Fenyegetések miatt bezárt egy svédországi zsidó központ

Be kellett zárnia egy Svédország északi részén lévő zsidó központnak, annyi fenyegetést kapott – írja a jspacenews.com. Az Umea városban található Judiska Föreningen (Zsidó Egyesület) közgyűlése vasárnap döntött úgy, hogy bezárja az irodáját és beszünteti a tevékenységét.

Carinne Sjöberg

A döntés oka az, hogy az egyesületnél úgy látják, nem tudják tovább garantálni a központba látogatók biztonságát. A központ épületét a közelmúltban többször is megrongálták, volt, hogy horogkereszteket, illetve fenyegető üzeneteket festettek rá, például azt, hogy „tudjuk, hol laktok”. Hasonló fenyegetéseket kapott emailben az egyesület is.

„Túl sok dolog történt mostanában, amelyek miatt a zsidó szülők nem érzik biztonságban a gyerekeiket az iskolákban” – mondta a Zsidó Egyesület szóvivője, Carinne Sjöberg, aki szerint az egyesület nem tud egy olyan légkörben működni, ahol az emberek félnek. „Nem kéne, hogy a gyermekeink olyan világban nőjenek fel, ahol szégyenkezniük kell amiért azok, akik” – tette hozzá.

Sjöberg később a BBC-nek elmondta, úgy véli, a Nordfront nevű szélsőjobboldali csoport tagjai állhatnak a támadások mögött, akiktől személyesen ő is kapott fenyegető üzeneteket. Mint mondta, a központ bezárásának közvetlen kiváltó oka az volt, amikor valakik betörték az ablakokat egyesület egy tagjának autóján.

Az utóbbi pár évben Svédországban több fenyegetés is érte a zsidó közösséget, elsősorban iszlamista csoportoktól. 2015-ben, a párizsi terrortámadások után például több zsinagógát is be kellett zárni terrorveszély miatt. Sjöberg szerint főleg Svédország déli részén, például Malmöben érzékeltek hasonló kockázatokat, míg más nagyvárosok, például Stockholmban nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

A Judiska Föreningen bezárása egyébként az Egyesült Államokban is kiverte a biztosítékot. Csütörtökön az Anti-Defamation League (ADL) elnöke, Jonathan A. Greenblatt fejezte ki aggodalmát az események miatt. Sőt, az eset az amerikai szenátusban is előkerült: republikánus és demokrata képviselők erre hivatkozva hívták fel arra az elnököt, hogy lépjen fel az antiszemitizmus ellen bel- és külföldön is.

Három ország minisztere emlékezett meg a pozsony-ligetfalui munkatábor zsidó áldozatairól

Emléktáblát avatott Trócsányi László magyar, Lucia Zitnanská szlovák és Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter a pozsony-ligetfalui munkatáborban a második világháború végén életüket vesztett zsidó áldozatoknak a tábor egykori helyszínén szerdán. 

Az osztrák kezdeményezésre készült emléktábla, amely négy nyelven – magyarul, szlovákul, németül és héberül – emlékeztet a munkatáborban történt tragikus eseményekre, a tábor egykori helyszínén, a mostani Leberfinger étterem külső falán kapott helyet. A megemlékezéssel egybekötött emléktábla-avatáson mintegy százan vettek részt, a rendezvényen a három igazságügyi miniszter mellett több ország – köztük Izrael – diplomáciai testületének valamint a helyi és más zsidó hitközségeknek számos tagja is jelen volt.

A magyar, a szlovák és az osztrák igazságügyi miniszter is felidézte beszédében a munkatáborban történt tragédiát és annak körülményeit, hangsúlyozva, hogy az áldozatoknak állított emléktábla intő jel a jövő generációinak is.

Trócsányi László felidézte: a munkatáborba 1944 novembere és 1945 márciusa között mintegy kétezer munkaszolgálatost – köztük ötszáz zsidó származásút – deportáltak, akiket 1945 márciusában meggyilkoltak. Rámutatott: minisztertársaival együtt közös erkölcsi kötelességnek tettek eleget az emléktábla-avatással, mivel a tragédiában Ausztria, Szlovákia és Magyarország is érintett volt, hiszen a munkatábor Szlovákia területén volt, a tábor őrzését osztrákok végezték, az áldozatok pedig magyar zsidók voltak.

