Elmulasztott lehetőségek konferenciája?

Az első világháború lezárása, beleértve a békeszerződés feltételeit is, kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar nemzet minden szféráján, így a felsőoktatáson is. Jól ismerte fel tehát a VERITAS Intézet, hogy a 2017. December 4-én Trianon és a magyar felsőoktatás címmel az Eötvös József Collegiumban (1118 Budapest, Ménesi út 11-13.) megrendezett konferenciájának témája nem csak saját jogán, de mint tágabb összefüggéseket megvilágítani képes mikroverzum is méltó a vizsgálatra. Követendő példa, hogy a magyarországi és az elveszített területeken lezajlott fejleményeket nem csak önmagukban, de a régió más államaival összehasonlítva is elemezték az előadók, valamint, hogy kísérlet történt a magyarországi események nemzetközi visszhangjának megismerésére is.

Egyetértés hangján szólhatunk azon értékelés kapcsán, mely szerint a megcsonkított országot körülvevő, az elcsatolt lakossággal és különösen annak értelmiségi, helyi vezetői rétegével szemben tudatosan ellenséges államokból Magyarországra űzött tömegek létszámuknál és magas, de speciális képzettségüknél fogva is addig ismeretlen kihívások elé állították a hazai döntéshozókat. Említést érdemlő tény lett volna, hogy a hazához, a biztonságos otthonhoz ragaszkodó népvándorlás is hozzájárult a zsidó közösség ismeretes felülreprezentáltságának kialakulásához, ezáltal pedig a munkaerőpiacon megjelenő konkurenciaharc még intenzívebbé válásához.

Az Intézet rendelkezésére álló történeti, személyi és anyagi források bőségére figyelemmel annál inkább szembeötlő a nagyívű kutatási projektet felvezető előadássorozat több prezentációjában is érvényesülő koncepció léte. Sajnálatos módon, a vizsgált témák keretezése arra a célra irányult, hogy a kétségbeesett közhangulatot a zsidóellenességbe csatornázó, cinikus kormányzati politikát és propagandát egyszerű adminisztratív szabályozásként, felszínes jelszavakként mutathassák be jelenünknek és – majdan – a következő nemzedéknek.

A példátlan társadalmi és gazdasági krízisre adott válasz elhibázott volta csak akkor érthető meg mélységében, ha összehasonlítjuk a háború előtt a felsőoktatásban, az oktatáspolitikában és az értelmiségi pályákon uralkodó elvekkel és állapotokkal. Az előadásokból sajnos e kiinduló helyzet nem vált megismerhetővé. Az ország bámulatos fejlődésére figyelemmel felszínesnek tűnik az a kísérlet, amely a dualista felsőoktatás helyzetét jelképek közötti fizikai és szónoki csatározásban, elnagyoltan egymás szöges ellentétének bemutatott táborok harcában igyekezett megragadni.

A történések, döntések valós súlya csak akkor fogható fel, ha a közrehatásuk mellett bekövetkező későbbi események nem válnak le róluk. Ezért szükséges lett volna nagyobb figyelmet fordítani a társadalom értékrendjében lezajlott változások feltárására. Ezzel összefüggésben nem tekinthető a kor hangulatáról alkotott teljes és elfogulatlan képnek az, amely pusztán a sajtó és néhány egyetemi kar bemutatására szorítkozik. A műszaki és jogi egyetemi viták és gyakorlat bemutatása mellől feltűnően hiányzott akár a vidéki, akár a fővárosi orvosi egyetemi élet és hangulat ismertetése. Hasonlóképpen elmaradt a kormányzati, minisztériumi döntéselőkészítés és a végrehajtásnak az ország egészét átfogó bemutatása.

A kutatás tárgyának a teljes felsőoktatási és oktatáspolitikai intézményrendszerre való kiterjesztése mellett célszerű lenne az Intézet kutatóinak arra is nagyobb figyelmet szentelni, hogy az összefüggő valóságot mutassák be, és ne bontsák azt ismételten „idegenrendészeti intézkedések” egyenként sajnálatos, de egymással összefüggő láncolatba érthetetlenül mégsem illeszkedő sorozatává! Ezzel közösen tartozunk igazságtalanságokat elszenvedett elődeinknek.

