Az antiszemita gyilkosságról hallgatnak, de Izraelt azért támadják

Egyes baloldali vagy liberális magyar orgánumok egyre ellentmondásosabban állnak hozzá a zsidóság és Izrael kérdéséhez.

 

Sajátos váltásnak lehetünk tanúi a magyar médiában: a Jobbik külső finomodásával, Izrael-ellenes megszólalásainak ritkulásával „felengedtek” azok a progresszív erők, amelyek eddig mérsékelték Izrael-kritikájukat, nehogy hasonlatosnak tűnjenek a Jobbikhoz. A kellemetlen szélsőjobboldali áthallások nélkül azonban szabadjára engedhették anticionizmusukat azok az oldalak, amelyek eddig hallgattak.

Ennek a folyamatnak az éllovasa a Mérce.hu (korábban Kettős Mérce) illetve a 444.hu és az Index.hu. A Mérce újabban egészen szélsőségesen Izrael-ellenes híreket oszt meg, ám a folyamat már korábban elindult. A portál korábban egy holokauszt-emlékezés apropóján nevezte „szélsőjobboldalinak” a mérsékelten jobboldali izraeli kormánypártot, a Likudot, illetve egyetértőleg idézett egy olyan francia véleményt, mely szerint Izrael „ellopja” az arabok földjét és vizét, illetve „pokoli kalitkába” zárja a palesztinokat. A portál azt is feszegette cikkében, hogy a holokauszt emlékezetének nem szabad zsidó jellegűnek lennie, hanem univerzális értékeket kell képviselnie. Hasonlóan veszélyesnek ítélte a Mérce azt a gondolatot, hogy minden zsidó Izrael potenciális állampolgára lehet.

Míg tehát a portál problémát talált azzal a ténnyel, hogy Izrael a zsidóség nemzetállama, és hogy egy izraeli politikus zsidó leckéket és tanulságokat keres a holokausztban, addig sokkal megértőbb volt az Izraelben egy katona megtámadásáért elítélt Ahed Tamimival szemben. Tamimit, akinek több családtagja is gyilkos terrortámadásokban vett részt, és aki maga is izraeliek meggyilkolására szólított fel korábban (lásd itt!), a portál egyszerűen tizenhat éves fiatalként mutatta be, illetve családtagjainak erőszakos hátterét sem említette meg, noha az információ könnyen elérhető az interneten.

A portál frissebb cikkei is hasonlóan ellenséges, alaptalanul támadó hangvételűek. Vázsonyi Dániel márciusi írásában az egyébként részben szekuláris izraeli kormánypártokat „fanatikusoknak” nevezte, ám itt nem állt meg: szerinte Izrael létrejötte óta „a képviseleti demokrácia kulisszái mögött egy militarista rezsim uralkodik”, korábbi miniszterelnökei – így Menachem Begin vagy Jichak Shamir – „terroristák” voltak, és 1967 óta pedig „etnikai tisztogatást” folytat az ország. Vázsonyi azt is felveti, hogy Netanjahut nemzetközi bíróság elé lehetne citálni menekültek „deportálásáért”, ártatlan civilek „meggyilkolásáért” és „népirtó” idegen kormányokkal való kereskedelemért és „illegális földfoglalásért”. A szerző egy elszólásában legalább sejthető, hogy mit gondol saját olvasóiról: mint írja a cionizmusról, az „nem valami elképzelt zsidó világösszeesküvést” jelent. Sokat elmond ez arról, hogy milyen olvasótábort gondol kiszolgálni egyes elemeiben – kiragadott és szélsőségesen Izrael-ellenes, koncepciózusan anticionista jellegében – antiszemita írásaival a baloldali portál.

Legújabban pedig azzal vádolta a portál Izraelt, hogy arab földeket „zsidósít” el, és az ez ellen tiltakozó palesztin tömegben lelőtt terroristákat egyszerűen „tüntetőként” azonosította. Tette ezt annak dacára a Mérce, hogy nyilvános információk szerint a lelőtt araboknak legalább fele fegyveres dzsihadista szervezetekben szolgált. A Mérce ezen írásaival kétségkívül a jelenleg legszélsőségesebben Izrael-ellenes oldal Magyarországon.

Hasonló problémák jelentkeztek két nagyobb és ismertebb liberális portál, az Index.hu és a 444.hu háza táján is. A harmadik világbeli bevándorlók, illetve az európai muzulmán közösségek potenciális antiszemitizmusát nehezen dolgozzák fel ezek a portálok, és sok esetben inkább hallgatnak az antiszemita incidensekről, amennyiben azok bevándorlókhoz köthetőek. Szélsőséges példája ennek Mireille Knoll párizsi holokauszt-túlélő asszony esete, akit megkéseltek és felgyújtottak Párizsban március 23-án. Unokájának héber nyelvű Facebook-bejegyzése szerint az elkövető muzulmán szomszédja volt.

Noha a hírről a hazai média nagy része beszámolt – közük a Híradó.hu, a Magyar Idők, a 888.hu, de még a baloldali 24.hu és a Népszava is -, a 444.hu és az Index.hu a tragédia kirobbanása óta ignorálja az hírt. Szintúgy nem számoltak be a portálok arról a tízezres párizsi tüntetésről, mely Knoll meggyilkolását követően az antiszemitizmus ellen zajlott.

A fentiek is azt a benyomást keltik, hogy a hazai baloldali és liberális orgánumok egy része kezdi a nyugati modellt követni az Izraelről és a zsidóságról való beszámolás terén. Egyre kevesebb teret engednek a korábban részletesen bemutatott antiszemita incidenseknek, és egyre nagyobb elánnal támadják Izraelt. Utóbbit vagy szélsőségesen kritikus hangnemben, vagy egyenesen összeesküvés-elméleteket terjesztve teszik (utóbbira lásd főleg a Mérce.hu-t). Mindez rámutat az európai zsidó közösségek egyre nehezebb helyzetére, illetve az Izraellel szemben kritikus haladó hangok megerősödésére is.

 

TEV