A magyar miniszter kiemelte: az emlékezés és a felelősségvállalás olyan kötelesség, amivel tartozunk akkor is, amikor a tragédiák túlélői már nem lesznek velünk. Rámutatott: ezt Magyarország alkotmányában is rögzítette, hiszen az alaptörvényt bevezető nemzeti hitvallás kimondja: “tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését”.

MTI

Megrongálták a barbadosi zsinagógát

Biztos a Karib-tenger kalózai voltak.

Antiszemita feliratokat festettek a barbadosi zsidó közösség épületeit védő falakra.  Az UNESCO világörökség listáján szereplő komplexum, melyben zsinagóga, mikve (rituális fürdő), temető és a Nidhe Israel múzeum található, a karibi sziget fővárosában, Bridetownban fekszik.

A feliratok egy része antiszemita volt, más része a Nemzetközi Valutaalapot támadta.

Bár Barbadosra nem jellemző a zsidóellenesség, a feljegyzések szerint 1739-ben pogromra került sor a fővárostól északra fekvő Speightstownban, miután “feszültség keletkezett a zsidók közösség és a fehér lakosság között, majd a csőcselék kiűzte a zsidókat a településről és kifosztották a zsinagógát”.

A bridgetowni zsinagóga a legősibb zsidó imaház a nyugati féltekén. 1654-ben épült, és bár 1980-ban le akarták bontani, végül turisztikai látványosságként újították fel. 2008-ban nyílt meg a múzeum, mely felkeltette az érdeklődést a sziget zsidó múltja iránt. A közösség történetét a temető mondja el a legjobban, ahol a sírok túlnyomó többségében a XVII. században bevándorolt portugál közösség tagjai nyugszanak, akik Brazíliából menekültek el, amikor az inkvizíció ott is megkezdte működését. A bevándorlók cukornád- és kávétermesztéssel, illetve kereskedelemmel foglalkoztak, és fellendítették a sziget gazdaságát. Később az asszimiláció és a kivándorlás hatására a közösség létszáma megfogyatkozott, az utolsó zsidó kereskedő 1929-ben hagyta el Barbadost. A második világháború alatt európai zsidók érkeztek a szigetre, hogy menedéket leljenek, s ma ők alkotják a kis létszámú hitközség magját.

A 300 éve épült mikvét csak néhány éve tárták fel, s azóta teljesen felújították, és az eredeti forrás vizével töltötték meg.

A helyreállított mikve

A karibi térségre nem jellemző az antiszemitizmus, de a felszín alatt sok helyen lappang előítéletesség. Egy jelentős jamaikai lap például arról írt 2015-ben, hogy “a zsidók kihasználják a fekete művészeket”, illetve “szembesíteni kell a zsidókat a rabszolga kereskedelemben betöltött fontos szerepükkel”. Azt a vádat is megfogalmazták, hogy a térség zsidó kereskedői a fekete földműveseken élősködve tettek szert nagy vagyonra, amiből támogatták a Ku Klux Klan működését és fegyvervásárlását. A lap szerint információikat az Iszlám Nemzet Kutatócsoport kutatásaira alapozták.

Amerika legjelentősebb zsidó érdekvédelmi szervezete, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) adatai szerint Barbadoson, Jamaicán, Haitin, Trinidad és Tobagóban az antiszemitizmus viszonylag alacsony intenzitású, azonban a válaszadók 18-26 százaléka zsidóellenes érzelmeiről vallott a felmérés során.

Forrás: JPost

zsido.com

A Twitteren van a legtöbb antiszemita bejegyzés

Tavaly 382 000 antiszemita poszt jelent meg a közösségi oldalakon.

Múlt héten tette közzé a Zsidó Világkongresszus annak a tanulmánynak az eredményét, amely felmérte a közösségi oldalakon megjelenő antiszemitizmus mértékét. A 2016-os adatok szerint a Twitteren kering a legtöbb zsidó-gyűlölő üzenet – írta a Jewish Telegraphic Agency.

A zsidó világszervezet által közzé tett tanulmány közel 382 000 antiszemita posztot említ, amelynek csaknem kétharmada a Twitterhez kötődik. Második helyen a Facebook szerepel, ahol a gyűlölködő bejegyzések 11 százaléka jelent meg, majd az Instagram következik 6 százalékkal és végül a YouTube 2 százalékkal.

A különböző nyelveken megjelenő üzenetek azonosításához a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség által megalkotott antiszemitizmus fogalom szolgált alapul, és az izraeli fejlesztésű Vigo rendszer segítségével szűrték ki azokat.

