Azért vagyok itt, mert belerúgtam egy négerbe

Egy letöltendő és öt felfüggesztett szabadságvesztést osztott ki a bíró azoknak a fiataloknak az ügyében, akik két nigériai férfit és egyikük magyar barátnőjét támadták meg 2011 végén Debrecenben. A fiatalokat azért ítélték el, mert a férfiakat többek között „faszszopó négereknek” nevezték, támadásukat rasszizmus motiválta, tehát a közösség tagja elleni erőszakot követtek el. Most valóban egy kisebbség védelmében alkalmazták ezt a tényállást, de korábban többször is ítéltek már el cigányokat, akik magyarokat támadtak meg. Egy tavalyi vizsgálat szerint nem igaz viszont, hogy csak a cigányok ellen alkalmazzák ezt a törvényt. Akadnak azért furcsaságok.

Két év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a tizenhét éves fiút, aki társaival együtt előbb megvert egy ismeretlen fekete férfit, majd másik kettőt is megtámadott. Öt társát, akik mind 14-17 év körüliek voltak, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A letöltendőre ítélt fiú ellen egy másik rasszista bűncselekmény miatt is nyomoznak.

Az ügyészség szerint a fiatalokból álló társaság 2011 decemberében, szilveszter éjjel a tűzijátékot akarta megnézni a főtérről, útközben viszont egy fekete bőrű férfiakból álló társaságba botlottak. A vádlottak az ügyészség szerint „idegen- és kisebbséggyűlölő, szélsőjobboldali nézeteket vallanak, szkinhednek tartják magukat, amit öltözetükben és hajviseletükben is kinyilvánítanak.”

Az ügyészség szerint G. Tamás már itt összeszólalkozott a fekete bőrű férfiakkal, sőt az egyiküket a társaság a földre vitte, és meg is rugdosta. A verekedésnek a járókelők vetettek véget.

A tűzijáték után a Piac utcán sétált a hat fiatal, mikor megelőzte őket két nigériai férfi és egyikük magyar barátnője. Az ügyészség szerint G. Tamás mondta a többieknek, hogy kövessék őket, miközben sálakkal és kapucnikkal takarták el az arcukat. G. és P. Attila eközben a fekete férfiakat azzal szidta, hogy „faszszopó négerek”.

Amikor utolérték a két nigériait és a magyar lányt, G. hátba rúgta az egyik férfit, aki menekülni kezdett. Utolérték, elgáncsolták, és a földön estek neki, a fejét és a felsőtestét rugdosták. A másik férfi és barátnője az ellentétes irányba hátrált, de egy idő után a társaság őket vette célba. A barátnő próbált békíteni, de mikor odaért hozzájuk a korábban megvert férfi is, a támadók mindkét nigériait lefújták gázspray-vel, és öt fiú (a hatodik vádlott egy lány) nekik esett. Puszta kézzel és boxerrel is ütötték őket, főleg a fejüket és a felsőtestüket vették célba. A támadásnak akkor lett vége, amikor a támadó társaságában észrevették, hogy a járókelők kihívták a rendőrséget.

A dulakodás közben az egyik sértett fényképezőgépe a földre esett, és P. Attila, a másodrendű vádlott szándékosan rálépett és tönkretette. Ezt a kárt viszont később kifizette. Hárman bocsánatot is kértek a sértettektől, és ők meg is bocsátottak nekik.

Az először megtámadott férfi ismeretlen maradt, a másik két megtámadott nigériai diák volt. Egyikük 1-2 napon belül gyógyuló, másikuk nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügyész kihívóan közösségellenes magatartással, valamint csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolta meg a hat fiatalt.

A hat vádlott többsége nagyrészt beismerte a támadást, és a tanúként beidézett járókelők is megerősítették, amit ők elmondtak. Többen is úgy próbáltak védekezni, hogy a többiekre terhelő vallomást tettek, magukat pedig megpróbálták kimenteni. Az egyik fiú először a rendőrségnek részletesen beismerte a támadást, később viszont visszavonta a vallomását.

G. Tamás, aki a legsúlyosabb büntetést kapta, végig tagadott. Azt mondta, hogy először azért verekedett össze egy ismeretlen fekete férfival, mert az megtámadta a barátnőjét, a másik két férfi elleni támadás idején pedig állítása szerint annyira részeg volt, hogy egy virágláda szélén ült. A fiú védője szerint a többi vádlott megpróbálta elsősorban G-re kenni az ügyet, mert „ő már amúgy is sáros”, két eljárása is volt korábban, az egyikben most nyomoznak. Ez az ügy szintén erőszakos és rasszista indítékú az ügyészség szerint. Arra is utaltak a tárgyaláson, hogy ezt az apjával együtt követte el a fiú, de ennél több részletet nem lehet tudni.

G. elmondása szerint egyébként tizenhárom éves kora óta vall szélsőjobboldali nézeteket. A tárgyaláson is „Harcos” feliratú pulóverben jelent meg. Többek között az Amerikai história X című film terelte a szélsőséges nézetek felé.