 

Szalai Kálmán

Titkár

Tett és Védelem Alapítvány

 

Egy bocsánatkérés margójára

A Tett és Védelem Alapítvány tudomásul veszi Varga-Bíró Tamás zenész-blogger bocsánatkérését és visszavonulását a közélettől. Alapítványunk 2018. Január 4-én nyílt levéllel fordult az Echo TV vezetőségéhez, amelyben kértük, hogy a jövőben tartózkodjanak Varga-Bíró Tamás bármilyen formában történő szerepeltetésétől, mivel “Meggyőződésünk szerint Varga-Bíró Tamás méltatlanná vált bárminemű közszereplésre azután, hogy énekes-dalszerzői munkássága során a Soá áldozatain gúnyolódott, egyúttal nyilvánosan kétégbe vonta azon genocídium megtörténtét, melynek 600 ezer magyar zsidó esett áldozatul.”

Varga-Bíró már másnap, január 5-én internetes naplóbejegyzésében többek között az alábbiakat tudatta a közvéleménnyel:

Bocsánatot kérek továbbá azon zsidó polgártársaimtól, akik régebbi kijelentéseim okán sértve és megbántva érezhetik magukat. ….. Bocsánatot kérek mindenkitől, aki nem olyannak gondolt engem, mint amilyen vagyok. Esendő emberként gyakran hibázom. ….. Valóban és ténylegesen sajnálom, hogy számos embernek csalódást okoztam. Tettemre nincs mentség, a felelősséget vállalom.

Varga-Bíró úgy döntött, hogy határozatlan ideig visszavonul a közéleti szerepléstől:

“…. határozatlan ideig felhagyok az írással, és csak a dalszerzésnek szentelem időmet. Ennek okán a TEV-nek az Echo Tévének felé küldött levele is értelmét veszti, ugyanis a fent említett csatorna akkor dönt helyesen, ha valóban nem szerepeltet műsoraiban.”

A korábbi, szélsőséges internetes portálokon megjelent publikációiban törvénybe ütköző, Holokauszt-tagadó állításokat is megfogalmazott. Ezek az állítások időközben elévültek, így a azok kapcsán nincs lehetőség jogi eljárást kezdeményezni vele szemben. Tudomásul vesszük, hogy a szerző korábbi álláspontját felülbírálta, attól határozottan elhatárolódott, és megfelelő szóbeli elégtételt szolgáltatott azok felé, akiket kijelentéseivel megsértett. Alapítványunk eltökélt célja, hogy megtisztítsa a közbeszédet a rasszista, antiszemita és kirekesztő beszédtől. Varga Bíró Tamás bocsanátkérésével és a közélettől való távolmaradásával jelentős lépést tettünk ezen cél megvalósulása felé.

Aki éveken keresztül a gyűlöletet, a sötétséget terjesztette, úgy teheti jóvá, ha a fényt terjeszti, ahogy Köves Slomó rabbi a Jobbik hanukai üdvözlete kapcsán említette: „Amilyen vehemenciával a rasszista gyűlöletet terjesztette, ugyanúgy kellene egymás megértését és elfogadását terjesztenie, nem proklamációkban, hanem a cselekedetek szintjén.”

Reméljük, hogy ez az eset pozitív példaként szolgálhat mindazok számára, akik képesek, és hajlandók felelősséget vállalni korábbi téves, a zsidóságot, vagy más kisebbségeket sértő nyilvános megnyilatkozásaikért.

Tett és Védelem Alapítvány

Nyílt levél az Echo Tv vezérigazgatójának

A Tett és Védelem Alapítvány nem először kénytelen Varga-Bíró Tamással foglalkozni. Ezúttal nyílt levélben fordult alapítványunk az Echo TV vezetőjéhez.

 

ECHO HUNGÁRIA TV

Vezérigazgató részére!

 

Tisztelt Farkas-Rylewsky Boglárka!

 

A Tett és Védelem Alapítvány az alábbiak tárgyában kénytelen a tisztelt Médiaszolgáltatóhoz fordulni.

Alapítványunk, mint a magyarországi zsidó identitás védelmét maga elé célul kitűző civil szervezet létrejötte óta igyekszik minden törvényes eszközt megragadni az antiszemitizmussal szembeni hatékony fellépés érdekében.  Megítélésünk szerint ezen cselekvés során mind a mindenkori kormánynak, mind a zsidó közösségnek, mind az egyes véleményformálók és közszereplőknek megvan a saját felelősségi köre és a feladata. Ez utóbbiak tekintetében általános elvárás kell, hogy legyen, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus kérdését, mint a társadalom egészét fenyegető betegséget közelítsék meg. Éppen ezért összeférhetetlennek tartanánk a polgári értékrendet közvetíteni kívánó televízió céljaival, ha olyan személy kapna rendszeresen adásidőt, akit szélsőjobboldali körökben ünnepelnek, többek között a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltő megnyilvánulásai miatt.

