatlan, régi típusú zsidóellenesség, mely ősi toposzokból merít erőt. Magyarországon a társadalmi többségtől életformaszinten elkülönülő zsidó közösség lélekszáma elenyésző, tehát a közösség külsőségeiben nehezen identifikálható. Mégis történelmi toposzok alapján összeesküvés-elméletek, előítéleteken nyugvó nézetek élnek az emberek egy jelentős részében a zsidósággal szemben. Ugyan fizikai fenyegetettség nincs jelen, viszont a kutatás szerint továbbra is nőtt a kognitív antiszemiták aránya. A holokauszt tagadására-relativizálására való fogékonyság drasztikusan növekszik az elmúlt 10 évben. Az egyik oka ennek az a beszédmód lehet, mellyel a holokauszt emlékezetéhez viszonyulunk. Az a fajta sérelmi alapozottságú diskurzus, mely a többségi társdalom és a zsidó közösségek között kialakult, a témával kapcsolatban akár egyfajta telítettséget is kiválthat. Ezt a helyzetet a mennyiségről a minőségre való váltással lehet talán feloldani. Ami a legfontosabb, az a holokausztról való beszéd kapcsán egy lényegesen személyesebb hang megtalálása. Ennek a hangnak a megtalálásában pedig a zsidó közösségnek központi feladata van.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, ez a mai konferencia egy hosszabb kutatássorozat legfrissebb állomása. Az évenként elvégzett felmérés kérdéseinek zöme hosszú távon változatlan, de mindig kiegészítjük, adaptáljuk az aktuális helyzethez. A magyar társadalom viszonya az etnikai és életmód-kisebbségekhez stabilnak mondható, és az antiszemitizmus sem erősödött. Látványos viszont, hogy az elmúlt két évben, amikor a „migránsokra” is rákérdeztünk, kiderült, hogy napjainkban ez a leginkább elutasított csoport. Egy másik aggasztó jelenség a növekvő mértékű holokauszt-tagadás, illetve -relativizálás, amelyben nyilván a történelemoktatásnak is nagy felelőssége van. Természetesen a pártok, a politikai szereplők szerepe is elvitathatatlan, minden kétértelműség, szavazatszerzési célú gyűlöletbeszéd beláthatatlan veszélyekkel jár. Hann a történelmi önismeret erősítésében fontos szerepet szánna a művészetpedagógiának, az olyan filmek együttes élményt jelentő középiskolai bemutatásának és megvitatásának, mint a Saul fia vagy az 1945.