„Eddig is tudtuk, hogy az antiszemitizmus erősödött az online térben, de a jelentésben közzé tett számok konkrét adatokkal világítottak rá arra, hogy milyen aggasztó a helyzet valójában” – fogalmazott a Zsidó Világkongresszus vezérigazgatója, Robert Singer. „Reméljük, hogy ez vészharangként szolgál az internetes fórumok számára, hogy megerősítsék az erkölcsi alapelveiket, megszabaduljanak a sértő tartalomtól és biztonságosabb hellyé tegyék a digitális világot” – tette hozzá.

Az óriáscégek oldalain megjelenő gyűlöletbeszéd kapcsán többször is heves jogalkotási viták alakultak ki a múltban, ugyanis az amerikai törvények az európai szabályozásnál megengedőbbek.  Az Európai Bizottság kezdeményezésére tavaly júniusban a Facebook, Twitter, YouTube és Microsoft ígéretet tettek arra, hogy a bejelentett, szabályokba ütköző bejegyzéseket 24 órán belül eltávolítják a felületeikről.

zsido.com

Kép forrása: Marketing Land

Botrány egy fiatal külvárosi író ordenáré tweetjei körül

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A kortárs gaulle-izmusról szóló doktori disszertációját várhatóan 2015-ben védi meg. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.
További elemzések a szerzőtől: www.sooseszter.com

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

24 éves, újságíró, író, az oly sokszor szidott külvárosból tört ki és népszerű: ezt lehetett tudni a francia Mehdi Meklatról, aki írótársával, Badroudine Saïd Abdallahhal ért el sikereket. Sikereket, egészen addig, amíg az internet bugyraiból elő nem kerültek Meklat antiszemita, homofób és rasszista tweetjei, amelyek teljesen új megvilágításba helyezték a a dolgokat.

(A teljesség igénye nélkül álljon itt pár idézet a különféle sajtótermékekben keringő példák közül: „jöjjön Hitler megölni a zsidókat”, „sajnálom, hogy meghalt Bin Laden”, „a fehérek dögöljenek meg minél előbb”, „éljenek a buzik, éljen az AIDS Hollande-dal” stb.).

A fiatal szerző, aki korábban a France Internek is dolgozott, később azt mondta, hogy 19-20 éves korától egy elképzelt figura (Marcelin Deschamps) nevében tweetelt, sőt, tudatosan provokált, tesztelte a határokat. Mint mondta, ma már a saját identitása kezeli a fiókját (persze, hiszen így kerültek elő ezek a tweetek). A szokásos „valaki feltörte a fiókomat, miközben részeg voltam”-védekezés ezúttal tehát elmaradt, igaz, az alteregó-dolog is kreatív, tekintve, hogy egy tudatos felhasználó tudja, a már nem kívánt korábbi tweetek alapvető jellemzője, hogy törölhetők… erre Meklat csak a botrány kitörése után jött rá, de akkor neki is állt a feladatnak rendesen, ugyanis mintegy 40 000 üzenetet törölt.

A régi tweetek nyilvánosságra kerülése után özönlöttek az elhatárolódások, a Meklatnak interjút adó és vélhetően jó kapcsolatot ápoló volt igazságügyi miniszter Christina Taubirán keresztül a fiatalember kiadójáig bezárólag mindenki fontosnak tartotta a megszólalást (a baloldali Libération szerint a provokáció ismert volt, és az a kérdés, hogy miért most lett polémia belőle, a Mediapart nevű szintén baloldali honlap pedig úgy vélekedett, hogy a fasiszták és jobboldaliak tönkre akarják tenni, amit Meklat képvisel).

A New York Times az esetről szóló beszámolójában idéz egy kormányzati forrást, aki szerint Meklat viselkedése valóban ismert volt, és szakmai környezetében nem tartották fontosnak a dolgot – ami azért elég érdekes dolog (hogy ez igaz lehet, arról a homofób tweetekkel célzott Caroline Fourest is beszámolt, aki kollégája volt a szóban forgó fiatalembernek). A Times of Israel pedig megjegyezte, hogy Meklat erkölcsi bukása a francia-arab együttélés egyik szimbólumának a bukását is jelenti.