Az Echo TV-ben rendszeres szólási lehetőséghez jutó Varga-Bíró Tamás többek között a kuruc.info nevű neonáci hírportálon igyekezett úgy beállítani a holokausztot, mint a zsidó világösszeesküvés egy kirakós darabját, mellyel nem mást tett, mint a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtás bűnét igyekezett relativizálni. Amikor 2012-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, akkor éppen az ilyen jellegű magatartást nyilvánította bűncselekménynek.

Meggyőződésünk szerint Varga-Bíró Tamás méltatlanná vált bárminemű közszereplésre azután, hogy énekes-dalszerzői munkássága során a Soá áldozatain gúnyolódott, egyúttal nyilvánosan kétégbe vonta azon genocídium megtörténtét, melynek 600 ezer magyar zsidó esett áldozatul. A magyarországi hatályos törvényekre és a szolgáltatók ezzel összhangban lévő magatartási kódexeire hivatkozva kezdeményeztük a szolgáltatóknál a videómegosztókon található, Varga-Bíró Tamás holokauszton és a magyar zsidó életen gúnyolódó kép- és hanganyagainak elérhetetlenné tételét és törlését.

Hisszük, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem leghatékonyabb fegyvere maga az oktatás. Szélesebb kontextusba helyezve éppen ezért nem engedhető meg, hogy a nemzeti összetartozás értékrendjét közvetíteni akaró médiafelületen olyan személy jelenjen meg, aki a gyűlölködő megnyilvánulásaival éppen ezen együvé tartozás szövetét igyekezett roncsolni; aki a népirtás áldozatain való gúnyolódással tudatosan szembehelyezte magát a polgári és nemzeti értékrenddel. Ahogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor fogalmazott „soha nem fogunk tolerálni semmiféle antiszemita megközelítést bármely problémával kapcsolatban”.

Ennek szellemében javasoljuk az Echo TV döntéshozói számára, hogy a jövőben tartózkodjanak Varga-Bíró Tamás bármilyen formában történő szerepeltetésétől.

Budapest, 2018. január 4.

Tisztelettel:

Szalai Kálmán

titkár

Tett és Védelem Alapítvány

Szalai Kálmán: Antiszemitizmus, szellemi mosdatlanság

Nem tudhatom, hogy mások számára örömteli-e az elhullott állat látványa. Azt sem, hogy az állat tetemébe üzenetet írni örömszerző tevékenység-e. Magam szívesen fogyasztok állati eredetű termékeket, de ennek van némi önértékű tiszteletteljessége, ha úgy tetszik, becsülöm a leölt táplálékforrást. Ennek a tiszteletnek van tán némi köze a zsidósághoz, de az bizonyos, hogy a tiszteletlenségnek nincsen semmi köze az antiszemitizmushoz. Pócs János fideszes parlamenti képviselő posztjai kapcsán erről bizonyosan szót ejthetünk. Bejegyzései azonban más irányú vitákat robbantottak ki, ezért az antiszemitizmus ügyével hivatásként foglalkozóként, a Tett és Védelem Alapítvány titkáraként néhány alapvetést újra tisztázni szeretnék.

Igen könnyű valamit antiszemita cselekménynek, antiszemita felhangú megnyilatkozásnak tekinteni. Érzékenységeink, észleléseink vélt és valódi szándékokat mosnak össze bizonyos rossz történeti tapasztalatokból, előítéletekből kifejlődő realitásérzékkel. A Tett és Védelem Alapítvány épp azzal a szándékkal jött létre 2012 novemberében Köves Slomó kezdeményezésére, Heisler András és Bodnár Dániel alapításában, hogy ezeket a sokszor szubjektív érzékelési tényezőket kiemeljük az egyéni benyomások összefüggésrendszeréből, legyen céljuk akár a bagatellizálás vagy a hiszterizálás. A mérésekben, az összevetésben, a tudományos kutatás eszközeiben hiszünk. Mindez keretrendszert teremt, amelyben – legyen bármilyen nehéz is, de – definiálni lehet az antiszemita cselekményt. A belső késztetésekről szinte lehetetlen kijegecesedett állításokat tenni, így arról is, van-e antiszemita indíttatása egy-egy cselekedetnek, annak például, ha valaki kétértelmű mondatot perzsel egy állat tetemébe, vagy azt szellemesnek hívén fotón terjeszti.

