„Az antiszemitizmus elleni harc nem korlátozódhat egyetlen országra”

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) idén júniusban Európai antiszemitizmus, harc az antiszemitizmus ellen címmel rendezett Brüsszelben egy nemzetközi konferenciát, amelyen arról is egyeztettek, hogy a visegrádi országokban egységes szakmai módszertannal elemezzék az antiszemita jelenségeket. Ennek kapcsán beszélgettünk Szalai Kálmánnal, a TEV titkárával.

Az antiszemitizmus elleni harc nem korlátozódhat egyetlen országra – mondja a Kibicnek Szalai Kálmán, a TEV titkára. A nemzetközi konferenciák ugyanis arról győzték meg a TEV munkatársait, hogy sokszor tévhitek alapján ítélik meg az egyes országokban jelenlévő antiszemitizmust. Magyarországot például éveken keresztül a legantiszemitább országként tartották számon, miközben a TEV által végzett és megrendelt kutatások már évek óta ennek ellenkezőjét igazolják. Magyarország lakosságának egyharmada nevezhető antiszemitának.

Szalai Kálmán szerint az antiszemitizmus ellenni fellépésnek két akadálya lehet, az egyik, amikor elhallgatjuk, és nem beszélünk róla, a másik pedig, amikor eltúlozzuk, és nem a helyén kezeljük a jelenséget. Éppen ezért a TEV-nél úgy határoztak, hogy felállítanak egy olyan tudományos kutatásokon alapuló mércét, amely alapján megítélik az antiszemitizmus mértékét, és ami alapján elindítható egy társadalmi diskurzus a témában.

A TEV ehhez Magyarországon már talált partnereket, különböző zsidó, illetve keresztény szervezetekkel működnek együtt, de Szalai Kálmán a kormányt is kiemeli ebből a szempontból. A kormányzati szerepvállalásra jó példa az elmúlt évek törvényalkotási és jogalkalmazási gyakorlatai, amelyek hatékonyabbá tették az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Ilyen a közösség elleni uszítás törvényi szigorítása vagy a holokauszttagadást tiltó törvény egységesen elítélő jogértelmezése.

Mivel a TEV jogvédelem-kutatás-oktatás hármasára épülő tevékenysége egyedülállónak számít Európában, ezért sok megkeresést kapott a szervezet, főleg a környező országokból. Közép-Európában ugyanis egészen sajátos jelenségekkel kell szembenéznie a zsidóságnak, hiszen ebben a régióban még javában élnek a 20. századi antiszemitizmus hagyományai. Ugyanúgy jellemző a problémák elhallgatása, illetve a megoldások halogatása is. Innen indult el a partnerszervezetekkel való egyeztetés, és az igény arra, hogy amikor antiszemitizmusról beszélünk, akkor mindenki számára világos legyen, hogy miről is van szó – magyarázza a TEV titkára.

A következő lépés a Visegrádi Alaphoz benyújtott pályázat volt, amelyben első körben egy Lengyelországgal és Szlovákiával közös monitoring rendszer kiépítéséhez igényeltek támogatást. A tervek szerint a későbbiekben Csehország is csatlakozna a projekthez. A jövőbeni elképzelés, hogy ezekben az országokban is a nemrég megjelent Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című tanulmánykötethez hasonló kiadványok jelenhessenek meg.

A projekt megvalósításához 60 ezer euróra (19,5 millió forint) lenne szükség, a Visegrádi Alap pályázatán ennek az összegnek a negyedét nyerte el a TEV. Szalai Kálmán szerint ez így is jelentős támogatásnak számít az ilyen társadalompolitikai projekteknél, és egyértelmű jele annak, hogy a V4-ek országai egyöntetűen a kezdeményezés mögé álltak.

A TEV partnerei a projektben Lengyelországban és Szlovákiában a helyi Chábádhoz köthető szervezetek lesznek, illetve Csehországban az ottani hitközséggel folyik az egyeztetés. Ezzel kapcsolatban a TEV titkára azt is megemlíti, hogy a partnereik között ugyanúgy előfordulnak a konzervatív vallásos szervezetek, mint civil jogvédők, ahogy például ez nemzetközi szinten az EBESZ esetében is történik.

A projektben résztvevő országokban inkább a verbális antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd az általános, a tettlegesség, a zsidó személyek elleni erőszak viszont elenyésző. De mivel még nincsenek pontos felmérések, ezért Szalai Kálmán adatokat sem tud mondani az esetek számáról.

Csehországban viszont van egy komoly társadalmi ellenállás a zsidóságot kirekeszteni próbáló eszmékkel szemben, Szlovákiára ez viszont már nem annyira jellemző. Mindkét országra igaz azonban, hogy a politika nagy mértékben stimulálja a közbeszédet, és ha egy politikai párt eszközként használja az antiszemita gyűlöletbeszédet saját céljai érdekében, akkor az ehhez kapcsolódó bűncselekmények száma is növekszik.

Szalai Kálmán (középen) a TEV által szervezett Európai antiszemitizmus, harc az antiszemitizmus ellen elnevezésű nemzetközi konferencián Brüsszelben (Fotó: tev.hu)

Lengyelországban legutóbb éppen a kormány próbálta meg törvényi szinten kivonni a lengyelek felelősségét a lengyel zsidók elpusztításában a holokauszt idején. Hasonló módon a magyar kormány is szobrot állított a Szabadság téren a német megszállásra tolva minden felelősséget. Szalai Kálmán szerint mindez igaz, azonban mindkét kormány visszakozott a maga módján, a lengyelek megváltoztatták a törvény szövegét, nálunk pedig nem avatták fel hivatalosan az emlékművet. Mindebben nagy szerepe volt a nemzetközi közvéleménynek, illetve a helyi zsidó szervezetek fellépésének.

A TEV projektje Szalai Kálmán szerint akkor fog beteljesedni, amikor az egész Európai Unióban egységes módszerekkel fogják monitorozni az antiszemita cselekményeket. Azt szeretnék elérni, hogy politikai motivációktól mentesen, a tudomány alaposságával lehessen majd a témáról beszélni az unió országaiban. Így a V4-es kezdeményezést akár egy főpróbának is lehet tekinteni egy egységes európai monitoring rendszer kialakításához.

Forrás: Kibic Magazin