Politikai értelemben pedig megint a klasszikus probléma merül fel, amivel elsősorban esetünkben a baloldal egy részének van elszámolni valója: attól, hogy valaki bizonyos értelemben társadalmi kirekesztettség áldozata, még nem biztos, hogy egyben a tolerancia és a békés együttélés bajnoka is, vagy ne támogatná verbálisan vagy máshogy egyéb kisebbségi csoportok kirekesztését…

Nemzeti Front: az ördög a részletekben lakik

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A kortárs gaulle-izmusról szóló doktori disszertációját várhatóan 2015-ben védi meg. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A kortárs gaulle-izmusról szóló doktori disszertációját várhatóan 2015-ben védi meg. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.
További elemzések a szerzőtől: www.sooseszter.com

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A Nemzeti Front (FN) híres ördögűzési (enyhülési) stratégiája kapcsán sokszor elmondtam már, hogy egy egész pártot nehéz lecserélni pár év alatt a pincétől a padlásig, bár Marine Le Pen elnökké választása óta alapvetően tudatosan dolgozik ezen. Egyelőre nincs teljes többsége a párton belül. ezért lehetséges az, hogy Marine Le Pennek időről időre harcolnia kell olyan párttagokkal, vagy akár középszintű pártvezetőkkel, akik még nem értették meg, hogy az új FN-ben nem illik rasszistának és antiszemitának lenni.

Emlékezetes, hogy Marine Le Pen egyik első pártelnöki akciója az volt, hogy kizárt egy neonáci karlendítéssel parádézó párttagot, később pedig magától az alapítótó tiszteletbeli elnöktől, a holokausztot negligáló papától, Jean-Marie Le Pentől is megszabadult. Utóbbi persze nem az erkölcsi felháborodástól, hanem inkább a jó stratégiai érzéktől vezetve történt, hiszen az idősebb Le Pen a korábbi nyilatkozataihoz képest sok újdonságot nem mondott (a két politikus viszonya azóta is fura, politikai értelemben perben állnak, de Jean-Marie Le Pen azért egy jelentősebb kölcsönnel mégis megtámogatta lánya 2017-es elnökválasztási kampányát).

Az elmúlt napokban ismét több hasonló „kellemetlenséget” is kezelnie kellett a Nemzeti Front vezetésének.

Kiderült például, hogy Franck Sinisi, az FN egyik helyi képviselője egy február 27-i fontaine-i önkormányzati ülésen nevetve azt mondta, be kellene gyűjteni a romák aranyfogait, hogy azok árából etessék és szállásolják el őket. Kifejtette továbbá, hogy a romák (román) királyának még a vécélehúzója is aranyból van. A Nemzeti Front az információ napvilágra kerülése után etikai vizsgálatot indított a képviselő ellen (igaz a párt főtitkára egyúttal humornak, igaz, ízléstelen humornak is minősítette a képviselő tettét, ami azt mutatja, a párt azért igyekezne a dolog jelentőségét csökkenteni).

Pár nappal korábban pedig az okozott komoly felhördülést, hogy a Nemzeti Front nizzai (!) vezetője, Benoît Loeuillet egy titkos felvételen holokauszt-tagadó kijelentéseket tett, amellett érvelt ugyanis, hogy nem annyian, nem úgy haltak meg a Soá során, ahogy azt állítják. Utóbbi – az áldozatok számának vitatása – jellegzetes holokauszt-tagadó toposz. A Front az ő esetében is megindította az etikai eljárást, és fenyegető, hogy tette miatt akár a párttagságát is elveszítheti.

Az ördögűzési stratégia ellenére tehát mondhatnánk: a Nemzeti Front esetében az ördög még mindig a részletekben lakik. Az Élysée elé masírozó Marine Le Pen egyik legnagyobb stratégiai kihívása, hogy meg tudja-e értetni az egész szervezettel, pincétől a padlásig, hogy új rend van érvényben (és akkor az olyan esetekről még nem is beszéltünk amikor a jelölt kampánynak a munkatársaival kapcsolatban merül fel, hogy antiszemita lehet).  Egyelőre úgy tűnik, az elnök nem képes az utolsó tagig bezárólag kontrollálni a szervezetet – igaz, az is kérdéses, hogy ez elvben mennyire lehetséges.

Görög állampolgárok lehetnek a holokauszt-túlélők rokonai

A görög parlament úgy határozott, hogy az ország holokauszt-túlélőinek családtagjai is megkaphatják az állampolgárságot.

A legtöbb jogosult Izraelben él.  A rendelkezés egy 2011-ben elfogadott törvényt egészít ki, mely arról döntött, hogy a görög holokauszt-túlélőknek visszajár az állampolgárság, ha azt elvesztették, amikor elhagyták hazájukat. A zsidó közösség már régóta sürgette a kiegészítés elfogadását, s most üdvözölték a döntést. “Ez egy erkölcsi győzelem, és egy újabb lépés a görög zsidók tragédiájának elismerése felé.” – mondta David Saltiel, a görögországi zsidó közösségek szövetségének vezetője.