Ezzel egyenértékűen fontos és elemzésre érdemes kérdés, hogy a zsidó közösségnek, a zsidóság képviseleti szerveinek, közösségi képződményeinek vagy egyházi entitásainak, általában véve az etnikai vallási, felekezeti vagy életforma-kisebbségeknek mikor kell az adott jelenség kapcsán a nyilvánosságban véleményt kifejteni. A zsidó közösségben – az EMIH és a TEV közös definíciós kísérletei nyomán – azt tartjuk irányadónak, hogy ezt akkor érdemes megtenni, ha nem szándékokkal és motívumokkal kapcsolatos feltételezésről, hanem biztos és cáfolhatatlan tudásról van szó. Ez azért fontos, mert ha az egyéb, csak percepciókon alapuló – még ha ezek a történelmi tapasztalatokra alapozva egyértelműnek tűnnek is – késztetéseket tesszük szóvá, akkor azok csak ráhúzzák a közösségekre az előítélet épp adott sémáját; ezektől pedig így sosem lehet szabadulni.

A Pócs-ügy és a hasonló esetek kapcsán sokszor úgy tűnik, mintha egy, a nyilvánosság ingerküszöbét elérő ízléstelenség, bunkóság, tahóság, szemérmetlenség, szellemi mosdatlanság csak és kizárólag akkor válhatna nyilvános kritika tárgyává, ha annak konkrét gyűlölet-, ezen belül is leginkább antiszemita motivációja lenne. De ez így semmiképp sem jó. Egy, az immunháztartását egészséges állapotban tartó társadalomnak a közszereplők tahóságát éppúgy el kell(ene) ítélnie eleve a tahósága okán, ha úgy tetszik, automatizmusként, mint tennie kéne azt antiszemiták, romagyűlölők, családi erőszaktevők esetén. Pócs Jánost nem azért kell kínos figurának tartani, mert antiszemita provokációt követett el, hiszen nincs biztos tudásunk arról, hogy az motiválta-e a tettét, hanem azért, mert amit tett, az végtelenül közönséges.

A szerző a Tett és Védelem Alapítvány titkára

Az eredeti cikk megtekinthető: http://168ora.hu/velemeny/szalai-kalman-antiszemitizmus-szellemi-mosdatlansag-14607

Zsidózás után most cigányozással néppártosodik a Jobbik?

Ágoston Tibor a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője 2014. december 12-i holokauszttagadó bűncselekménye miatt, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) feljelentése nyomán 750.000 Ft pénzbüntetést kapott. A képviselő pár napja a romákkal szemben is őszintén állást foglalt: azt javasolta, hogy a rászoruló cigány gyerekeket ne az Arany János Tehetséggondozó Programmal, hanem a nyilvánvalóan fiktív „Rostás Winnetou” felzárkóztató programmal támogassák.

A debreceni önkormányzat jobbikos képviselője a városi közgyűlés legutóbbi ülésén nem volt hajlandó megszavazni egy roma származású fiatal ösztöndíját. Felszólalásában kijelentette: „Hogyha egyszer azt mondjuk, hogy Arany János Tehetséggondozó Program, akkor az a tehetségekről gondoskodjon, és nem olyanokról, akiknek esélyt akarunk adni arra, hogy majd megmutassa, hogy ő tehetséges-e vagy nem. Vagy pedig csináljunk egy olyan programot, aminek mondjuk Rostás Winnetou lesz a neve, és felzárkóztató program.”

A legközönségesebb, vulgáris és nyilvánvalóan védhetetlen rasszizmussal kapcsolatban a néppártosodás útját keresgélő Jobbik hivatalos nyilatkozata szerint a párt nem ismer Rostás Winnetou Programot, így nem tudják, mire gondolt debreceni képviselőjük. Dr. Papp László polgármester egyébként azonnal elítélte a jobbikos képviselő felszólalását, és visszautasította az etnikai megközelítést. A hátrányos helyzetű gyerekek támogatásáról szóló javaslatot végül 29 igen és a jobbikos nem mellett fogadta el a közgyűlés.