A védők a vallomások ellentmondásait emelték ki, például, hogy „fémszínű tárgyat” láttak az egyik fiú kezén, akit a boxeres támadással vádoltak, de a boxer fekete volt. Több tanú is mondta, hogy részeg volt azon az estén. Ezért a védők szerint ők nem is emlékezhettek az eseményekre.

A társadalmi okokra is hivatkoztak az ügyvédek. „Egy adótartozást nem tudtak kifizetni, ezért uzsoraspirálba kerültek, apja alkoholista lett, gyerekeit hulladéknak nevezte” – mondta el az egyik fiú védője a tárgyaláson. Évek teltek el úgy, hogy egy házban élt a hét gyerek az apjával, de az apa sosem szólt a fiúhoz és hat testvéréhez.

A védő a fiút idézte: „Azért vagyok itt, mert belerúgtam egy négerbe,” az ügyvéd szerint csak erről van szó, semmi többről, nincs szó rasszista indítékról. A fiatalok egyébként többnyire átlagos helyzetű családokból származnak, az ügyvédek többször is felvetették, hogy büntetés helyett azokat a társadalmi és szociális okokat kellene megvizsgálni, amik belevitték a fiatalokat a támadásba.

A Magyar Helsinki Bizottság a 2007 és 2011 közötti összes befejezett magyar bírósági eljárás között csak húsz olyan esetet talált, amikor közösség tagja elleni erőszak miatt emeltek vádat, vagy ítéltek el valakit. Az Origo korábban megpróbált frissebb adatokat szerezni, de a Legfőbb Ügyészség csak 2008 és 2010 közti adatokat tett közzé. A helsinkisek szerint ez elképesztően alacsony szám, szerintük biztosan ennek többszöröse lehet a valóság, csak ezek az ügyek nem jutnak el a bíróságig, mert például a sértettek nem tesznek feljelentést, vagy a hatóságok nem veszik észre, hogy a támadás a sértett cigány származása, bőrszíne, vallása miatt indult. Ennél fogva pedig garázdaság vagy testi sértés miatt kezdenek el nyomozni, aminek sokkal alacsonyabb a büntetési tétele.

A helsinkisek szerint a tipikus közösség tagja elleni erőszaktevő „munka nélküli, kevéssé iskolázott, az áldozatnál erősebb testalkatú vagy agresszív viselkedésű.” A fiatalok tipikusan nappal, az utcán támadják meg a kiválasztott áldozatot, a támadók a sértett származását, bőrszínét, vallását szidalmazzák, és eközben bántalmazzák a sértettet, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okoznak.

Olyanokat mondtak az elkövetők a vizsgált ügyekben, mint például: „Ide [a liftbe], te zsidó, ide nem szállsz be, tirhulnotok kell innen, büdös zsidók, itt nem lakhattok.” A húga cigány barátját megverő férfi szavai is egyértelműek, aki húgát faggatta: „Hogy lehet, hogy összeállsz egy cigánnyal?” Hozzátette azt is, már a húga barátjának címezve: „Büdös cigány, ha még egyszer meglátlak, elvágom a nyakad.”

A húsz vizsgált esetben (amiből 18 ítéletet tudtak elolvasni a helsinkisek) meglepő módon leggyakrabban a sértett bőrszíne volt a támadás kiváltó oka, négyszer a cigány származása miatt támadtak meg valakit, háromszor pedig azért, mert magyar. Két embert zsidósága miatt támadtak meg, és egy kínai család és francia fiatalok is voltak az áldozatok közt.

A törvényt eredetileg a kisebbségek védelmére hozták létre, a törvény miniszteri indokolása is elsősorban a nemzetiségek jogairól szóló törvényre hivatkozik. Voltak olyan esetek viszont, amikor a védelmükre létrehozott törvényt éppen a cigányok ellen alkalmazták. A szabály ilyen értelmezése egyáltalán nem mond ellent a törvény szövegének, de furcsaságok előfordultak azért. Több ügyben is úgy tűnt, hogy a magyarellenességért elítélt cigányok súlyosabb büntetést kaptak, mint a cigány, vagy melegellenes magyarok. Sokszor előfordult a már említett probléma is, hogy a rendőrség nem közösség tagja elleni erőszak miatt, hanem egyszerű garázdaság miatt indított eljárást.

A Helsinki Bizottság vizsgálatából is látszik, hogy nem igaz az, hogy csak a kisebbségekhez tartozók, például cigányok ellen alkalmazzák az éppen a védelmükre létrehozott törvényt, (tizennyolc ügyből összesen három volt magyarellenes indítékú). A közösség tagja elleni erőszak alapján indult ügyek ijesztően alacsony száma viszont súlyos hiányosságokra utal, sok ügy marad feltáratlanul. Az Amnesty International által 2010-ben készített jelentés szerint például ennek oka lehet az, hogy a sértetteket nem tájékoztatják a jogaikról, megtorlástól tartanak, félnek a bírósági tárgyalás költségeitől, vagy nem bíznak az igazságszolgáltatásban. Másrészt a jelentés szerint a rendőrség sincs felkészülve a rasszista indítékú bűncselekmények kezelésére.

forrás: index.hu