Nem mindenki volt azonban elégedett a határozattal. Az antiszemita botrányairól is ismert, szélsőjobboldali Arany Hajnal párt a törvényjavaslat ellen szavazott, a jobbközép Új Demokrácia párt pedig nem vett részt a voksoláson, bár elviekben támogatták a javaslatot.

A holokauszt során megsemmisült a görögországi zsidó közösség 81%-a, több mint 60 000 ember. Jelenleg mintegy 6000 zsidó él az országban, többségük Athénban és Thesszalonikiben. E két nagyvárosban működik Chábád központ is, ahogy Krétán és Rodoszon is.

Forrás: Arutz7

zsido.com

Adócsalással vádolják az Izrael-ellenes mozgalom alapítóját

Lehet, hogy nincs is baja Izraellel, csak nem akart adót fizetni.

Adócsalás vádjával az izraeli hatóságok letartóztatták Omár Bárgutit, a zsidó állam elleni szankciókért küzdő, és Izrael létjogosultságát megkérdőjelező BDS mozgalom alapítóját. Az észak-izraeli Akkóban élő Bárguti katari állampolgár, felesége izraeli arab. A Tel-Avivi Egyetemen szerzett diplomát filozófiából – annak ellenére, hogy az izraeli oktatási intézmények bojkottjáért is küzd.

Az ügyészség szerint a férfi 700 000 dollárnyi jövedelme után mulasztott el adót fizetni 2007 és 2017 között. A bevételre a Palesztin Hatóság területén bankautomatákat üzemeltető, rámállái National Computing Resources cég alkalmazottjaként tett szert. A pénzt egy palesztin bankszámlán tartotta, így próbálta meg elkerülni az adóhatóság figyelmét. Feltételezik, hogy rendelkezik egy titkos amerikai bankszámlával is, melyre előadásainak tiszteletdíjait, valamint a könyvei után járó jogdíjakat utaltatta.

A rendőrség közleménye szerint a házkutatás alkalmával bizonyítékokat találtak a fent említett vádakra, ezért elrendelték Bárguti előzetes letartóztatását. Miután a haifai bíróság kihallgatta, óvadék fejében szabadlábra helyezték, de utazási tilalommal sújtották. Ügyvédje e korlátozás feloldását kérvényezte, mert áprilisban Bárguti kitüntetést szeretne átvenni külföldön a BDS mozgalomban végzett tevékenységéért.

BDS demonstráció

Az általa alapított BDS mozgalom 2005 óta azért küzd, hogy a világ elszigetelje Izraelt a gazdasági, a diplomáciai, a kulturális és a tudományos és oktatási életben egyaránt. A mozgalom vezetői közül többen azt is kijelentették, hogy végső céljuk a zsidó állam elpusztítása. Bárguti erről így fogalmazott: “Tanúi vagyunk a cionizmus gyors megsemmisülésének, és ezt semmi sem gátolhatja meg.  Én a magam részéről az eutanáziát javaslom.” Kifejtette továbbá, hogy “a BDS határozottan ellenzi egy zsidó állam jelenlétét Palesztina bármelyik részén”, illetve, hogy “a palesztinoknak joga van az ellenállásra, minden eszközzel, beleértve a fegyveres harcot is”. A mozgalom egy másik vezető aktivistája, Ászád Ábu Hálil ezt mondta: “A BDS valódi célja Izrael Állam megsemmisítése”. A BDS demonstrációi gyakran erőszakosak, és nem félnek zsarolással, illetve fenyegetéssel elérni céljaikat.

Magyarországon 2015-ben, a CEU adott helyet egy ismert BDS aktivista, a “cionista gyarmatosító vállalkozás végét” hirdető professzor rendezvényének. Joseph Massadot, aki “Izrael megszűnését a közel-keleti béke alapvető feltételének” látja, és támogatja az erőszakos Izrael-ellenes mozgalmakat, az egyetem egyik társadalomtudományi tanszéke hívta meg. A Tett és Védelem Alapítvány tiltakozott az esemény ellen.