A TEV határozottan tiltakozik Ágoston Tibor debreceni, jobbikos képviselő minden rasszista megnyilatkozása és annak mérgező hatásának terjesztése ellen, akár a zsidóságot, akár a romákat érinti épp. Az a politikus, aki kirekesztő, rasszista és történelemtagadó kijelentései miatt súlyos jogi és anyagi szankciókkal szembesült, de láthatóan ez sem tudja a rasszista kijelentésektől legalább a társadalmi normakövetés miatt visszatartani, a TEV álláspontja szerint nem méltó a képviselői pozícióra.

Nem ez az első eset, hogy Ágoston Tibor szélsőséges kijelentésekkel hívja fel magára a figyelmet. Korábban olyan posztot tett közzé a Facebook oldalán, mely szerint valójában a cionisták szervezték meg a zsidók deportálását, míg egy 2014. január 12-én tartott nyilvános rendezvényen – szándékos nyelvbotlásként – holokamunak nevezte a holokausztot. A kijelentés miatt a TEV feljelentést tett, és végül a Debreceni Járásbíróság megállapította a Jobbik képviselőjének bűnösségét holokauszt-tagadás ügyében, melyet a másodfokú tárgyalás két évvel később helyben hagyott. Ekkor 750 000 Ft büntetésre ítélték a képviselőt, melyet 50 ezer forintos havi részletekben is törleszthet, ám ha egy befizetést elmulaszt, úgy fogházban letöltendő elzárás várna rá.

Miután több hazai médium is beszámolt Ágoston Tibor újabb rasszista megnyilvánulásáról, a debreceni Jobbik bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít az ügyben. A TEV álláspontja szerint a kérdés leginkább az, hogy miért maradhattak a Jobbikon belül következmények nélkül Ágoston eddigi holokauszttagadó kijelentései. Ha az elmarasztaló bírósági ítélet ellenére a mai napig a Jobbik tagja és képviselője lehetett a szélsőséges politikus, akkor joggal lehet levonni azt a következtetést, hogy a „cukiság” és a „néppártosodás” álarca mögött ugyanaz a rasszista párt vicsorog, amelyet korábban megismert az ország, mindezt pedig hanukai üdvözletek cinikus elküldése egy pillanatig sem tudja elfeledtetni.

Elegük lett a lakóknak a gyűlöletkeltő feliratokból

Sashegyi lakók jelezték a Tett és Védelem Alapítvány felé, hogy a Hegyalja út és a Meredek utca környékén gyalázkodó feliratokkal festették tele az utcanév táblákat. Ez már nem az első eset,hasonlóan ízléstelen szövegektől már több alkalommal is megtisztították a helybeliek az utcatáblákat, de azokat rendre gyalázkodó üzenettel rondítják el. A környékbeliek a TEV segítségét kérték a helyzet megnyugtató és végleges rendezésre.

A Tett és Védelem Alapítvány az ilyen bejelentések esetén mindig felveszi a kapcsolatot a területért felelős önkormányzat megfelelő szervével vagy a közútkezelő társaság illetékeseivel annak érdekében, hogy ezek a gyalázkodó, mocskolódó feliratok mielőbb eltűnjenek a közterületekről. Tekintettel arra, hogy ezen ügyek átfutása még mindig sok időt vesz igénybe, alapítványunk saját kézbe vette az ügyet.

A helyszínen 10 percnyi munkával, némi hígító segítségével teljesen eltüntettük a feliratokat az utcatáblákra rakódott többéves szennyeződéssel egyetemben.

Az eset kapcsán ismét azt tapasztaltuk, hogy a helyi lakosok mily nagy számban tettek bejelentést és emelték fel szavukat a gyűlöletkeltés, a közterületet ellepő mentális környezetszennyezés ellen. Az ismétlődő mocskolódó és ízléstelen feliratok megjelenésének elkerülése érdekében az útvonalon biztosítottuk a helyszíni megfigyelést az elkövető azonosításának lehetőségével.

A belvárosból is érkezett hozzánk lakossági bejelentés, mely szerint a 15-ös busz Nádor utcai megállójában gyűlöletkeltő felirat jelent meg. A buszmegállóban található világító rektámtáblára “GÁZKAMRÁBA SOROS GYÖRGYÖT ÉS MIGRÁNS MOHAMEDET” szöveget írtak. A bejelentéseket követő napon a helyszínre érve azt tapasztaltuk, hogy a feliratot már eltüntették, azt valaki gondos munkával letakarította.

A közéletben megjelenő gyűlöletbeszéd ellen a felvilágosítás és tájékoztatás mellett az oktatás terén vállalt közös felelősségen túl némi tisztítószerrel megtámogatott tenniakarás is nagyon hatásos tud lenni.