Omár Bárguti

A mozgalom kezdeti sikerei után az izraeli vezetés felvette a kesztyűt, és ellenlépésekkel igyekszik a delegitimizációs törekvéseket semlegesíteni. A nyugati világ vezetői is egymásután fordultak el a mozgalomtól, mely nem rejtette véka alá antiszemita meggyőződését sem. Obama, majd Trump elnök, Hillary Clinton, Angela Merkel és más vezetők is elhatárolták magukat a BDS-től, számos országban jogi lépésekkel is korlátozzák tevékenységét, és a kulturális életben is egyre többen tartják vállalhatatlannak a szervezet antiszemitizmusát. A német kormányzópárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) határozatba foglalta, hogy “elveti és elutasítja a BDS mozgalom tevékenységének minden formáját, melyet antiszemitizmuskéntértékel”. A brit miniszterelnök, Theresa May kijelentette, hogy a BDS működése helytelen és elfogadhatatlan, és a kormánya nem tart fent kapcsolatot azokkal, akik közösséget vállalnak vele”.  2015 októberében a francia legfelsőbb bíróság a BDS akcióit a gyűlöletbeszéd egyik formájának nyilvánította, és a mozgalom munkájában résztvevőket gyűlöletkeltésért és diszkriminációért tartotta felelősnek.

Forrás: Tower

zsido.com

A bolíviai Schindler 9000 életet mentett meg

Évtizedekig senki nem tudott Mauricio Hochschild embermentő tevékenységről.

Mauricio (Moritz) Hochschild bányavállalatának irodájában évtizedekig érintetlenül állt egy nagy halom dokumentum. A németországi zsidó gyökerekkel bíró üzletember már rég nem állt a cég élén, amikor fény derült az iratok titkára. Hochschild mint könyörtelen kapitalista maradt meg a köztudatban, de a legújabb kutatásokból kiderült, hogy a harmincas években nagyon sok zsidó életét mentette meg.

“Rengeteg embert mentett meg a holokauszt borzalmaitól, amikor Bolíviába hozatta őket, és munkahelyet teremtett a számukra.” – mondta Carola Campos, a Bolíviai Bányavállalat illetékese. A Hitler elől menekülők számára Bolívia egyfajta ugródeszkát jelentett, innen folytatták útjukat az Egyesült Államokba, Argentínába, Brazíliába vagy Izraelbe.

Hochschild vállalatát – több más vállalattal együtt – az ötvenes években államosították, azzal vádolva őket, hogy a nép tulajdonán élősködnek.

A mágnás nemcsak segítette a zsidó menekülteket, de az árvák gondozása is szívügye volt. A dokumentumok között ráakadtak egy levélre, melyben a La Paz-i zsidó árvaház bővítését vállalja, egy másikban a francia konzulátus kérésére több ezer árva elhelyezéséről gondoskodott.

Hochschild 1939-ig összesen 9000 zsidó beutazását intézte el, ezért a helyi sajtóban gyakran a “bolíviai Oscar Schindler”-ként utalnak rá.

Az összegyűjtött dokumentumok alapján Robert Brockmann történész könyvet ír Hochschildról. Kutatásai szerint a mágnás akcióját nagyban segítette a bolíviai katonai junta vezetőjével, German Busch-sal fenntartott barátsága. A katonatiszt utasítására nyíltak meg a határok a zsidó menekültek előtt. Hochschild azzal győzte meg Buscht, hogy a zsidó szakemberek érkezése fellendítheti a bolíviai gazdaságot. Ettől függetlenül beengedték a művészeket, tudósokat, írókat is.

German Busch

Az ország zsidó lakossága 1940-re elérte a 15 000-et, de a nagy többség hamarosan továbbállt. Napjainkban csupán ötszáz zsidó él Bolíviában.

“Hálásak vagyunk Bolíviának. Azon kevés államok között volt a háborúban, mely megnyitotta kapuit a zsidók előtt.”- mondta Monica Blankitny, akinek édesapja Hochschild segítségével élte túl a vészkorszakot.

A Hochschild-dokumentumokat a kutatás befejezése után az UNESCO tulajdonába adják, ahol megőrzik azokat az utókor számára, a “Világ Emlékezete” program keretein belül.

Hochschild 1965-ben, Párizsban hunyt el 84 évesen, anélkül, hogy embermentő tevékenysége napvilágra került volna.

Mauricio (Moritz) Hochschild

Forrás: Arutz7

zsido.com

Leköpték és lezsidózták az ATV riporterét a körúton

ATV Live: Kifütyülik Orbán Viktor beszédét

ATV Live: Füttyszóval tiltakozik az Együtt

Közzétette: atv.hu – 2017. március 15.

A teljes cikk az atv.hu-n olvasható.[:]